Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Mernyei Ákos Péter

A költség(vetés) fogságában

A költségvetés-tervezés mindig izgalmas folyamat. Nagy politikai csaták várhatók.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.13.
Matuz János

Az EU szuverenitása is csökken a világban, a tagállamoké is az EU-n belül – akkor ez most lose-lose?

Együtt erősebbek, stabilabbak, hatékonyabbak stb. lesznek?

Matuz János 2025.06.12.
Máthé Réka Zsuzsánna

Az euróövezet előnyei és hátrányai

Bolgár tüntetések az euró bevezetése ellen.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.06.10.
Navracsics Tibor

Milliárdok veszélyben

A rendszer összetett volta a folyamatok lassúságában bosszulta meg magát.

Navracsics Tibor 2025.06.05.
Pató Viktória Lilla

Tudományos vészjelzés Európából

A Choose Europe és a kutatói kivándorlás dilemmája.

Pató Viktória Lilla 2025.06.04.
LUDECON BLOG
Kutasi Gábor
Kutasi Gábor
intézetvezető, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2024.01.12.
  • 2024.01.12.

A polikrízis paradoxona: védőfaktor a költségvetés számára

A 2020 és 2023 közötti időszak, amelyet a Covid-19 miatti gazdasági lezárás, az orosz–ukrán háború energiapiaci sokkja, valamint az ezt követő energiaár- és élelmiszerár-infláció sújtott, érdekesen hatott a fiskális fenntarthatóságra, hiszen tudjuk, hogy ebben az időszakban a lehetőségekhez mérten bőségesen használták a fiskális eszközöket az EU tagországok a válságok átvészelésére.

A fiskális fenntarthatóság a bevételek, kiadások és a fennálló adósság nettó jelenértéke. Ezeket a költségvetési tételeket azonban olyan gazdasági tényezők befolyásolják, amelyek a fiskális politika irányításán kívül eshetnek részben vagy teljesen – nevezetesen a kamat, a növekedési ütem és a múltból örökölt adósság. A fenntarthatóság egyszerűen azt jelenti, hogy az adott folyamat, tevékenység, politika folytatható-e akár véges, akár végtelen időtávúnak tekintett jövőben. Az eladósodás miatt elvileg egyre inkább kockázatossá válnak az adósságot megtestesítő államkötvények visszavásárlási, illetve kamatfizetési szempontból. Így a költségvetési politika fenntarthatósága elsősorban a reálkamat és a gazdasági növekedés függvénye. A polikrízis paradox módon javította a fiskális fenntarthatóságot, noha fiskális lazítással kezelték a válságot, ugyanis a reálkamatok végig negatívak voltak. Ráadásul a magas infláció felerősítette ezt a folyamatot, mivel a jegybankok nem kényszerültek arra, hogy teljes mértékben lekövessék az áremelkedést a kamatpolitikában.

A Covid-19 okozta lezárások jövedelemkiesését minden ország bőkezűen kompenzálta különböző eszközökkel, ez 2020-ban meg is mutatkozott negatív módon a fenntarthatósági mérőszámokban. Meglepetést szerez azonban 2021 és 2022, ahol minden ország államháztartási újra fenntarthatóvá vált, noha 2021-ben még a lezárások okozta jövedelemkiesés kompenzációját kellett finanszírozni, míg 2022-ben az orosz–ukrán háború miatti energiaáremelkedést kellett a költségvetésből ellentételezni.

Az elsődleges és strukturális rés mutatók mögött álló
gazdasági változók alakulása, 2007–2022, 26 EU tagország átlaga adott évben.
Forrás: IMF WEO, Eurostat

A magyarázat a paradox jelenségre a következő: az átlagos infláció és az átlag reálkamat között 2021-től látványosan nyílt az olló. A résmutatókban szereplő reálkamat látványos zuhanása a negatív tartományban – és mögöttes tartalomként az infláció berobbanása – megjeleníti az államadósság elinflálásának klasszikus gazdaságpolitikai lépését. Talán nem célzott, de az inflációhoz képest mérsékelt kamatemelésből következő államkötvényhozamok miatt, valamint az eurózóna esetében az infláció jelentős szóródásának köszönhetően az államkötvények hozama nem követte le a pénzromlás ütemét, így reálértéken az államadósság értékvesztését eredményezte vagy kedvezőbb finanszírozási lehetőséget az államháztartás számára. Ez pedig kiugróan kedvező irányba befolyásolta az államháztartás finanszírozhatóságát és az államadósság fenntarthatóságát.

Nyitókép forrása: Pxhere

Témakörök: gazdaság, infláció, kormányzás, reálkamat
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT