Az orosz–ukrán háború és a bevezetett szankciók következtében egyre több – megközelítőleg 1200 – multinacionális vállalat döntött úgy, hogy felfüggeszti működését, valamint tevékenységét az orosz piacon.
Míg a legtöbb nyugati nagyvállalatról elmondható, hogy ténylegesen megszakította a kapcsolatot az orosz piaccal, addig vannak olyan kivételek, mint például nagy európai cégek, amelyek más név alatt vagy nagy befolyású, tekintélyű személyek segítségével továbbra is az orosz piacon maradnak. A kiskapuk lehetőségét is érdemes megemlíteni, hiszen többen ennek a segítségével szándékoznak visszatérni a háború megszűnését követően az orosz piacra. A Yale Egyetem kutatói által publikált tanulmány szerint az orosz piacról kilépő vállalatok oroszországi árbevétele az orosz GDP 45%-ának felel meg.
Bár a nagyvállalatok kiléptek az orosz piacról, a munkanélküliek számának tekintetében ez nem okozott rendkívüli növekedést. Nagy valószínűséggel a munkavállalók olyan ágazatokban vesztették el a munkahelyüket, mint például a technológia; az energiaipar; az autóipar, valamint a kiskereskedelem. A munkanélküliség Oroszországban, 2022 áprilisában 4% volt, 2022 májusában ez a ráta 3,9% módosult (a munkanélküliek teljes száma: 2,9 millió fő), azaz kissé csökkent az előző hónaphoz képest. A munkanélküliek teljes száma Oroszországban, 2022 áprilisában 3 millió fő volt, ami 73 000 fővel kevesebb, mint 2022 márciusában. A korábbi mélypontot, 4,1%-ot (a munkanélküliek teljes száma: 3,1 millió fő) 2022 februárjában érték el, ami márciusig tartott ki. Idén januárban 4,4%-ra (a munkanélküliek teljes száma: 3,3 millió fő) nőtt a munkanélküliség Oroszországban. Az ország munkanélküliségi helyzete 2020 nyarán indult növekedésnek a COVID-19 világjárvány következtében. 2020 júliusában országszerte a munkanélküliségi ráta 6,3% volt.
A makrogazdasági sokkok mellett érdemes kiemelni a technológiai, valamint a termelési láncok megszakadásának a fontosságát. A jelenlegi válságról továbbá elmondható, hogy a külvilággal fenntartott kapcsolatok megszakításához vezet. Az azonnali elbocsátásokkal kapcsolatban Dmitry Peskov, a Kreml szóvivője azt a kijelentést tette, hogy jó előre kiszámították a nyugati szankciók által okozott munkanélküliségi kockázatot. A gazdasági veszteségek mérséklésének érdekében Oroszország több mint 200 termék esetében exporttilalmat rendelt el, ami 2022 végéig marad érvényben. Az orosz kormány ezen intézkedése egyrészt a hazai gazdasági tevékenység fellendítésére, valamint támogatására; másrészt a szankciók megtorlására irányul. A Világbank előrejelzése alapján az orosz gazdaságban 11%-os visszaesés várható az idén, amire az elmúlt 30 évben nem volt példa. A következő évben már mérsékeltebb, közel 1,5%-os visszaesésre kell számítani a Bloomberg által készített felmérés szerint.
Oroszország tehát az elmúlt 30 év legsúlyosabb recessziójával néz szembe, és ennek az árát a „Putyin-generáció” fizeti meg. A felsőoktatás terén is – negatív értelemben – nagy változásokra kell számítani, hiszen Oroszország kilép a „bolognai folyamatból”, amely keretén belül az európai kormányok a felsőoktatás európai harmonizációjára törekszenek. Mivel a multinacionális cégek nagy számban hagyják el az orosz piacot, így az orosz fiatalok számára egyre korlátozottabb szakmai lehetőségek állnak rendelkezésre. Jellemzően a nagyvállalatok kiszámítható karriert és stabil munkakörnyezetet nyújtanak, valamint annak a lehetőségét biztosítják, hogy egy munkavállaló érdemi alapon magasabb pozícióba juthasson.
Az orosz–ukrán háború előtt, 2020-ban a koronavírus világjárvány következtében kialakult válság szintén a fiatalkorúak munkanélküliségi helyzetének emelkedését eredményezte (ld. következő ábra). Ez a növekedés olyan iparágakban volt jellemző, ahol magas számban dolgoztak fiatal munkavállalók, mint például a vendéglátás; a turizmus valamint a sport- és szabadidős tevékenységek. Ezekben az iparágakban a válság gazdasági hatásainak mérséklése érdekében csökkentették az új munkaerő felvételét, ami jelentősen megnehezítette a munkatapasztalattal kevésbé rendelkező fiatalok elhelyezkedését a munkaerőpiacon.
Az orosz–ukrán háború következményeként a szankcionáló országok 60%-kal csökkentették az Oroszországba irányuló árukereskedelmet. Nagy változás figyelhető meg a nem szankcionáló országok esetében is, hiszen az Oroszországba irányuló kereskedelmüket 40%-kal csökkentették, melynek eredményeként tovább korlátozódik Oroszország külföldi vásárlóképessége. Ez elsősorban a technológiai tartalmú termékek importja és feldolgozása esetében eredményez szűk keresztmetszetet. A külföldi technológia, valamint az alkatrészek importjának a visszaesése óriási gondot okoz Oroszország működésében, a chipek; az irányított rakéták, tankok; az autók és a repülőgépek fejlesztésében.
Nyitókép: Wikipédia / Dmitry A. Mottl
