Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Tardi Roland

A mesterséges intelligencia jelenléte a német politikában

Az MI új korszakot nyitott a választási kampányokban.

Tardi Roland 2025.05.20.
Dobos Gábor

A függetlenek „csendes forradalma”

A demokrácia hanyatlása vagy demokratikus innováció?

Dobos Gábor 2025.04.22.
Máthé Réka Zsuzsánna

A németországi választások gazdasági tétje

Németországnak strukturális reformokra van szüksége.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.02.24.
Kalas Vivien

Németország választ

A kisebb támogatottsággal rendelkező pártok könnyebben tudnak mandátumot szerezni.

Kalas Vivien 2025.02.20.
Kaló József

Az amerikai muszlimok szerepe a 2024-es elnökválasztás tükrében

Országszerte körülbelül három és fél millió regisztrált muszlim szavazó van.

Kaló József 2024.11.04.
MESSZELÁTÓ BLOG
Fernbach-Czibók Zsuzsanna
Fernbach-Czibók Zsuzsanna
irodavezető, NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete
  • 2021.01.12.
  • 2021.01.12.

Merkel 16. újévi köszöntője – tényleg az utolsó?

Német politikai anzix 2021 elején

2021. január 1-jén Angela Merkel német kancellár immáron 16. alkalommal mondott újévi beszédet, és mint mondta, az elmúlt 15 évben ez egyszer sem volt még ilyen nehéz. Bár egyértelműen a koronavírusra utalt, 2020 nem volt könnyű sem a német bel-, sem a külpolitikában. 2020. elején a türingiai tartományi miniszterelnök-választás körüli események akkora (szövetségi) hullámokat vertek, hogy végül a Merkel által utódjául választott Annegret Kramp-Karrenbauer február 10-én lemondott kancellárjelöltségéről és CDU-pártelnökségéről is, amivel rögtön kezdetét vette a CDU-n belüli versengés a pártelnöki tisztségért. Mindezt nem könnyítette meg, sőt sokszoros halasztásra kényszerítette az egész világot sújtó járvány, ami alapjaiban írta át mind a német belpolitikai prioritásokat, mind a július 1-jén megkezdődött német EU-elnökség félévének programját is. A német elnökséget az utolsó pillanatig rendkívüli aktivitás jellemezte, és bár komoly kihívások s küzdelmek árán, de végül sikerült megállapodásra bírniuk a tagállamokat a következő hétéves közös költségvetés és jogállamisági vita kapcsán, így elhárult az akadály a koronavírus-járvány hatásait tompító újjáépítési terv (Next Generation EU) elfogadása előtt is; szinte az utolsó percben – karácsony délutánján – megszületett a Brexit-megállapodás; valamint december 30-án még egy online csúcstalálkozó keretében – sokéves huzavona után – befektetési megállapodást kötött egymással az Európai Unió és Kína. Mindebben Merkel kancellár komoly szerepet játszott.

Mind a koronavírus-járvány kezelése, mind a sikeres német EU-elnökség kapcsán Merkel népszerűségét újra az egekbe katapultálta – 71-72%-kal már-már a menekültválság előtti időket idézi. Egyúttal a CDU közkedveltségi mutatóját is felfelé húzta, közel tíz százalékkal többen voksolnának az uniópártokra, mint tavaly év elején.  Jelenleg a CDU (35-37%) messze a többi párt (Zöldek 18-21%, SPD 14-16%, AfD 10-11%, Baloldal 7-9%, FDP 6-7%) előtt áll a közvéleménykutatások szerint, ugyanakkor mindez változhat a járvány kezelésének sikeressége függvényében, illetve, ha az emberekben tudatosul Merkel őszi távozása.

Így kezdődik 2021, ami a mindent meghatározó koronavírus elleni küzdelmen túl ún. „Superwahljahr”, vagyis kiemelt választási év lesz Németországban: tartományi szinten március 14-én Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban, április 25-én Türingiában, június 6-án Szász-Anhaltban, szeptember 26-án pedig Mecklenburg-Előpomerániában és Berlinben tartanak választásokat, egy napon a szövetségi választásokkal.

Ebben a mozgalmas évben mindenekelőtt a CDU-n a sor, hogy eldőljön a pártelnöki harc (a január 15-16-i digitális pártnapon az 1001 delegált online szavaz, amit levélben leadott zárószavazással véglegesítenek, január 22-ére várható eredmény). A pártelnökjelöltek – a konzervatívabb, 20 évvel korábbi CDU/CSU-frakcióvezető Friedrich Merz, a leginkább Merkel-vonalat folytató észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök Armin Laschet és a modernebb, fiatalabb, a modern társadalmi kérdések és a digitalizáció iránt fogékonyabb CDU-t képviselő, külpolitikai szakértő Norbert Röttgen – között jelenleg talán Merz a legnépszerűbb, de a párton belül viszonylag kiegyensúlyozott a támogatottságuk. Általában a pártelnököt szokták kancellárnak jelölni, ugyanakkor az uniópártok közösen, vagyis a CDU a CSU-val együtt később, a tavasz folyamán dönt majd a kancellárjelölt személyéről. Így akár Markus Söder CSU-pártelnök, bajor miniszterelnök is bejelentkezhet a pozícióra, amihez a népszerűsége is megvan (jelenleg a második legnépszerűbb német politikus Merkel után). Az ARD Deutschlandtrend január 7-i közvéleménykutatása szerint a megkérdezettek 55%-a szerint Söder lenne a legjobb kancellárjelölt, őt követi Merz 35%-kal, Röttgen 34%-kal és Laschet 27%-kal.

De nemcsak az uniópártoknak kell döntésre jutniuk a K-Frage (kancellár-kérdés) tekintetében. A második legnépszerűbb Zöldeknek is dönteniük kell, melyik társelnöküket indítják – a párt történetében először – kancellárjelöltként: Annalena Baerbock-ot vagy Robert Habecket. A március 14-i baden-württembergi tartományi választás a szövetségi választások szempontjából is jelzésértékű lehet: sikerül-e a 2011. óta hivatalban lévő, „Landesvater”-ként tisztelt 72 éves zöld miniszterelnök, Winfried Kretschmann újrázása, továbbra is Zöldek-CDU koalíció irányítja-e a harmadik legnagyobb német tartományt? (Megj.: a Zöldeknek komoly küzdelemre kell készülniük a tartományi koalíciós partner CDU-val, erre utal, hogy a 2020. novemberi stuttgarti főpolgármesterválasztáson az addigi zöld főpolgármester alulmaradt CDU-s kihívójával szemben.)

A szövetségi szinten gyengélkedő szociáldemokraták (14-16%), akik már tavaly augusztusban megnevezték kancellárjelöltjüket, Olaf Scholz pénzügyminisztert, abban bíznak, hogy a március 14-i rajna-vidék-pfalzi választásokon a népszerű Malu Dreyer SPD-s miniszterelnök asszony ismételten győzni tud, lendületet adva ezzel a pártnak szövetségi szinten is. Manuela Schwesig mecklenburg-előpomerániai SPD-s miniszterelnök szintén népszerű, de a szeptember 26-i tartományi választások végeredménye még itt sem borítékolható (a legújabb felmérések szerint mindkét tartományban közel az SPD és a CDU támogatottsága). Berlinben szintén szeretné megtartani az SPD pozícióját (Michael Müller jelenlegi polgármester a Bundestagban folytatja) Franciska Giffey szövetségi családügyi minisztert indítva a fővárosban csúcsjelöltként. A jelenleg vörös-vörös-zöld koalíció vezette 3,7 milliós Berlinben szoros választásnak nézünk elébe, mert az SPD-nek, Zöldeknek, CDU-nak és a Baloldalnak is esélye van arra, hogy a legerősebb erő legyen a fővárosi képviselőházban.

A keleti tartományokban még a szövetségi szinten kisebb, szélsőségesebb pártoknak is lehet beleszólásuk a tartományi miniszterelnökválasztásokba (ld. Türingiát 2014 óta vezető baloldali (értsd: utódpárti) Bodo Ramelow miniszterelnök meg tudja-e tartani pozícióját áprilisban, ill. tényleg tartja-e majd magát a szász-anhalti CDU ahhoz, hogy a kormányalakítás érdekében sem működik együtt a tartományban 23%-os támogatottságú szélsőjobboldali AfD-vel). Szövetségi szinten kérdéses még, hogy a liberális FDP meg tudja-e erősíteni támogatottságát (2017-es Bundestag-választásokat követő „Jamaika” koalíciós-tárgyalások megszakítása óta 8-9%-os támogatottságuk stagnált, majd a türingiai belpolitikai válságot követően újra az 5%-os küszöb közelébe került)?

Az igazi nagy kérdés, mi lesz az év csúcspontjának számító szeptember 26-i szövetségi választás kimenetele, mi jön Merkel kancellársága után? A Merkel-éra mérlege korántsem egyértelmű, hiszen a korszellemnek tett számos engedmény (kiszállás az atomenergiából, azonosneműek házasságának lehetővé tétele, migrációs válság kezelése – Willkommenskultur) biztosítani tudta a kancellár politikai táborokon átívelő népszerűségét, de egyúttal a kereszténydemokrata arcél elmosódásával teret nyitott a radikális jobboldal megerősödésének. Mindazonáltal  egyfajta állandóságot testesített meg Németországban, ami a nemzetközi színtéren (pl. az euróválság megoldása, az orosz-ukrán fél közötti párbeszéd előmozdítása) kellő mozgásteret biztosított. Vajon ki lehet hasonló kaliberű utód, vagy még inkább olyan, aki a politikai kormányzásban karakteresebb tud lenni – megtartva Merkel gyakorlatiasságát is? Milyen koalíciós opcióknak lehet realitásuk? Matematikailag bármelyiknek – fekete-zöld (CDU/CSU-Zöldek), Jamaika = fekete-zöld-sárga (CDU/CSU-Zöldek-FDP), vörös-vörös-zöld (SPD-Baloldal-Zöldek), közlekedési lámpa (SPD-FDP-Zöldek) –, persze nem egyforma valószínűséggel.

A magyar-német kapcsolatok szempontjából nehéz időszakra készülhetünk, mert bár a közös gazdasági kötődésünk, érdekeink (autóipar, hadipar), szakértői szintű, társadalmi és baráti kapcsolataink szorosak és vitathatatlanok, a jelenlegi tendenciákat nézve politikailag eltávolodásra számíthatunk a következő időszakban (a Fidesz Néppárti tagságának alakulása, a szövetségi választások előtti népszerűségvesztési félelmek miatt távolságtartás, majd a 2022-es magyar választásokra készülve, a magyar belpolitikai kommunikáció során lehetséges adok-kapok). Merkel távozásával ráadásul eggyel – és általánosságban is egyre – kevesebb olyan német politikai szereplő és döntéshozó lesz, akinek a puszta politikai érveken és a sajtóban olvasható információkon túl személyes kötődése is lenne Magyarország irányában.

Mindenképpen izgalmas év előtt állunk tehát, melynek fejleményei döntő hatással lesznek majd mind a német belpolitikára, mind Németország nemzetközi kapcsolataira, beleértve kétoldalú kapcsolatainkat is.

Talán még az is kérdés, vajon mennyire biztos az, hogy ez a január 1-jei szónoklat volt Merkel kancellár – szavaival élve – „legnagyobb valószínűség szerinti utolsó”  újévi beszéde?

Témakörök: Angela Merkel, CDU, koronavírus, Németország, választás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT