Szeptember közepén a KSH kiadta a tavalyi év keresetszerkezeti adatait, így már tudhatjuk például azt is, hogy mennyi volt az átlagos alapbér és a különböző pótlékok.
Sokan esnek még most is abba a hibába, hogy a havonta megjelenő átlagkeresetet az alapbérükhöz vagy a minimálbérhez – garantált bérminimumhoz hasonlítják, s elfeledkeznek arról, hogy vannak különböző rendszeres és nem rendszeres műszakpótlékok, túlóradíjak, egyéb bérpótlékok, juttatások, ami mind az alapbéren felüli, de a keresetbe beleszámítandó pénzeink.
Nézzük meg pontosan, hogyan alakult a kerestünk 2019 óta!
(Forrás: KSH, készítette: Szalai Piroska)
Az ábra oszlopai a bruttó átlagkeresetet mutatják, ami tavaly 571 182 Ft/hó volt. Ebből 529 341 Ft/hó a rendszeres bruttó átlag, s 41 841 Ft-ot tett ki a nem rendszeres rész egy hónapra vetítve. Ezek a különféle prémiumok, jutalmak, húsvéti „sonkapénz” és karácsonyi „bejglipénz” éves összegének egy hónapra eső része. Látható, hogy egy átlagos keresetű munkavállaló a keresetének 7–8%-át nem rendszeres keresetként kapja, ami megfelel egy 13. havi fizetésnek.
Tavaly októberben 484 840 Ft/hó volt az átlagos bruttó alapbér. Ezt az értéket nem havonta adja ki a KSH, hanem az aktuális évet követő év őszén, azaz jelen esetben a múlt héten. Sőt, ezt az adatot a legalább ötfős vállalkozásokban, költségvetési intézményekben és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetekben dolgozók fizetéséből számolják, tehát ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor az összehasonlítást itt is az alkalmazottak teljes körén kellene végezni, ami becslésem szerint közel tízezer forinttal kisebb lehet, kb. 475 000 Ft/hó.
Mindez azt jelenti, hogy az átlagkeresetnél tavaly kb. százezer forinttal kisebb volt az átlagos alapbér, azaz az alapbérnek még ötöde kerül egyéb jogcímeken kifizetésre átlagosan. Ez valószínű az idén is hasonló mértékű lesz. Becslésem szerint az idei átlagkeresetünk 650 000 Ft, s az átlagbér közel 550 000 Ft lesz.
Értelemszerűen a minimálbérek és a szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozók garantált bérminimuma az alapbérhez hasonlítandó, s nem a keresethez.
Nézzük meg azt is, hogy mi nincs benne a keresetben, de a jövedelmünkben benne van!
Jövedelem mindaz a pénz, ami bejön a háztartásba. Jövedelme tehát mindenkinek van, a tegnap születetett babának éppúgy, mint az idős honfitársainknak, mert az egy főre jutó jövedelmet úgy számoljuk, hogy a háztartásba bejövő pénzek összegét osztjuk a háztarás tagjainak a számával. A jövedelem háromnegyede már munkajövedelem, azaz a foglalkoztatott háztartástagok keresete. Ennek aránya egy évtizede még csupán kétharmad körül volt, de azóta egymillióval többen dolgoznak, s ráadásul nőttek is a keresetek. A másik jövedelemtípus az ún. társadalmi jövedelmek. Ide tartozik a nyugdíj, GYED, GYES, de a különféle segélyek is. Ez most már 23% alatti, míg korábban 30% felett is volt. Látható, hogy a lakosság tömegei kerültek ki a segélyezésből és váltak foglalkoztatottakká. A harmadik része a jövedelemnek az ún. egyéb jövedelem, ami 2022-ben 2,4%-ot tett ki. Ide tartoznak pl. az ingatlankiadásból, befeketésekből származó jövedelmek, valamint 2022-ben az szja-visszatérítésből származó bevétel is.
Sokszor hallunk mostanában arról, hogy a keresetek csak a felét teszik ki a jövedelmünknek. Ez hibás megállapítás, sőt még 2010-ben sem volt így szerencsére. Ha tényleg nem a kereset lenne a domináns jövedelemtípus, akkor nem tudott volna kijönni a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatából több mint egymillió honfitársunk. Ma hazánkban a honfitársaink igazán jelentős része él legálisan a munkájából vagy a nyugdíjából, amiből magasabb életszínvonalat lehet fenntartani, mint a segélyekből vagy a fekete foglalkoztatásból 2010 előtt.
Továbbá az az álhír is terjed, hogy a nyugdíjak nem követik az inflációt. Hazánkban már több mint egy évtizede törvény írja elő, hogy legalább a nyugdíjas infláció mértékével minden évben emelni kell a nyugdíjakat. Tavaly a KSH által mért nyugdíjas infláció 18,3% volt, s ugyanennyivel emelkedtek a nyugdíjak is. Idén januárban 6%-kal emelkedtek a nyugdíjak, s az év első 8 hónapjában 3,7%-os nyugdíjas inflációt mutatott ki a KSH, ezért szinte biztos, hogy idén nemcsak megtartja a reálértékét a nyugdíj, hanem növelni is tudja.
A GYED felső plafonjának az értéke pedig a minimálbérhez kötött, s a minimálbér mértéke az inflációnál nagyobb mértékben emelkedett az elmúlt időben, így az is értékálló legtöbbeknek. A GYED-et az anya szülés előtti átlagkeresetéből számolják, s ahogy a munkabérek nőttek, úgy emelkedett az új GYED-ek mértéke is. Így ez a jövedelemtípus is jelentősen növekedett.
Összegezve tehát a jövedelemnek két típusa, a munkajövedelem, illetve a legtöbb fajta társadalmi jövedelem jelentősen emelkedett, bárki állít is ezzel ellentéteset. Ne dőljünk be e területen sem az álhíreknek!
(A cikk teljes terjedelmében a Mandineren jelent meg.)
Nyitókép forrása: Flickr / Pictures of Money
