E címmel került sor idén az NKE Gazdasági és Versenyképesség Kutatóintézete (GVKI) és a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztálya és Államháztartási Szakosztálya közös szervezésében az intézet éves konferenciájára a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatához kapcsolódóan.
A konferencia Deli Gergely megnyitójával kezdődött. Az NKE rektora elmondta: 2020 előtt Európa a világ második legversenyképesebb térsége volt, mára azonban szakértők szerint elvesztettük ezt a pozíciónkat. Számos mutatónk ma rosszabb, mint 2019-ben volt, s a gazdasági növekedésünk jóval kisebb, mint a világgazdaság más területein. „Közös érdekünk kezelni az elmúlt évek nehéz gazdasági körülményeinek hatásait – mint a magas infláció, a megnövekedett államadósság, a magas energiaárak, a nemzetközi ellátási láncok fragmentálódása, vagy a globális versenytársakétól elmaradó termelékenység és gazdasági növekedés – és ismét felfelé ívelő pályára állítani az EU gazdaságát” – idézett az elnökségi programunkból Deli Gergely.
Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank korábbi elnöke is megkongatta a vészharangot a szeptemberben bemutatott „Az európai versenyképesség jövője” című jelentésében, tette hozzá. A megoldásokat egyre égetőbb demográfiai kihívások közepette kell megtalálnunk. A fiskális erőforrásokra nehezedő fokozódó nyomás, illetve a közfinanszírozások fenntarthatóságának biztosítása miatt is elengedhetetlen a kiút felkutatása. „Idén a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat mottója: „Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában”. A tudománynak mindig, e polikrízises időszakban talán még fokozottabban feladata, hogy keresse a válaszokat korunk kihívásaira” – szögezte le Deli Gergely.
Fordítani, de hogyan?
A nyitóelőadást Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára tartotta. Helyzetkép a magyar gazdaságról című prezentációjában először röviden beszámolt a jelenlegi kihívásokról. Elhangzott: a bankszektori konszolidálására vonatkozó törekvéseknek számos akadálya van, miközben Európában alig van olyan pénzintézet, amely a tengerentúli nagybankokkal fel tudná venni a versenyt. Az energiaárak ugyancsak magasabbak itt – az orosz energiahordozóktól történt leválás és a zöld energia sajátosságai állnak ennek hátterében –, ez nagyon érzékenyen érinti a járműgyártást: német cégek sora telepíti át vállalatait az USA-ba. Mindezek mellett az öreg kontinensen a bürokrácia is nehezíti a gazdasági szereplők mindennapjait. Miképpen tudunk fordítani ezen? – tette fel a kérdést az előadó.
Nehéz a helyzet, mert a német ipartól való függésünk visszahúzza a hazai folyamatokat is, de vannak arra mutató jelek, hogy a GDP harmadik negyedéves, technikai recessziót jelző adatai után pozitívba fordulhat a növekedés. A beruházásoknak ugyanakkor komoly akadálya a nagyon alacsony szintű megrendelésállomány és kapacitáskihasználtság. A külső kereslet ugyanakkor élénkül, nyugaton pozitív tartományba kerültek a reálbérek, mind több helyen nő a kiskereskedelmi forgalom. A hitelpenetráció alacsony szintje miatt ösztönözni kell a lakosságot és a vállalatokat is a hitelfelvételre. A reálbéremelkedés ugyan kiemelkedően magas itthon, de csak kismértékben csapódik le a fogyasztásban: a megtakarítás fontos, de a gazdaságpolitika csak akkor tud rá építeni, ha az nem készpénzben parkol, hanem a gazdaság működését finanszírozni tudja. A tervezett bérnövekedések finanszírozásához a kkv-k hatékonyságának növekedésére van szükség; a kisebb cégek tőkeellátottsága alacsony, ebben segíteni szeretne a kormány – mondta Suppan Gergely, majd ismertette a kapcsolódó akcióterv elemeit. Kiemelte a digitalizációs csomag fontosságát. A külföldi webshopok letartolták a magyar piacot, lemaradtunk – tette hozzá.
Az ingatlanpiac helyzete kapcsán az új lakáshitel kihelyezések számának megugrásáról számolt be, érdemi felpattanás történt, fogalmazott. Most majd a kínálatnak kell felzárkóznia ehhez. A lakásépítésnek ráadásul multiplikatív hatása van a gazdaságra például az építőanyaggyártáson vagy a bútoriparon keresztül.
Jövőálló Európa
A folytatásban Versenystratégia Magyarországon és az Európai Unióban címmel kerekasztal-beszélgetés következett Szajlai Csaba gazdasági újságíró moderálásával, amelynek kiindulópontja a hónap elején az Európai Unió vezetői által az Európai Politikai Közösség találkozóját követő budapesti tanácskozásukon elfogadott új európai versenyképességi paktum volt. A dokumentum célja az Európai Unió jövőállóbbá tétele. A paktum kimondja: „döntő fontosságú, hogy sürgősen megszüntessük az innovációs és termelékenységi szakadékot mind globális versenytársainkkal szemben, mind pedig az Unión belül.”
Győri Enikő európai parlamenti képviselő a dokumentumhoz kapcsolódó, minden országot érintő konszenzus kapcsán úgy fogalmazott, hogy az egyetértésből is látszik: nagy a baj. A paktum ugyanakkor nemcsak a problémákat azonosítja, de megadja a továbblépés irányát és a feladatokat is. A versenyhátrány okaként egyfelől az egységes piacban rejlő lehetőségek elégtelen kihasználtságát, másrészt a túlszabályozottságot jelölik meg, egyszerűsítési forradalmat hirdetve.
Merre tart a világ?
Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa szerint is nagy a baj, de nemcsak az Unióban. Régebben voltak konszenzusos célok és eszközök – liberális piacgazdaság, nemzetközi munkamegosztás –, most azonban „fogalmunk sincs, merre akar menni a világ” – fogalmazott. Eközben vörös fonálként követnek minket a környezeti problémák és a mesterséges intelligencia, mindkettő „történelemformáló erővel”. Az aláírt paktum progresszív lépés, de a megvalósulástól még messze vagyunk, vélte.
Pleschinger Gyula, a Magyar közgazdasági Társaság elnöke azt húzta alá, hogy foglalkoznunk kellene a hazai versenyképesség problémájával is, mert a nemzetközi rangsorokban egyre hátrébb kerülünk. Ennek hátterében a digitális elmaradottság és a humán tőkéhez kapcsolódó gondok állnak.
Hankiss László, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese szerint az EU az elmúlt időszakban nem koncentrált a versenyképességre, elpazarolta az erejét, ezért is üdvözlendő a most megkötött paktum. A nulladik lépés ez – jelezte.
Kincses Áron, a KSH elnöke szerint a magyar gazdaság fundamentumai – reálkeresetek, foglalkoztatottság – rendben vannak. Gondot szerte a kontinensen a demográfiai krízis jelenti, amely munkaerőhiányhoz vezet; Európa pedig folyamatosan veszít világgazdasági súlyából.
Termelékenység, a kulcsfogalom
Győri Enikő a tőkepiaci unió szükségességére mutatott rá, mert rengeteg pénz áramlik ki a tengerentúlra az ottani kedvezőbb kondíciók miatt. Chikán Attila arról szólt, hogy a 3 és 6 százalék közti növekedési előrejelzés semmitmondó, nehéz e keretek között irányt találniuk az üzleti szereplőknek. Alacsony a bizalom, ez pedig nem kedvez a befektetéseknek. A termelékenység is kulcsfogalom: az ellátási láncok alacsony hozzáadott értékű részein vagyunk, ezért a nyereséget mások aratják le.
Pleschinger Gyula szerint közepes növekedési csapdában vagyunk, miközben a GDP és a GNI közti különbség szakadékká nő. (GNI: bruttó nemzeti jövedelem – A GDP-vel ellentétben nem tartalmazza a hazánkban működő külföldi tőke által létrehozott tulajdonosi jövedelmeket és a külföldi munkavállalók magyarországi jövedelmeit, viszont szerepel benne a magyar befektetők és munkavállalók külföldön szerzett jövedelme, valamint az Európai Unióból kapott támogatások és fizetett adók egyenlegének összege – a Szerk.) Szemléletváltásra lenne szükség: a mennyiségi növekedésen alapuló felzárkózási politikát minőségivé kellene alakítani a versenyképesség javítása érdekében.
Hankiss László úgy vélte, a digitalizáció és az innováció tudna nagyot dobni a versenyképességen. Biotechnika, kvantumszámítástechnika, anyagkutatások, ezekben van óriási lehetőség, ezek átalakítják az egész gazdaságot – sorolta. Kincses Áron a hatékonyság szerepére hívta fel a figyelmet, és kitörési pontként a külkereskedelmet és az FDI áramlásokat (külföldi közvetlentőke-befektetések – a Szerk.) nevezte meg.
Chikán Attila a humán tényező fejlesztésének (oktatás, egészségügy) fontosságát hangsúlyozta. „Azokban a rangsorokban vagyunk hátul, amelyek e tényezőhöz kapcsolódnak” – tette hozzá. A digitalizációba azért nem invesztálnak a kkv-k, mert félnek tőle, nem ismerik. Humántőke fejlesztés nélkül a pénzek felhasználása nem lesz hatékony – hívta fel a figyelmet.
A konferencián videóüzenetben jelentkezett be Szekeres Pál európai parlamenti képviselő, vívó olimpikon, majd a Foglalkoztatás – versenyképesség – demográfiai kihívások című kerekasztal-beszélgetésben Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Szalai Ákos, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, az NKE ÁNTK GVKI elemzője cseréltek eszmét Pócza István újságíró moderálása mellett.
