A Versenyben marad-e Európa és Magyarország? című konferencia november 28-án zajlott le az NKE-n, melyen többek között Suppán Gergely, az NGM helyettes államtitkára, Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzor emeritusa, Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke és Kincses Áron, a KSH elnöke szólt hozzá a versenyképességi vitához. Magyarországra vonatkozóan a nyitó előadásból és a mostanában hallható kormányzati kommunikációból is tudható, hogy 3 és 6 százalék közötti növekedéssel tervez a gazdaságpolitika 2025-re. E tág intervallum, és az ennél jelentősen szerényebb 2024-es növekedési adat is azt sugallja, hogy igen bizonytalanok a növekedési kilátások. Nézzük meg, hogy milyen kondíciók között kellene összehozni a növekedési célt.
A legfontosabb belső tényezők
Magyarország gazdasági növekedésének egyik jelentős hazai tényezője az infláció alakulása. A 2024-es év inflációs jelentése szerint az infláció csökkenő tendenciát mutatott, ami kedvező környezetet teremt a gazdasági növekedéshez. Az alacsonyabb infláció csökkenti a gazdasági bizonytalanságot, és kedvezőbb feltételeket teremt a beruházásokhoz és a fogyasztáshoz.
A feszes munkaerőpiac szintén jelentős tényező. A KSH adatai szerint a munkaerőpiac kihasználtsága magas. Az ilyen körülmények között azonban kihívást jelenthet a munkaerőhiány, ami akadályozhatja a növekedést, különösen a magas szintű szaktudást igénylő iparágakban. A feszes munkaerőpiac erős korlátja a mennyiségi alapú termelésbővülésnek. Ennek két feloldása lehetséges, vagy – a már megkezdődött – külföldiszakmunkás-behozatal keletről és a Távol-Keletről vagy a termelékenység növelése.
Utóbbi kapcsán jutunk el az igazán jelentős növekedési korláthoz, a közepes jövedelmi csapdához, ami Magyarország esetében azt jelenti, hogy követni tudja a fejlett országokat, de felzárkózni nem. A jövedelmi felzárkózáshoz szükség lenne a termelékenyebb iparágak bevonzására, az innovációs erőfeszítések növelésére, amelyet a digitalizáció erősítése jelentősen segítene. E téren, mint az az MNB szemléletes ábrázolásából is megmutatkozik, Magyarország jelentős európai és regionális elmaradásban van.
A problémát jelzi a GNI és GDP közötti rés növekedése is, amely alapján a hazai felhasználású jövedelem növekvő mértékben marad el a hazai megtermelt (de részben külföldi tulajdonú) jövedelemmel szemben.
Globális körülmények
A legfontosabb kérdés, hogy az Egyesült Államokban tapasztalható protekcionista tendenciák miként folytatódnak a Trump-kormányzat alatt, és mekkora mozgástérre tudja Magyarország váltani Donald Trump és Orbán Viktor politikai barátságát akár a Kína felé, akár az USA felé történő kereskedelmi és beruházási kapcsolatokban. Ez ugyanis meghatározza azt, hogy milyen mértékben lesz helyettesíthető a mind növekedés, mind innováció tekintetében gyengélkedő és lemaradó Németország (és tágabban Nyugat-Európa), amely eddig a legjelentősebb felvevőpiaca és beruházója volt az országnak. Az európai gazdaság, különösen Németország gazdasági teljesítménye is kulcsfontosságú Magyarország számára. A német gazdasági klímát előre jelző Ifo-index kedvezőtlen várakozásokat vetít előre Németországra nézve, amely Magyarországra sem előnyös, ha arra gondolunk, hogy a német gazdaság vette meg eddig a magyar export negyedét és a tőkeállomány 16,6 százalékát.
A 2025-ös növekedésnek fontos globális tényezője lesz továbbá az energiaárak alakulása, a lítium elérhetősége szintén kritikus tényező. Az energiabiztonság és az energiaforrások stabilitása elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez és jelenleg a teljes európai versenyképesség a versenytársakhoz képest háromszoros-négyszeres energiaárak foglya. A lítium mint az elektromos járművek akkumulátorainak alapanyaga kulcsfontosságú lehet az autóipar számára, ami jelentős iparág Magyarországon.
A teljesség igénye nélkül a magyar növekedés legfontosabb tényezői tehát a viszonylag biztosan előre vetíthető alacsony infláció, feszes munkaerőpiac és a német / európai gazdasági sodródás, valamint az egyelőre nyitott kérdésként lebegő Trump-féle globális kereskedelempolitikának a konnektivitást megcélzó magyar külstratégiára gyakorolt hatása.
Nyitókép: Pexels
