Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Máthé Réka Zsuzsánna

A geopolitikai bizottság és Európai Unió gazdasága 2024-ben

Milyen kihívásokkal küzdött az Unió az idén és mi várható jövőre?

Máthé Réka Zsuzsánna 2024.12.18.
Kutasi Gábor

Mennyire ellenállóak a gazdaságok és a vállalkozások?

Pénzügyi reziliencia magas infláció után – e témával foglalkozik egy közelgő konferencia.

Kutasi Gábor 2024.10.10.
Szalai Piroska

Üzemanyag-turizmus

Fél Európa hozzánk járt üzemanyagért.

Szalai Piroska 2024.07.05.
Czeczeli Vivien

A preventív antiinflációs politika hatékony

A kétszámjegyű infláció kialakuláshoz komplex folyamatok vezettek.

Czeczeli Vivien 2024.04.30.
Kutasi Gábor

A polikrízis paradoxona: védőfaktor a költségvetés számára

Az államkötvények hozama nem követte le a pénzromlás ütemét.

Kutasi Gábor 2024.01.12.
LUDECON BLOG
Kutasi Gábor
Kutasi Gábor
intézetvezető, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2023.03.03.
  • 2023.03.03.

Meddig nőnek még az árak?

A fenti kérdésre kerestük a választ az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet februári kerekasztal-beszélgetésén Neubauer Katalinnal és az egyetem munkatársaival (Tóth Gergely, Czeczeli Vivien). Az apropót az adta, hogy 2022 elhozta a kétszámjegyű éves inflációt Magyarországon két évtized után újra. 

A lakosság számára éppen az egyik leginkább kézzelfogható, napi szinten érzékelt termékkör, az élelmiszerek 44%-os emelkedése húzta leginkább felfelé a januárban 25,7%-os éves inflációt, hiszen ez a termékkör több mint negyedét teszi ki a fogyasztói árindex alapjául szolgáló termékkosárnak.

Több strukturális ok gyűlt össze beszélgetés során a történelmi és regionális szempontból is rekord mértékű élelmiszer-áremelkedés magyarázataként. A mindenre ható nemzetközi energiaáremelkedésen, a 2022-es forintgyengülésen, a Covid-lezárás utáni keresletfellendülésen, a háborús infláción és az élelmiszerágazati spekulatív árazáson túl több olyan tényezőt sikerült azonosítani, ami a gazdaság mikroszintjén fedezhető fel, és nem lesz tőlük egyszerűen és gyorsan megszabadulni. Így hozzájárulnak a tartósan magas árakhoz és a kétszámjegyű inflációhoz. Ugyanakkor szükséges lenne ezeket a szerkezeti problémákat kivezetni és kezelni.

Önmagában a decemberi benzinárstop kivezetése jelentős inflációs hatással volt a december–januári időszakra, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a vállalkozók esetében ez a kivezetés már augusztus óta drágítja a termelést, amikor ma üzemanyagárakhoz képest is +200 forinttal többe került a dízel (és benzin) literje.

Ugyan a gázárban is jelentős csökkenés történt a tőzsdei árfolyamban. Mégis a költséginfláció szempontjából a legrosszabbkor teljesedett ki a nemzeti energiamonopólium (MVM), a magas gázárak időszakában, 2022 márciusában-áprilisában. A tömegesen átszerződő kis- és közepes vállalkozások egy évre vagy akár éven túl is tartósan a legmagasabb gázáron szerződtek le az MVM-mel, míg a lakossági ártámogatás rájuk nem vonatkozik. Így magas és versenyképtelen energiaköltségük tartósítva lett. Ennek következtében – ha nem mennek tönkre – a magas árakat tartják fenn ezek a szerződések. A KKV-k energiakorszerűsítésre pályázhatnak állami támogatásra, ártámogatásra nem, így rövid távon nem várható a költségalkalmazkodásuk. A csődbemenő cégek a kínálatot csökkentik, ami kedvezőtlen az inflációra.

Az ársapkák ugyan a szabályozott árú termékeken keresztül lefelé húzzák az inflációt, keresztár-hatásokon és iparági szerkezeti torzításokon keresztül. Az ársapkák rövid távon kiválóan kezelték a háborús inflációs szociális kihívását, de éves távlatban egyre inkább eltorzítja a piaci viszonyokat. A tartós túlkereslet alakult ki azon élelmiszerek iránt, amit ráfizetés termelni mindaddig, amíg az ársapkának van szociális létjogosultsága. Tehát igazából hiány alakul ki a megfizethető termékek helyett. A tartós ársapka okozta torzulást jól példázza az, hogy az olcsó csirkemellhez és -farháthoz csak úgy jutunk hozzá, ha egész csirkéket tenyészt a mezőgazdaság, de a többi „alkatrészére” nincs akkora kereslet, mint a hatósági áras termékre. Ebből rövidtávon lehet az is, hogy a csirkeszárny is olcsó, de hosszú távon az üzembezárás és a szűkös kínálat következik a piacgazdaság logikájából.

A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar önmagában is tartogat szerkezeti feszültségeket. (Természetesen nem hagyható figyelmen kívül a 2022-es aszály mint kiinduló állapot, és az ehhez nem megfelelően igazodó vízgazdálkodás egy regionális vízgyűjtő terület medencéjének alján.) Kihívást okozott az iparág számára a háború, az átmenetileg megugró világpiaci ár és az árszabályozás okozta importkiesés gyors pótlása. A tejipar, amely legnagyobb áremelkedést produkálta, a hűtés miatt a leginkább költségérzékeny az energiaárak emelkedésére és fent említett tartósított magas energiaköltségekre. Ez egyben az élelmiszeripar költséghatékonysági, versenyképességi és termelékenységi problémáira is rávilágít. Az élemiszerinfláció letörése ellen hat a következő hónapokban, hogy az italgyártás még csak ezek után érvényesíti az elmúlt hónapok költségnövekedését.   

Végül nem csak az ársapkák mihamarabbi kivezetésén érdemes elgondolkodnia a gazdaságpolitikának, hogy ne halmozódjon tovább a szerkezeti feszültség, de az is megfontolandó lenne, hogy mit érdemes támogatni a MOL rekordnyereségéből különadón keresztül 2610 milliárd forintra duzzasztott rezsivédelmi alapból: a drága gázt finanszírozni a fogyasztókat röghöz kötve a régi struktúrákban és technológiákban vagy az energiakorszerűsítésre ösztönözni a háztartásokat? 

A cikk eredetileg a Növekedés.hu oldalon jelent meg. Nyitókép: Szilágyi Dénes.

Témakörök: árak, ársapka, eszmecsere, infláció
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT