Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Navracsics Tibor

Raffaele Fitto: stratéga vagy epizodista?

Az Európai Bizottság új vezetési struktúrával indult. Mi várható ennek kapcsán?

Navracsics Tibor 2024.12.17.
Navracsics Tibor

Kezdődik: a biztosjelöltek nehezen veszik az első akadályt

Mindössze három biztosjelöltnél nem talált semmi gyanúsat az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága.

Navracsics Tibor 2024.10.10.
Szűcs Petra

Miképpen alakult a távmunka gyakorlata a Covid nyomán?

A járvány előtt Európában a munkavállalóknak csak egy kis része dolgozott otthonról. Ez drámai módon megváltozott.

Szűcs Petra 2024.09.10.
Szűcs Petra

Hogyan hatott a Covid a munkaerőpiaci folyamatokra és az elbocsátások alakulására?  

Az üzleti szektor számos ága és iparág érintett volt. Elemzés.

Szűcs Petra 2024.09.06.
Kalas Vivien

Újabb lépés az egységes európai diploma felé

Az Európai Bizottság javaslatcsomagjának középpontjában az egyetemek nemzetközi együttműködésének fejlesztése áll.

Kalas Vivien 2024.04.10.
LUDECON BLOG
Kutasi Gábor
Kutasi Gábor
intézetvezető, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2020.12.29.
  • 2020.12.29.

Zárójelentés a 2020-as gazdasági évről

Egy politikai bonmot-t idézve az a jó a 2020-as évben, hogy mögöttünk van és nem előttünk mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból. Makrogazdasági értelemben törésként vagy több évnyi visszalépésként is értelmezhető a Covid-19 járvány okozta gazdasági válság hatása. Nézzük meg az Európai Bizottság és a Magyar Nemzeti Bank becslései alapján, hogy milyen makrogazdasági számokkal búcsúzunk el 2020-tól. Bár még nem áll rendelkezésre a teljes év minden információja, az év vége felé már elég pontosan megbecsülhető a végkifejlet. Jól mutatja ezt, hogy szinte teljes konszenzus van a Bizottság és az MNB 2020-ra vonatkozó előrejelzése között.

 Európai Bizottság*, 2020, becslés (EU egésze)MNB**, 2020, becslés2019 tényadatok
GDP változása, %-6,4 (-7,4)(-6,5) – (-6)4,6
infláció, %3,4 (0,7)3,43,4
munkanélküliség, %4,4 (7,7)4,3 – 4,53,4
költségvetési hiány, GDP %-a-8,4 (-8,4)(-8) – (-9)-2,1
Államadósság, GDP %-a78 (93,9)8065,4
Folyó fizetési mérleg egyenlege, GDP %-a-1,1 (2,5)(-0,7) – (-0,8)-0,2
* 2020. november 5.
** 2020. december 17.

A feketeleves

Az előrejelzések alapján jó másfél évvel esett vissza a jövedelemtermelő képesség a válság során. Az államháztartási folyamatokban pedig az államadósság szintje a 2011-es csúcsot érte el, lerombolva az elmúlt évtizedben építgetett csökkenő kockázatú pályát. A 12-14 százalékpontos adósságszint-emelkedés a 6,5 százalékos visszaesés, mint báziscsökkenés és a 8-9 százalékos éves deficitfinanszírozás együttes következményeként áll elő. Az adósságfinanszírozás mögött álló válság makrogazdasági szükségszerűségeit több korábbi cikkben és tanulmányban kifejtettük. Előre tekintő értékelésként annyit kell megjegyeznünk, hogy amennyiben a sokk elmúlásával és konjunktúra újraindulásával helyreáll a fiskális fegyelem, vagyis a középtávú (ún. ciklikusan kiigazított) költségvetési egyenleg az egyensúlyhoz közelít, akkor nem veszélyezteti az egyszeri kilengés a fenntarthatóságot. Elgondolkoztató továbbá, hogy a válság nem fordított a 2019 óta visszatérő folyó fizetési mérleg hiányán.

A hazai infláció esetében nem mutatkozik ilyen sötét kép, mértéke szinte változatlan maradt, amely az MNB inflációs célkitűzésének megfelelő, és a cseh vagy lengyel drágulással együtt mozog. Utóbbi jellemző pozitív értékelése, mármint, hogy az eurózónán kívüli infláció 2-3 százalékponttal meghaladja az eurózónáét, megindokolható részben a Balassa-Samuelson hatásként emlegetett felzárkózási folyamattal, részben pedig a devizaárfolyam mozgásával, amelyek alapján szükségszerű a felzárkózó gazdaságok magasabb inflációs szintje.

A munkaalapú modell túlélte

A magyar gazdaságpolitika 2010-es paradigmaváltása a munkaalapú gazdaságra, vagyis a foglalkoztatás kiszélesítésére helyezi a hangsúlyt. Emiatt már csak elvi okokból is szinte minden egyes elvesztett munkahelyet majdnem olyan nehéz megmagyarázni a magyar politikában, mint az USA közvéleménye számára a külföldi küldetésben meghalt amerikai katonákat. A 2020-as év gazdasági válsága a középső két negyedében politikailag súlyosabb, gazdaságilag kevésbé súlyos, de mégis komoly veszteségeket okozott a magyar munkaerőpiac számára. A legrosszabb időszak a II. negyedév volt, amikor a KSH adatai alapján 103 ezer állással volt kevesebb az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Ez a foglalkoztatási rátában is megmutatkozott, amely májusban 68,6 százalék volt a 15-64 éves korosztály körében. 2020 novemberére azonban úgy tűnik, hogy a foglalkoztatás tekintetében sikeres volt a munkahelyek védelmére irányuló gazdaságpolitika az említett fiskális áldozat árán, hiszen 70,6 százalékos lett a foglalkoztatási mutató, amely így még a 2019-es 70,3 százalékos csúcsot is túllépte. (Történelmi viszonyítás: a mutató 2001 és 2011 között 54-56 százalék körül mozgott.) Ezzel együtt a munkanélküliek száma, amely túlmutat az aktív korosztályon, illetve az inaktívak munkakeresésével is duzzadhat, még mindig 34 ezer fővel magasabb, mint egy évvel korábban. Ennek csak részben magyarázata a válság, ugyanis 10 ezer fővel magasabb volt a gazdaságilag aktívak (dolgozók és munkakeresők) száma 2020 III. negyedévében, mint egy évvel korábban.

A foglalkoztatási gödör kisimulásának oka az ágazatok közötti átrendeződés is, amely következett abból, hogy a válság egyes termékeket és szolgáltatásokat elnyomott (pl. turizmus), míg mások esetében megemelte a keresletet (pl. távközlés). Amíg a szállítás, szálláshely szolgáltatás, villamosberendezések gyártása, a textilipar, valamint a gumiipar, a fém- és fafeldolgozás 4 és 15 százaléknyi munkahelyet veszített el, addig többek között az IT szolgáltatás (+17%), a gyógyszeripar (+24%), a gépgyártás (+7,3%), az építőipar (+4,4%) és a tudományos és műszaki fejlesztések (+10%) jelentős munkaerőt szívott fel. Mindeközben az átlagkereset növekedett, legalábbis a munkavállalók 96 százalékát foglalkoztató, 5 főnél nagyobb cégek esetében. Ugyanakkor az egyéni vállalkozók 6 százalékkal nagyobb mértékben szüneteltették vállalkozásukat és a ledolgozott órák is közel 4 százalékkal alacsonyabb mennyiségi teljesítmény mutatnak az egész gazdaságra nézve.

Az összkép azonban azt mutatja, hogy a munkaerőpiac helyrebillenése biztos támasz a növekedési pályára való visszatéréshez és a 2021-es talpra álláshoz. Ez visszaigazolja a foglalkoztatás stratégiai távú bővítése iránti korábbi elköteleződést.

Témakörök: Európai Bizottság, gazdaságpolitika, koronavírus, makrogazdaság, MNB, munkaerőpiac
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT