Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Csapó Zsuzsanna

Segíteni vagy nem segíteni: ez itt nem lehet kérdés

Agresszió történt, vitán felül állóan.

Csapó Zsuzsanna 2023.01.30.
Szűcs Petra

A szigorú kínai karantén gazdasági hatásai

Kína újranyitása szükséges és időszerű lendületet adhat.

Szűcs Petra 2023.01.27.
Máthé Réka Zsuzsánna

Aggódjunk-e a magas államadóssági ráták miatt?

Egyre több uniós tagállam lépi át az adóssághatárt. 

Máthé Réka Zsuzsánna 2023.01.24.
Kutasi Gábor

2023 kockázatai

Az alkalmazkodási kényszer indíthat újabb fellendülést.

Kutasi Gábor 2023.01.13.
Navracsics Tibor

Harminc éves az európai egységes belső piac

Van mit ünnepelni.

Navracsics Tibor 2023.01.12.
LUDECON BLOG
Szűcs Petra
Szűcs Petra
gyakornok, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2022.07.19.
  • 2022.07.19.

Multicégek kivonulása Oroszországból

Az orosz–ukrán háború és a bevezetett szankciók következtében egyre több – megközelítőleg 1200 – multinacionális vállalat döntött úgy, hogy felfüggeszti működését, valamint tevékenységét az orosz piacon.  

Míg a legtöbb nyugati nagyvállalatról elmondható, hogy ténylegesen megszakította a kapcsolatot az orosz piaccal, addig vannak olyan kivételek, mint például nagy európai cégek, amelyek más név alatt vagy nagy befolyású, tekintélyű személyek segítségével továbbra is az orosz piacon maradnak. A kiskapuk lehetőségét is érdemes megemlíteni, hiszen többen ennek a segítségével szándékoznak visszatérni a háború megszűnését követően az orosz piacra. A Yale Egyetem kutatói által publikált tanulmány szerint az orosz piacról kilépő vállalatok oroszországi árbevétele az orosz GDP 45%-ának felel meg.

Bár a nagyvállalatok kiléptek az orosz piacról, a munkanélküliek számának tekintetében ez nem okozott rendkívüli növekedést. Nagy valószínűséggel a munkavállalók olyan ágazatokban vesztették el a munkahelyüket, mint például a technológia; az energiaipar; az autóipar, valamint a kiskereskedelem. A munkanélküliség Oroszországban, 2022 áprilisában 4% volt, 2022 májusában ez a ráta 3,9% módosult (a munkanélküliek teljes száma: 2,9 millió fő), azaz kissé csökkent az előző hónaphoz képest. A munkanélküliek teljes száma Oroszországban, 2022 áprilisában 3 millió fő volt, ami 73 000 fővel kevesebb, mint 2022 márciusában. A korábbi mélypontot, 4,1%-ot (a munkanélküliek teljes száma: 3,1 millió fő) 2022 februárjában érték el, ami márciusig tartott ki. Idén januárban 4,4%-ra (a munkanélküliek teljes száma: 3,3 millió fő) nőtt a munkanélküliség Oroszországban. Az ország munkanélküliségi helyzete 2020 nyarán indult növekedésnek a COVID-19 világjárvány következtében. 2020 júliusában országszerte a munkanélküliségi ráta 6,3% volt. 

Az orosz munkanélküliségi ráta alakulása 2020 májusa és 2022 májusa között. Forrás: Statista

A makrogazdasági sokkok mellett érdemes kiemelni a technológiai, valamint a termelési láncok megszakadásának a fontosságát. A jelenlegi válságról továbbá elmondható, hogy a külvilággal fenntartott kapcsolatok megszakításához vezet. Az azonnali elbocsátásokkal kapcsolatban Dmitry Peskov, a Kreml szóvivője azt a kijelentést tette, hogy jó előre kiszámították a nyugati szankciók által okozott munkanélküliségi kockázatot. A gazdasági veszteségek mérséklésének érdekében Oroszország több mint 200 termék esetében exporttilalmat rendelt el, ami 2022 végéig marad érvényben. Az orosz kormány ezen intézkedése egyrészt a hazai gazdasági tevékenység fellendítésére, valamint támogatására; másrészt a szankciók megtorlására irányul. A Világbank előrejelzése alapján az orosz gazdaságban 11%-os visszaesés várható az idén, amire az elmúlt 30 évben nem volt példa. A következő évben már mérsékeltebb, közel 1,5%-os visszaesésre kell számítani a Bloomberg által készített felmérés szerint. 

Oroszország tehát az elmúlt 30 év legsúlyosabb recessziójával néz szembe, és ennek az árát a „Putyin-generáció” fizeti meg. A felsőoktatás terén is – negatív értelemben – nagy változásokra kell számítani, hiszen Oroszország kilép a „bolognai folyamatból”, amely keretén belül az európai kormányok a felsőoktatás európai harmonizációjára törekszenek. Mivel a multinacionális cégek nagy számban hagyják el az orosz piacot, így az orosz fiatalok számára egyre korlátozottabb szakmai lehetőségek állnak rendelkezésre. Jellemzően a nagyvállalatok kiszámítható karriert és stabil munkakörnyezetet nyújtanak, valamint annak a lehetőségét biztosítják, hogy egy munkavállaló érdemi alapon magasabb pozícióba juthasson. 

Az orosz–ukrán háború előtt, 2020-ban a koronavírus világjárvány következtében kialakult válság szintén a fiatalkorúak munkanélküliségi helyzetének emelkedését eredményezte (ld. következő ábra). Ez a növekedés olyan iparágakban volt jellemző, ahol magas számban dolgoztak fiatal munkavállalók, mint például a vendéglátás; a turizmus valamint a sport- és szabadidős tevékenységek. Ezekben az iparágakban a válság gazdasági hatásainak mérséklése érdekében csökkentették az új munkaerő felvételét, ami jelentősen megnehezítette a munkatapasztalattal kevésbé rendelkező fiatalok elhelyezkedését a munkaerőpiacon. 

Munkanélküliség a 15–24 évesek korcsoportjában 2019–2020, %-ban. Forrás: SSRN

Az orosz–ukrán háború következményeként a szankcionáló országok 60%-kal csökkentették az Oroszországba irányuló árukereskedelmet. Nagy változás figyelhető meg a nem szankcionáló országok esetében is, hiszen az Oroszországba irányuló kereskedelmüket 40%-kal csökkentették, melynek eredményeként tovább korlátozódik Oroszország külföldi vásárlóképessége. Ez elsősorban a technológiai tartalmú termékek importja és feldolgozása esetében eredményez szűk keresztmetszetet. A külföldi technológia, valamint az alkatrészek importjának a visszaesése óriási gondot okoz Oroszország működésében, a chipek; az irányított rakéták, tankok; az autók és a repülőgépek fejlesztésében.

Az Oroszországba irányuló exportok 2021. január és 2022. április között. Forrás: PIIE

Nyitókép: Wikipédia / Dmitry A. Mottl

Témakörök: gazdaság, háború, munkanélküliség, Oroszország
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT