Magyarország élmezőnyben, de hol maradnak az uniós források?
Az Európai Bizottság a héten közzétette negyedik éves jogállamisági jelentését. A 2019 óta létező éves jogállamisági beszámoló első ízben tavaly tartalmazott konkrét ajánlásokat a tagállamok számára, így idén lehetőség nyílt a javaslatok alapján bevezetett reformok értékelésére is.
A tagállamokról szóló idei elemzés is négy terület, az igazságszolgáltatás, a korrupció, a médiapluralizmus és az intézményi fékek és egyensúlyok témaköreinek vizsgálatára terjedt ki. A Bizottság értékelte a 27 ország teljesítményét, illetve újabb ajánlásokat fogalmazott meg számukra. A jogállamisági körkép általános megállapításai szerint az uniós tagállamok megfogadták a bizottsági ajánlásokat és a tavalyi ajánlások 65%-át teljes mértékben vagy részben teljesítették. Az Európai Bizottság értelmezése szerint ez azt mutatja, hogy a tagországok jelentős erőfeszítéseket tesznek az előző évi ajánlások követésére és jelentés betölti célját: Európa-szerte javul az általános jogállamisági helyzet.
Igazságügyi reform – elismerés Magyarországnak
Ami az általános megállapításokhoz képest sokkal fontosabb, hogy a Bizottság jelentésében elismerte: Magyarország teljes mértékben végrehajtotta az Országos Bírói Tanács szerepének megerősítésére és függetlenségének biztosítására vonatkozó korábbi ajánlást, teljes mértékben végrehajtotta a Kúriával kapcsolatos szabályok kiigazítására és a bírói kinevezésekre vonatkozó ajánlást és a további, 2022-ben meghatározott igazságügyi reformelvárásoknak is eleget tett. A 2022. évi jogállamisági jelentés azt ajánlotta Magyarország számára, hogy „igazítsa ki a Kúriára vonatkozó szabályokat a rendes eljáráson kívüli bírói kinevezések megszüntetése, a Kúria elnökére vonatkozó kinevezési feltételek megerősítése, valamint a Kúria elnöke felett bírói szerv által gyakorolható ellenőrzés megerősítése érdekében, az európai normák figyelembevételével”. Az uniós intézmény most elismeri, hogy a magyar igazságügyi reformok a Kúriával kapcsolatos, korábban fennálló aggályokat megfelelően kezelik. Magyarország bevezette a korrupciós ügyekben hozott ügyészi határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetőségét is, ezzel fokozva az igazságügyi működés jogállamisági elvárásoknak való megfelelőségét – ismerte el az Európai Bizottság.
Ráadásul a büntetőeljárások lefolytatására és követésére szolgáló digitális megoldások, valamint a nyilvánosságnak a közzétett ítéletekhez való online hozzáférése tekintetében Magyarország kiemelkedő helyet foglal el. Ugyanígy rangos helyen szerepel az elektronikus kommunikációs eszközök bíróságok és ügyészség általi használata, valamint a polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyekben az eljárások kezdeményezésére és követésére szolgáló digitális megoldások megléte tekintetében is. Ezen túlmenően Magyarország jó eredményeket ér el az alternatív vitarendezési módszerek alkalmazásának előmozdítása és ösztönzői tekintetében.
A vállalások ilyen arányú teljesítésével hazánk a tagállamok élmezőnyéhez tartozik, miközben Németországról az országjelentés szerint csak kismértékben tett előrelépést a tavaly megfogalmazott igazságügyi ajánlások terén, hasonlóképpen Máltához, ahol a Velencei Bizottság ajánlása az igazságügyi rendszerrel kapcsolatban még mindig nem teljesül. A Bizottság azt is megállapította, hogy Spanyolországban továbbra sem vált függetlenné a legfőbb ügyész a kormánytól és az Igazságügyi Tanács működése sem felel meg az európai normáknak, míg Franciaországban a 2022-es ajánlásokhoz képest szemernyit sem javult a médiatulajdon átláthatóságával kapcsolatos helyzet. Lengyelországgal kapcsolatban a Bizottság állásfoglalása szinte teljes egészében negatív, az uniós intézmény úgy véli, hogy a tavaly meghatározott javaslatokhoz képest gyakorlatilag semmilyen érdemi előrelépés sem történt.
A civil szervezetek értékelése politikai kockázatot hordoz
A jogállamisági jelentés részben civil szervezetek, részben olyan úgynevezett tanácsadó szervek megállapításain alapul, mint amilyen az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége.
