Magyarországon 2020. március 4-én, két hazánkban tanuló iráni diák esetében regisztrálták az első megbetegedést. Június 5-ig közel 4000 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, akik közül 2 245-en gyógyultak meg, míg 542-en meghaltak. A magyar hatóságok még jóval a vírus Magyarország területén való felbukkanása előtt megkezdték a felkészülést: január 31-én ült össze először a Koronavírus-fertőzés Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs. A kormány március 11-én rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett ki az ország teljes területére a koronavírus-járvány miatt.
A vírus terjedésének visszaszorítására tett egészség- és járványügyi rendelkezések mellett a parlament és a kormány több lépésben számos, a járvány kedvezőtlen gazdasági kihatásait mérséklő intézkedést is hozott. Az intézkedések között – hasonlóan más járványtól érintett országokhoz – munkaerőpiacot védő, vállalkozások likviditását javító, adózást könnyítő lépéseket találhatunk.
A Gazdaságvédelmi Akcióterv első szakaszának intézkedései közül a legfontosabbak a háztartások és vállalatok likviditását elősegítő intézkedések voltak: a hitelmoratórium (felfüggesztésre került a magánszemélyek és vállalkozások 2020. március 18-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettsége 2020 végéig), a fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatójának a jegybanki alapkamat +5%-ában történő maximalizálása, illetve az adó- és járulékfizetéshez köthető könnyítések. Ez utóbbi többek között magában foglalja a leginkább érintett ágazatokban a munkáltatói és nyugdíjjárulék elengedését, a munkavállalók járulékának csökkentését, a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) mentességét több mint 81 ezer kisvállalkozó esetében, a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedését június 30-ig.
2020. április 4-én felállításra került a Járványügyi, gazdaságvédelmi és -újraindítási alap. A kormány átcsoportosított a tárcáktól összesen 1 345 milliárd forintot, ami a gazdaság védelmére és újraindítására létrehozott alapban áll rendelkezésre. A járvány elleni védekezési alapban 663 milliárd forintot biztosítanak. Ezt követően április elejétől kezdve léptek életbe a Gazdaságvédelmi Akcióterv második szakaszának intézkedései, amelynek kiemelt kormányzati célkitűzése a magas foglalkoztatás fenntartása („amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyi munkahelyet hozzunk létre”).
Munkaerőpiac védelme
A termeléscsökkenés idejére a kormány 3 hónapra bértámogatást biztosít, amely a kieső munkaidőre járó arányos nettó bérrész 70%-a. A bértámogatás mértéke a kieső munkaidő nagyságától függ (15-75%). Eddig több mint 130 ezer munkavállaló esetében igényeltek bértámogatást. A mérnöki és kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók esetén legfeljebb 3 hónapra 40 százalékos bértámogatást biztosít a kormány. Eddig 574 vállalat több mint 10 ezer munkavállalóra vonatkozóan nyújtott be ez irányú kérelmet.
A High-tech és Zöld szuperkonstrukció keretében 70 százalékos támogatásintenzitású felhívásra pályázhatnak magyarországi kkv-k hatékonyságnövelő fejlesztéseik megvalósításához. A vállalkozások munkavállalónként 1–9 fő között 1,5 millió forintot, 10–49 fő között 1 millió forintot, míg 50–249 fő között 500 ezer forint kaphatnak, azzal a feltétellel, hogy megtartják munkavállalóik 90 százalékát. A munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra összesen több százmilliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok.
A rugalmasan alkalmazható 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése szintén a munkahelyek megtartását segítheti elő.
Adókönnyítések és adminisztratív terhek további csökkentése könnyíti a vállalkozások helyzetét, így segítve a munkahelyek megőrzését. Így például a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5%-ról 15,5%-ra csökken 2020. július elsejétől, amely fél év alatt 160 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. 12%-ról 11%-ra csökken a KIVA kulcsa, amely 10 milliárd forintot hagy több mint 50 ezer kisvállalkozásnál jövőre. Mintegy 600 ezer céget érint, hogy a társasági és iparűzési adók bevallását és befizetését szeptember 30-ig lehet megtenni.
80 milliárd forintos keretösszeggel munkahelyteremtő bértámogatás indult, amely 70 ezer ember munkába állását segíti. A 6 hónapos bértámogatás mellé 3 hónap továbbfoglalkoztatást várnak el a vállalkozásoktól, a programban részt vevő munkavállalóknak így 9 hónapig biztosítottá válik a foglalkoztatása.
