Rendhagyó könyvbemutató történt szeptember 28-án. Benczes István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára és az NKE EJKK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vendégkutatója igen izgalmas könyvet írt a magyar gazdaságpolitika elmúlt rögös évtizedéről az intézményi hatékonyság perspektívájából.
A kutatás és a könyv a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont kutatási pályázatának köszönhetően valósulhatott meg. A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent művet szeptember 28-án mutattuk be az Egyetem Zrínyi Termében. Rendhagyó módon angol nyelvű könyvbemutatót tartottunk egy magyar kötetről, és nem is annyira a könyv méltatása volt a cél, hanem az intézményi közgazdaságtan elemzési módszertanának demonstrálása és átadása az angol nyelvű doktori és egyetemi kurzusok hallgatói felé. A rendezvény így egy közös találkozási pontja lett a Corvinus és a Közszolgálati Egyetem hallgatóságának.
Az előadás mottója egy Adam Smith-i idézettel foglalta össze a lényeget: „A kereskedelem és az ipar ritkán virágozhat sokáig olyan államban, ahol nincs rendszeres igazságszolgáltatás, ahol az emberek nem érzik biztonságban a tulajdonukat, ahol a szerződések betartását nem támasztja alá a törvény, s ahol az államhatalomról nem tételezik fel, hogy minden esetben kikényszeríti az adósságaik megfizetését.”
Ahogy Benczes István a könyve bevezetőjében is írja, ha az intézmények minősége magyarázó erővel bír, akkor meg kell fejteni az alábbi talányt: „A visegrádi országcsoport kiemelkedő gazdasági növekedést produkált a járványt közvetlenül megelőző időszakban. Magyarország pedig még ezen országcsoporton belül is rendkívül meggyőző növekedési teljesítményt mutatott. Ez pedig már önmagában is magyarázatot igényel. A feladvány nem önmagában a kimagasló növekedési ráta, hanem az a tény, hogy Magyarország, a másik három visegrádi ország kíséretében, úgy volt képes e kiemelkedő növekedési teljesítményre, hogy közben a nemzetközi intézetek versenyképességi rangsoraiban – Csehország kivételével – rendre (és tartósan) elmarad(nak) az unió magországaitól. Sőt, valójában a visegrádi országcsoporton belül is jelentős mértékű szóródás figyelhető meg.”
Ahogyan arról Kovács Lilla már beszámolt az egyetemi hírekben, „az intézményrendszer vizsgálatának fontosságát alátámasztandó, a szerző elméleti hátteret adva a bevezetőben említett kérdés kapcsán szólt arról, hogy a korábbi közgazdaságtani elméletek – a neoklasszikus és az endogén növekedéselmélet – csak a gazdasági növekedés részbeni okaira adnak választ. Ezzel szemben az új intézményi gazdaságtan elmélete a növekedés eltérő forrásaival is foglalkozik. Figyelembe veszi az információhiányt, számol a bizonytalansággal és az ezek csökkentéséhez kapcsolódó tranzakciós költségekkel. S hogy mely intézményekről is van szó?”
Az esemény végén szóba került, hogy az intézmények minőségénél és hatékonyságánál talán fontosabb a hosszú távú fejlődés és társadalmi jólét elérése és fenntartása szempontjából, hogy az intézmények mennyire segítik a társadalom minden tagjának bevonását a lehetőségekbe, az erőforrásokhoz és jövedelmekhez való hozzáférésbe (inkluzív társadalom).
A kötet a Ludovika Egyetemi Kiadó boltjában és a honlapunkról elérhető webshopban is kapható.
Nyitókép forrása: Szilágyi Dénes