Előbbi tekintetében lényeges kiemelni a konzultációra felkért szervezetek jelentős számát: a többi tagállamra vonatkozó konzultációkhoz képest rekordszámú, összesen húsz civil szervezettől kért tanácsot az Európai Bizottság a jogállamisági jelentés elkészítéséhez, amelyek szinte kivétel nélkül baloldali NGO-k voltak. Lényeges kiemelni azonban, hogy Magyarország igazságügyi reformmal kapcsolatos eredményeit a civil szervezetek kritikus és elutasító megállapításaihoz képest is elismerte az Európai Bizottság, ami egyértelműen alátámasztja e szervezetek politikailag motivált hozzáállását, de azt is, hogy bevonásuk az eljárás folyamatába alapjaiban kérdőjelezi meg a Bizottság jogállamisági értékelésének hitelességét.
Az Alapjogi Ügynökség több tekintetben vizsgálta a jelentés alapjául szolgáló értékelésében a tagállamok megfelelését az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírásainak, elsősorban az igazságügyi rendszer működésére nézve. E téren pedig Magyarországot, többek között a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése terén is, Európa legjobbjai sorolta, amelynek során hazánk többek között Belgiumot, Franciaországot és Olaszországot is maga mögé utasítja.
Forgóajtó-jelenség – az uniós intézmények valós problémája
Érdemes néhány szót ejteni a számos tagállammal, köztük Magyarországgal kapcsolatban is megfogalmazott jogállamisági kritikáról, a forgóajtó-jelenségről. A Bizottság szerint hazánkban hatékony ellenőrzési rendszert kellene létrehozni a vagyonnyilatkozatokra nézve, és meg kellene reformálni az államigazgatási és az üzleti, illetve lobbiszektor közötti karrierátjárásra, vagyis a forgóajtó-jelenségre vonatkozó szabályokat, mert a magyar jog e téren nem elég szigorú. Azonban számos adat és példa támasztja alá egyértelműen: nem a tagállamok, hanem az uniós intézmények ezzel kapcsolatos szabályozását és gyakorlatát lenne érdemes alaposabban megvizsgálni és átalakítani.
Az uniós politikai és magas rangú köztisztviselői munka után sokan a magánszektorban folytatják tovább, meghozzá befolyásos multinacionális vállalatoknál, míg az is jellemző, hogy korábbi lobbista kerül magasrangú bizottsági pozícióba és folytatja érdekképviseleti tevékenységét. Utóbbira példa Frans Timmermans bizottsági alelnök kabinetfőnöke, Diederik Samsom, aki korábban egy zöld energiával foglalkozó vállalat, az Echte Energie vezérigazgatója és a holland Greenpeace kampánymenedzsere volt. Most pedig az Európai Bizottság Zöld Megállapodásával kapcsolatos ügyeivel foglalkozik a Bizottság legmagasabb politikai szintjén.
A Transparency International 2017-ben 485 volt európai parlamenti képviselő és 27 volt európai biztos karrierútját elemző jelentése szerint a politikát szakmai okokból elhagyó 161 európai parlamenti képviselő 30%-a lobbiszervezetekhez távozott az európai politikából. Ugyanakkor a jelentés azt is megállapította, hogy 2014-ben a szolgálatát befejező 27 biztosból 15 szintén az EU lobbinyilvántartásában szereplő szervezeteknél lépett munkába a távozását követő két éven belül.
Az Európai Bizottság értékelése teljes mértékben hiteltelen annak fényében, hogy az Európai Ombudsman, számos civil szervezet és az Európai Számvevőszék évek óta felrója az uniós intézmények ezzel kapcsolatos saját gyakorlatát, amely komoly ellenérzést válthat ki az uniós polgárokból. Emily O’Reilly legutóbb tavaly júniusban szólalt fel a probléma ellen, rámutatva arra, hogy ez a hosszú ideje megoldatlan jelenség aláássa az uniós intézmények működését és integritását, az Európai Számvevőszék pedig idei jelentésében is felszólította az uniós intézményeket a helyzet rendezésére.
Összességében tehát a 2023-as évi jogállamisági jelentés két komoly, és mielőbb megválaszolandó kérdést vet fel: míg az Európai Bizottság kidolgozott, részletes jogállamisági ajánlásokkal él a tagállamok felé, meddig részesít előnyben saját magát, meddig fog még szemet hunyni saját jogsértő gyakorlata felett? A kedvező jogállamisági értékelést követően pedig vajon milyen indokkal folyik Magyarországgal szemben a jogállamisági feltételességi eljárás, amelynek eredményeként hazánk továbbra sem fér hozzá az uniós források jelentős részéhez?