A vállalati leállásokra reagálva online képzések kezdődnek távoktatási formában. A képzések tandíjainak 95 százalékát átvállalja az állam, az állást keresők kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak. Az egyetemi hallgatók egyszeri, szabad felhasználású, 500 ezer forint összegű, kamatmentes diákhitelt igényelhetnek. 75 ezer nyelvvizsga hiányában középfokú végzettséget igénylő munkakörben elhelyezkedett munkavállaló mentesül a nyelvvizsga kötelezettség alól: minden hallgató, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett.
Gazdasági ágazatok védelme, likviditási helyzetük javítása
A turizmus Magyarországon kiemelten fontos ágazat. A szektorban mintegy 200 ezer ember dolgozik, a GDP több mint 8%-át állítják elő, és több mint 10 millió ember veszi igénybe a szolgáltatásaikat, ezért felfüggesztésre kerül az idegenforgalmi adó december 31-ig. 4 százalékra csökken a SZÉP kártya adója június 30-ig, a keretösszeg 800 ezer forintra nő a versenyszférában, 400 ezer forintra pedig a közszférában. Fejlesztési, felújítási hitelprogramok és támogatások indultak a turizmusban, a turizmus védelmének programjára 600 milliárd forintot biztosít a kormány.
Új építőipari projektek indulását segítheti az 5%-os áfa alkalmazása a rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében.
A vállalatok likviditását javítja, hogy felgyorsításra kerülnek az áfa-visszaigénylések, normál adózók esetében 75 napról 30 napra, megbízható adózóknál 30 napról 20 napra. Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben bevezetésre kerül a biztosíték alóli mentesség.
A külföldi felvásárlásoktól védené meg a kormány stratégiai ágazatokban (többek között az energia, a közlekedés, a kommunikáció, a pénzügy, a hitel és a biztosítás, az idegenforgalom, a vegyipar, a kereskedelmi létesítmények stb.) működő magyar cégeket.
Az elkövetkező három évben 315 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg a nagyvállalati beruházási támogatás keretében. A program idei keretét 40 milliárd forintra emelték.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében 310 milliárd forint vissza nem térítendő forrást és 110 milliárd forint 0 százalékos hitelt állít a gazdaságvédelmi akcióterv szolgálatába.
Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai megújulásához kapcsolódó fejlesztéseket támogató két pályázati felhívás jelent meg több mint 50 milliárd forint keretösszeggel. A támogatásból új eszközök, gépek szerezhetők be, továbbá új technológiai rendszerek és kapacitások alakíthatók ki. A vállalkozások által igényelhető támogatás 5–153,5 millió forint, a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 70 százaléka.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 145 milliárdos keretösszegéből több mint 53 milliárd forint értékben nyílnak meg kiírások, amelyek a munkahelyteremtést, a meglévő munkahelyek megőrzését és kiemelten a kkv-k kutatás-fejlesztési, innovációs képességének erősítését szolgálják.
A munkaadók védelmében vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdettek, ezek a gazdasági visszaeséstől és a külföldi felvásárlásoktól is megvédhetik a magyar tulajdonú vállalatokat. A kedvező kamatozású vállalati hitelek összege csaknem 2 ezer milliárd forint, 500 milliárd forintos állami garanciavállalással: a Magyar Fejlesztési Bank 1 490 milliárd forint keretösszegű hitel-, garancia- és tőkeprogramjai, amelyek a kkv-k és a nagyvállalatoknak számára is elérhetőek, valamint az Eximbank kárenyhítő programcsomagja, amely pénzügyi megoldásokat kínál exportőröknek és beszállítóknak. A Széchenyi Kártya Program négy új hitelterméket fejlesztett ki, amelyek megcélzott módon segítik a mikro-, kis- és középvállalkozások likviditását.
Kedvezményes források állnak rendelkezésre április végétől a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogram Hajrá! keretében is, amely a kkv-szektor számára nyújt kedvező és kiszámítható kamatozású forrást a munkahelyek és termelési kapacitások megtartásához, illetve beruházásaik finanszírozásához 1 500 milliárd forintnyi összegben.
Túl a járvány első hullámán
Magyarország is azon országok közé tartozik, amelyek sikeresen és relatív gyorsan fékezték meg a járványt. Ennek köszönhető, hogy május elejétől már megkezdte a járványügyi intézkedések lazítását. Első körben május 4-től vidéken ismét engedélyezett lett az éttermek, szállodák és kávézók nyitva tartása a kerthelyiségekben, teraszokon. Kinyithattak a strandok és a szabadtéri múzeumok. Az elmúlt hetekben az enyhítő intézkedések – Budapestet is magába foglalva – még szélesebb körűvé váltak, amely elősegíti a gazdasági vérkeringés fokozatos újraindulását is.
