Jonas Gahr Støre miniszterelnök vezetésével új kormánykoalíció vehette át a hatalmat Norvégiában a 2021. szeptemberi választások után.
A kisebbségi kormányban részt vevő pártok a Munkáspárt és a Centrumpárt, amelyeket a Szocialista Baloldal kívülről támogat. Ezzel sokak szerint véget ért az Európa-barát norvég külpolitika korszaka, amelyet a 2013 és 2021 között regnáló Erna Solberg vezette kormány képviselt. Mi várható az új kormánytól az EU-hoz fűződő kapcsolatok – főként az EGT-megállapodás tekintetében?
Norvégia kétszer is nemet mondott az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Az országot így az 1992-ben aláírt EGT-megállapodás fűzi legszorosabban az EU-hoz, amely hozzáférést biztosít az unió belső piacához, illetve ezen túlmenően számos területen kibővített együttműködést tesz lehetővé. Cserébe a résztvevő államok pénzügyileg hozzájárulnak az EGT-térségen belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek kezeléséhez.
Az EGT-megállapodással kapcsolatos legfontosabb kihívás ugyanakkor, hogy a megállapodás nagy részét annak hatálybalépése óta nem frissítették. A megállapodás ellenzői szerint „egyre több hatalom kerül a demokratikus ellenőrzésen kívüli nemzetek feletti szervek kezébe”. Mindezek ellenére a felmérések alapján a norvég választópolgárok inkább támogatják, mintsem ellenzik az EGT-megállapodást.
Az EGT-megállapodásból való kilépés, illetve a megállapodás újratárgyalásának gondolata már korábban is felmerült Norvégiában, némely – főként baloldali – párt a választási programjába is belevette. A Szocialista Baloldal szerint például az EGT-megállapodást az EU-val kötött széles körű kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak kell felváltania. A kormánykoalícióban résztvevő Centrumpárt némiképp óvatosabban fogalmaz a 2021-2025-ig tartó időszakra szóló programjában: a Szocialista Baloldalhoz hasonlóan új kereskedelmi és együttműködési megállapodásokkal váltanák fel az EGT-megállapodást, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a tárgyalások során a jelenlegi egyezménynél jobb alternatíva születik.
Ennek ellenére a koalíciós szerződésben a Munkáspárt álláspontja köszön vissza erőteljesebben, akik inkább az EGT-megállapodás előnyeit hangsúlyozzák. A 86 oldalas dokumentum fél oldalt szentel az Európa-politikával kapcsolatos célkitűzéseknek, amelyeknek kiindulópontja, hogy Norvégia EU-hoz fűződő kapcsolatainak keretét az EGT-megállapodás határozza meg.
Tetten érhető ugyanakkor az EU-norvég egyezményeken való módosítási szándék is. A kormányzó pártok elkötelezettek amellett, hogy kiértékelik az elmúlt tíz év EGT-együttműködéséből származó tapasztalatokat, felmérik Norvégia mozgásterét, valamint figyelembe veszik egyéb nem EU-tagállamok Európai Unióval kötött alternatív megállapodásait is. Ezen felül az EGT-források hatásának áttekintésére is sort fognak keríteni. Mindezt figyelembe véve jelenleg nem tűnik reális forgatókönyvnek, hogy Norvégia felmondja az EGT-megállapodást, azonban az ellenzék arra figyelmeztet, hogy a kormány gyengítheti a megállapodást annak újratárgyalása során.
Magyar szempontból sem érdektelen a Norvégia és az EU között jelenleg zajló, a 2027-ig tartó időszakra vonatkozó EGT-forrásokról szóló tárgyalások kimenetele. Norvégia célja ugyanis olyan szabályok rögzítése a megállapodásban, amelyek lehetővé teszik a kifizetések befagyasztását, ha egyes országok fontos demokratikus elveket sértenek, hasonlóan az EU jogállamisági kondicionalitási mechanizmusához. Bár a tárgyalások még csak nemrég kezdődtek meg, az egyeztetések során a Magyarországgal és Lengyelországgal fennálló nézeteltérések további konfliktusokat okozhatnak.
Források
https://www.arbeiderpartiet.no/politikken/eos/
https://www.senterpartiet.no/politikk/A-%C3%85/politisk-sak/eu-og-e%C3%B8s
https://www.sv.no/blog/a-aa/eos-avtalen
https://www.nrk.no/nyheter/eos-avtalen-1.11346720
https://snl.no/E%C3%98S
https://www.arbeiderpartiet.no/aktuelt/hurdalsplattformen/
https://finansavisen.no/nyheter/politikk/2022/01/02/7796529/hoyt-spill-om-eos-milliarder
