Európa minden országát érinti az a számottevő infláció, mely évtizedek óta nem volt megfigyelhető. A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket követel, melyeket az európai országok sajátos módon, a gazdaságukhoz mérten, a leghatásosabb módszerekkel próbálnak kivitelezni. Ausztria, Németország, Spanyolország és Portugália sem marad ki a sorból, így jelen cikkben ezen országok infláció ellen hozott intézkedéseit szeretném bemutatni – márciustól kezdve egészen augusztus 10-ig bezárólag. A cikk hamarosan megjelenő következő része pedig a V4-es intézkedéseit foglalja össze.
Az osztrák kormány harca a növekvő árak ellen
Júniusban az osztrák kormány egy sor intézkedést terjesztett elő az árak emelkedésének mérséklése érdekében. Ez a csomag 2026-ig 28 milliárd euró értékben finanszíroz rövid távú és strukturális intézkedéseket a leginkább érintett csoportok és családok megsegítésének érdekében. Az intézkedések között kulcsszerepet kaptak az egyszeri kifizetések, mellyel elsősorban az alacsony jövedelemmel rendelkezőknek kívántak segítséget nyújtani. Az adófizetők egyszeri, fejenként 1000 euró készpénz-visszatértésben részesültek, a rászoruló csoportok pedig további 300 eurót kapnak majd megélhetési költségtérítésként. A háztartások és a vállalatok idén és jövőre összesen 6 milliárd euróra számíthatnak közvetlen juttatásként, 2026-ig pedig további 22 milliárd eurónyi segítséget kapnak alacsonyabb adók formájában a jelenlegi tervek szerint. A jövedelemadó kiigazítására is sor került, mivel a progresszív adózási rendszerben az infláció okán az adófizetők magasabb jövedelemadó-kategóriákba kerülnek. A vállalatok számára is próbáltak könnyítést nyújtani a béren kívüli munkaerőköltségek csökkentésével, valamint az energiaigényes vállalatoknak nyújtott villamosenergia-árkompenzációval.
Ez a csomag bár segítséget nyújt az állampolgároknak, mégsem tartalmaz közvetlen árcsökkentő intézkedéseket, továbbá sem áfacsökkentésre, sem az energiaárak felső korlátjának meghatározására nem került sor, mely elégedetlenségnek adott okot.
Németország nem hisz az egyszeri juttatásokban
A német kormány álláspontja szerint az infláció visszaszorítása érdekében nem egyszeri juttatásokban kell gondolkozni, hanem olyan hosszú távú megoldásokat kell eszközölni, melyek alapjaiban képesek mérsékelni az inflációt. A leginkább várt intézkedések között szerepelt az üzemanyagadó csökkentése, amely a benzin esetében literenként 30 centet, a gázolaj esetében pedig 14 centet jelentett. A német kormány a tömegközlekedés népszerűsítésével is próbálta felvenni a harcot az üzemanyag árának rohamos növekedésével szemben. Június és augusztus között egy 9 eurós havi bérletet vezetettek be, mely országszerte érvényes volt a helyi és regionális buszokon, metrókon, valamint vonatokon.
Mi a helyzet Európa délnyugati részén?
Spanyolországban júliusban már a második válságellenes csomag mutatták be, mely egyszeri juttatásokat és hosszú távú megoldásokat is tartalmazott. A legfontosabb intézkedések között szerepelt a villamosenergia-vállalatokat és a bankokat érintő rendkívüli adók bevezetése. Az áramszolgáltatók és a bankok esetében az a cél, hogy az áremelések során keletkezett úgynevezett többletnyereséget adózási célokra lefölözzék. Az áramszolgáltatók megadóztatásával a spanyol kormány évi 2 milliárd euró bevételre számít. A szociális lakhatás támogatására is hangsúlyt fektetnek, mely keretein belül 200 eurós egyszeri kifizetést biztosítanak minden olyan magánszemély, család és önfoglalkoztató számára, akiknek a háztartása évi 14 000 eurónál kevesebbet keres. Ez a csomag kiegészítette a korábban hatályba lépett rendeleteket, így 21%-ról 5%-ra csökkentették a villamosenergia áfáját, míg az üzemanyag esetében literenként 20 centes csökkentést vezettek be ez év végéig. Emelés várható továbbá a nem járulékalapú nyugdíjak esetében, s tervben van a gázpalackok árának befagyasztása is. A legszegényebbek alapjövedelmének 15 százalékkal történő emelése és a lakhatás járulékos költségeinek támogatása is szerepel a hosszú távú tervek között.
Portugália március óta egy sor intézkedést jelentett be, melyek elsősorban az energia és az élelmiszerek emelkedő költségeinek mérséklését hivatottak szolgálni a háztartások és a vállalkozások számára. Bevezették a mezőgazdasági támogatási csomagot az aszály káros hatásainak enyhítése érdekében, mely tovább súlyosbítja a háború fogyasztói árakra gyakorolt hatásait. Áprilisban egy 60 eurós egyszeri támogatást fogadtak el, melyre azon háztartások jogosultak, akik éves jövedelme 5 808 euró vagy kevesebb. Áprilisban az olaj és az energiatermékek jövedéki adójának csökkentésére is sor került, amely az áfa 23%-ról 13%-ra történő csökkentésével egyenértékű. Ez egy ideiglenes intézkedés, amíg az Európai Bizottság jóváhagyja az üzemanyagokra vonatkozó tényleges HÉA-csökkentést. A kormány továbbá támogatást nyújt a vállalkozásoknak, különösen a közlekedési ágazatban. Ez magában foglalja a személy- és áruszállító járművek literenkénti 30 centes támogatását. Egy 160 millió eurós támogatási program keretein belül pedig segítséget nyújtanak a gázintenzív vállalatok számára is. A támogatásban olyan feldolgozóipari vállalatok vehetnek részt, amelyek napi működésük során különösen nagymértékben függnek a gáztól, és amelyeket a jelenlegi geopolitikai válság okozta magas energiaárak sújtanak. Továbbá támogatásban részesülnek az olyan feldolgozó, szállító és raktározóipari vállalatok, amelyek termelési költségeinek legalább 20%-át az energiaköltségek teszik ki, amelyeknek a felhasznált áruk költségei 20%-kal vagy annál nagyobb mértékben emelkednek, továbbá amelyeknek a megrendelések csökkenése miatt az alapanyagok, alkatrészek vagy köztes termékek beszerzésének nehézségei miatt 15%-kal vagy annál nagyobb mértékben csökken a működési forgalmuk.
Ezen országok esetében megfigyelhető, hogy jelentős hangsúlyt fektettek nem csak az egyszeri juttatások, de a hosszú távú megoldások kidolgozására is. Mind a négy ország viszonylag eltérő, sajátosnak mondható intézkedés-típusokat foganatosított az infláció visszaszorításának érdekében. Mindazonáltal az árak rohamos emelkedését a közeljövőben is jelentős problémaként kell számon tartanunk, így kérdés tárgyát képezi, hogy a jelenleg hosszú távra tervezett intézkedéseket miképpen tudják kivitelezni.
