• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Sándor Lénárd

„A nagyság átka” – versenyben a tech óriások?

Az Óesztendő jogéletében fontos, bár a koronavírussal összefüggő események miatt csak csekély visszhangot kapott eseménynek számított, hogy az amerikai hatóságok versenyfelügyeleti eljárásokat indítottak a Google

Sándor Lénárd 2021.01.18.
Kalas Vivien

Lahti lett Európa Zöld Fővárosa

2021-ben Lahti Európa Zöld Fővárosa. A finn várost ambiciózus klímavédelmi céljainak köszönhetően találta érdemesnek a díjra az Európai Bizottság. Az idei évben egy finn város,

Kalas Vivien 2021.01.18.
Rab Árpád

A deepfake technológia és az amerikai elnökválasztás

Megtettük a végső lépést a hiteltelenség világa felé?

Rab Árpád 2021.01.18.
Tárnok Balázs

Az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést

A javaslatcsomag egyik eleme vonatkozásában sem indul uniós jogalkotási eljárás.

Tárnok Balázs 2021.01.15.
Nyáry Gábor

A Kapitólium ostroma: a kiberbiztonsági szakértők rémálma

Milyen károk keletkezhettek?

Nyáry Gábor 2021.01.15.
MESSZELÁTÓ BLOG
Hulkó Gábor
Hulkó Gábor
tudományos főmunkatárs, NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.01.14.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.01.14.

Jogállami vita vagy közpolitikai csetepaté?

Sok szó esik napjainkban a jogállamiságról és a jogállamról, sokszor anélkül, hogy a fogalom vagy dolgok mögé néznénk. A média sokszor csak főcím-jellegűen ír, s közben az olvasónak gyakran az az érzése támad, hogy azt is csupán azért, hogy valaki ráklikkeljen.

Közben – jogászként – sajnálkozva látom, hogy a jogállam jogtudományi fogalmával a jelenlegi viták nincsenek köszönőviszonyban sem. A különféle fajtájú és formájú nyilatkozatokban, sem a véleménycikkekben, sem pedig a médiában legtöbbször kísérletet sem tesznek arra, hogy a vita fogalmi hátterét tisztázzák. Holott jelentős különbség van a jogállam jogi fogalma és értelmezése (és ennek vitatása), valamint a jogállam szubjektív politikai értékítéleteken alapuló fogalma és értelmezése (és ennek vitatásának lehetetlen volta) közt. Ez egy fontos pont. Míg jogászi szemmel nézve a fogalom behatárolható és értelmezési kérdései alapvetően egyszerűen feloldhatóak, addig annak a vitának, hogy ki mit „érez” a jogállam alatt, soha nem lehet vége. Ezt helytelennek tartom, mert ez nem érzések és érzelmek terepe kell hogy legyen, hanem az észszerű megoldásoké és kompromisszumoké.

Épp ezért érdekes számomra, hogy e „szubjektív jogállam”, kritériumrendszerének miképpen felelnek meg más, hozzánk hasonló posztkommunista országok. Nagyobb és több a „jogállam” az ő demokráciájukban ott, mint itthon? Ha nem, akkor mi az oka a különböző mércének? Valamint, hogy e kérdések vizsgálata nem vet-e fel még több kérdőjelet a kritikus szemlélőnek?

Északi szomszédunk Szlovákia (akkoriban Csehszlovákia), hasonlóan hazánkhoz 1989-ben rendszerváltoztató ország volt, sok szempontból hasonló társadalmi változásokat átélve. A szlovákiai sajtóban a legutóbbi nagy port kavaró hír Ján Kuciak újságíró és jegyese, Martina Kušnírová meggyilkolása volt. Ján Kuciak oknyomozó újságíróként dolgozott, meggyilkolása pedig szorosan összefügghetett ezzel a ténnyel. A feltételes módot azért találom indokoltnak, mert az elsőfokú bírósági eljárásban hozott ítéletek a megrendelőt – és ezáltal így annak lehetséges indítékát – nem azonosították be minden kétséget kizáróan. A per vádlottjai közül a megrendelőnek vélt – a szlovák politikai elittel szoros kapcsolatban álló, oligarchát – Marián Kočnert és Alena Zsuzsovát közvetítőt, a bíróság első fokon felmentette (igaz nem jogerősen) annak ellenére, hogy a gyilkosságot elkövető Zoltán Andruskó és Tomáš Szabó 15 és 25 év „fegyházat kaptak”. A közfelkiáltással bűnösnek kikiáltott Kočner és Zsuzsová a bírósági tárgyalóteremből szabadon távozhatott – legalábbis ebben az ügyben. Esetükben 2020-ban nem született elmarasztaló ítélet, mert az nem lett volna összhangban a jogállamiság és büntetőeljárás alapelveivel – így a bíróság.

Ez a 2018-as kettős gyilkosság sok érdekes folyamatot indított el Szlovákiában. Rendkívül szomorúnak tartom, hogy ilyen tragédia kell ahhoz, hogy a nyilvánosságot felrázza. A gyilkosságokat követően tömegek vonultak Pozsony utcáira, rendezvények, emlékkoncertek, jól megszervezett spontán diáktüntetések és tisztességes Szlovákiáért kiáltó mozgalmak, régi és újonnan szerveződő ellenzéki pártok követelték egy emberként a kormány lemondását, amely végül jelentős személycseréket követően a helyén maradt. A jogállamiság kérdése keveseket érdekelt ekkor, illetve összemosódott a politikai marketinggel. Ez nem is csoda, hiszen a parlamenti választásokat megelőző hónapokban járt az ország. A civil tüntetések és a legtöbb médium is a Kormányt tette közvetlen felelőssé a kettős gyilkosságért, egymást követték a korrupcióról és hatalommal való visszaélésről szóló nyilatkozatok. Elgondolkodtató, hogy a látványos utcai tüntetések a 2020-as felmentő ítélet kihirdetése után elmaradtak – persze ekkor már mások voltak kormányon és talán a résztvevők lelkesedése is alábbhagyott. A politikusok és közéleti szereplők, civil szervezetek és politikai elemzők is jellemzően csalódottságuknak adtak hangot az ítélet kapcsán – megint anélkül, hogy jog, vagy a jogállami elvek bárkit is különösebben érdekeltek volna. Legtöbben ismét az érzéseikről nyilatkoztak a bíróság döntése kapcsán.

Ez a kommunikáció és hozzáállás egyébként nem újkeletű dolog. Mármint hogy az ember igazságérzete sérül (vagy úgy érzi, hogy sérül) egy adott döntés, vagy intézkedés kapcsán – a felvidéki magyaroknak erről van néhány közelmúltbeli története, akár a 2006-os Malina Hedvig-ügy, vagy a 2008-as szurkolóverés, majd zászlótörvény, illetve az állampolgársági törvény kapcsán. Ezek az esetek a mai napig megválaszolatlan kérdéseket hagytak maguk után. Megnyugtatóan nem lezárt ügyek – sem erkölcsi, sem jogi értelemben.

Figyelemre méltó, hogy a fent említett ügyek egyike sem éri el érdemben a nyugati sajtótermék szerkesztőinek ingerküszöbét, ahogy általában a környező országok kisebbségeivel kapcsolatos visszás döntések sem. Nem tapasztaljuk, hogy a mindenkori szlovák politikai elitet ostoroznák, vagy erős európai szintű kritikával illetnék a volt és jelenlegi kormányzati szereplőket a jogállamiság hívószavát hangoztatva. Mint e kiragadott súlyos kérdésekből is látszik, Szlovákiában voltak és vannak is rendszerszintű hibák. Szlovákia azonban következetesen, soha nem vállalt éles konfliktusokat az Európai Unióval, ergo halad az európai érdekeknek megfelelő úton, sokszor saját állampolgárainak érdekeit is háttérbe állítva.

Ezért úgy gondolom, hogy a jogállam kérdését el kell választani a mindennapi politikai csatározás fogalmaitól, és mint jogi kérdést kell kezelni. Érdemes-e jogállami kérdésnek nevezni az európai színtéren elharapózott vitát, amiről a sajtó ír? A jogban járatos emberek különösen jól láthatják, ha kizárólag jogi kérdésekről lenne szó, a korrupciótól, politikai gyilkosságtól, letartóztatásoktól hangos Szlovákia, vagy éppen a jelenleg pellengérre állított Magyarország esetében, akkor ezt napok alatt le lehetne zárni.

Most azonban értékek közti különbségekről és érdekek összeütközésekről van szó, amelyek rendezésében más eszközök nyertek domináns szerepet, sokszor háttérbe szorítva a józan gondolkodást és érveket.

Témakörök: jogállam, jogállamiság

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.