Egy politikai bonmot-t idézve az a jó a 2020-as évben, hogy mögöttünk van és nem előttünk mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból. Makrogazdasági értelemben törésként vagy több évnyi visszalépésként is értelmezhető a Covid-19 járvány okozta gazdasági válság hatása. Nézzük meg az Európai Bizottság és a Magyar Nemzeti Bank becslései alapján, hogy milyen makrogazdasági számokkal búcsúzunk el 2020-tól. Bár még nem áll rendelkezésre a teljes év minden információja, az év vége felé már elég pontosan megbecsülhető a végkifejlet. Jól mutatja ezt, hogy szinte teljes konszenzus van a Bizottság és az MNB 2020-ra vonatkozó előrejelzése között.
| Európai Bizottság*, 2020, becslés (EU egésze) | MNB**, 2020, becslés | 2019 tényadatok | |
| GDP változása, % | -6,4 (-7,4) | (-6,5) – (-6) | 4,6 |
| infláció, % | 3,4 (0,7) | 3,4 | 3,4 |
| munkanélküliség, % | 4,4 (7,7) | 4,3 – 4,5 | 3,4 |
| költségvetési hiány, GDP %-a | -8,4 (-8,4) | (-8) – (-9) | -2,1 |
| Államadósság, GDP %-a | 78 (93,9) | 80 | 65,4 |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege, GDP %-a | -1,1 (2,5) | (-0,7) – (-0,8) | -0,2 |
** 2020. december 17.
A feketeleves
Az előrejelzések alapján jó másfél évvel esett vissza a jövedelemtermelő képesség a válság során. Az államháztartási folyamatokban pedig az államadósság szintje a 2011-es csúcsot érte el, lerombolva az elmúlt évtizedben építgetett csökkenő kockázatú pályát. A 12-14 százalékpontos adósságszint-emelkedés a 6,5 százalékos visszaesés, mint báziscsökkenés és a 8-9 százalékos éves deficitfinanszírozás együttes következményeként áll elő. Az adósságfinanszírozás mögött álló válság makrogazdasági szükségszerűségeit több korábbi cikkben és tanulmányban kifejtettük. Előre tekintő értékelésként annyit kell megjegyeznünk, hogy amennyiben a sokk elmúlásával és konjunktúra újraindulásával helyreáll a fiskális fegyelem, vagyis a középtávú (ún. ciklikusan kiigazított) költségvetési egyenleg az egyensúlyhoz közelít, akkor nem veszélyezteti az egyszeri kilengés a fenntarthatóságot. Elgondolkoztató továbbá, hogy a válság nem fordított a 2019 óta visszatérő folyó fizetési mérleg hiányán.
A hazai infláció esetében nem mutatkozik ilyen sötét kép, mértéke szinte változatlan maradt, amely az MNB inflációs célkitűzésének megfelelő, és a cseh vagy lengyel drágulással együtt mozog. Utóbbi jellemző pozitív értékelése, mármint, hogy az eurózónán kívüli infláció 2-3 százalékponttal meghaladja az eurózónáét, megindokolható részben a Balassa-Samuelson hatásként emlegetett felzárkózási folyamattal, részben pedig a devizaárfolyam mozgásával, amelyek alapján szükségszerű a felzárkózó gazdaságok magasabb inflációs szintje.
A munkaalapú modell túlélte
A magyar gazdaságpolitika 2010-es paradigmaváltása a munkaalapú gazdaságra, vagyis a foglalkoztatás kiszélesítésére helyezi a hangsúlyt. Emiatt már csak elvi okokból is szinte minden egyes elvesztett munkahelyet majdnem olyan nehéz megmagyarázni a magyar politikában, mint az USA közvéleménye számára a külföldi küldetésben meghalt amerikai katonákat. A 2020-as év gazdasági válsága a középső két negyedében politikailag súlyosabb, gazdaságilag kevésbé súlyos, de mégis komoly veszteségeket okozott a magyar munkaerőpiac számára. A legrosszabb időszak a II. negyedév volt, amikor a KSH adatai alapján 103 ezer állással volt kevesebb az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Ez a foglalkoztatási rátában is megmutatkozott, amely májusban 68,6 százalék volt a 15-64 éves korosztály körében. 2020 novemberére azonban úgy tűnik, hogy a foglalkoztatás tekintetében sikeres volt a munkahelyek védelmére irányuló gazdaságpolitika az említett fiskális áldozat árán, hiszen 70,6 százalékos lett a foglalkoztatási mutató, amely így még a 2019-es 70,3 százalékos csúcsot is túllépte. (Történelmi viszonyítás: a mutató 2001 és 2011 között 54-56 százalék körül mozgott.) Ezzel együtt a munkanélküliek száma, amely túlmutat az aktív korosztályon, illetve az inaktívak munkakeresésével is duzzadhat, még mindig 34 ezer fővel magasabb, mint egy évvel korábban. Ennek csak részben magyarázata a válság, ugyanis 10 ezer fővel magasabb volt a gazdaságilag aktívak (dolgozók és munkakeresők) száma 2020 III. negyedévében, mint egy évvel korábban.
A foglalkoztatási gödör kisimulásának oka az ágazatok közötti átrendeződés is, amely következett abból, hogy a válság egyes termékeket és szolgáltatásokat elnyomott (pl. turizmus), míg mások esetében megemelte a keresletet (pl. távközlés). Amíg a szállítás, szálláshely szolgáltatás, villamosberendezések gyártása, a textilipar, valamint a gumiipar, a fém- és fafeldolgozás 4 és 15 százaléknyi munkahelyet veszített el, addig többek között az IT szolgáltatás (+17%), a gyógyszeripar (+24%), a gépgyártás (+7,3%), az építőipar (+4,4%) és a tudományos és műszaki fejlesztések (+10%) jelentős munkaerőt szívott fel. Mindeközben az átlagkereset növekedett, legalábbis a munkavállalók 96 százalékát foglalkoztató, 5 főnél nagyobb cégek esetében. Ugyanakkor az egyéni vállalkozók 6 százalékkal nagyobb mértékben szüneteltették vállalkozásukat és a ledolgozott órák is közel 4 százalékkal alacsonyabb mennyiségi teljesítmény mutatnak az egész gazdaságra nézve.
Az összkép azonban azt mutatja, hogy a munkaerőpiac helyrebillenése biztos támasz a növekedési pályára való visszatéréshez és a 2021-es talpra álláshoz. Ez visszaigazolja a foglalkoztatás stratégiai távú bővítése iránti korábbi elköteleződést.
