Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Tóth Bettina

A klímaváltozás az európai polgárok és a döntéshozók szemszögéből

A megkérdezett magyar állampolgárok 90%-a támogatja az EU klímacéljait.

Tóth Bettina 2025.07.11.
Máthé Réka Zsuzsánna

Trump elnök a történelem legjobb kereskedelmi tárgyalója?

Az USA eddig három országgal tudott megegyezni.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.07.10.
Kalas Vivien

Bizalmatlansági szavazás az Európai Bizottsággal szemben

Az ügynek gyakorlati következmények nélkül is lehet politikai hatása.

Kalas Vivien 2025.07.09.
Pató Viktória Lilla

Európa nyersanyag-expanziója

Stratégiai projektek az EU-n kívül.

Pató Viktória Lilla 2025.07.08.
Csepeli Réka

Egy fegyverekkel bebiztosított Európa jövőképe

Si vis pacem, para bellum.

Csepeli Réka 2025.07.07.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Tárnok Balázs
Tárnok Balázs
megbízott intézetvezető, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2021.05.10.
  • 2021.05.10.

Véget ért a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése – mi következik most?

2021. május 7-én immár végérvényesen lezárult a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése, amely a koronavírus miatt két év hosszúra nyúlt. A szervezők szerint végül több mint 1,4 millió aláírást gyűjtöttek össze, 11 tagállamban teljesítve az érvényességhez szükséges küszöbértéket. A Székely Nemzeti Tanács által életre hívott kezdeményezés tehát jó eséllyel a tagállami érvényességi vizsgálat után is eredményes lesz, így az Európai Unió történetének hetedik sikeres európai polgári kezdeményezéseként kerülhet az Európai Bizottság asztalára.

Képek forrása: National Regions

Előzmények

Nem az első alkalommal állt be a határidő a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés (EPK) aláírásgyűjtésében, de most valóban az utolsó alkalommal. A szervezők 2019. május 7. napjával kezdhették el gyűjteni a támogató nyilatkozatokat, és eredetileg egy év állt volna rendelkezésükre a szükséges számú aláírás megszerzésére. Bár a koronavírus megjelenése 2020 elején a gyűjtési időszak meghosszabbítását vetítette előre, az egy évvel ezelőtti első határidőig semmilyen formális döntésre vagy javaslat előterjesztésére nem került sor, így a szervezők – az aláírásgyűjtés folytatására vonatkozó jogalap hiányában – leállították az online gyűjtési felületet. A kezdeményezés sikere ekkor attól függött, hogy az Európai Unió kitolja-e a gyűjtési határidőt, akár utólagosan is, hiszen ekkorra az aláírásgyűjtési kampány történelmi intenzitású hajrájának köszönhetően bár összegyűlt több mint egymillió aláírás, csupán három tagállamban teljesült a kvóta, így a kezdeményezés jogi értelemben véve nem volt sikeres.

A Bizottság végül 2020. május 20-án terjesztett elő javaslatot a polgári kezdeményezés határidőinek meghosszabbítására, amelyet az uniós jogalkotó rendelet formájában el is fogadott. A rendelet értelmében hat hónappal meghosszabbodott valamennyi koronavírussal érintett EPK aláírásgyűjtési időszaka, így a nemzeti régiós kezdeményezésé is 2020. november 7-re tolódott. A fenti rendelet számolt azzal a lehetőséggel is, hogy a járvány elhúzódik. Erre az esetre került be az a lehetőség, hogy az Európai Bizottság – legfeljebb két alkalommal – további három hónappal kitolja a támogatói nyilatkozatok gyűjtésének határidőit. Az objektív körülmények miatt ezt a Bizottság decemberben és februárban meg is tette, így lett a nemzeti régiókról szóló EPK aláírásgyűjtésének végső határideje 2021. május 7.

Itt a vége – mi a vége?

A nemzeti régiós EPK szervezői csoportjának képviselője, Izsák Balázs arról számolt be 2021. május 7-én, hogy összességében több mint 1,4 millió uniós polgár támogatta aláírásával a kezdeményezést. Az összegyűlt aláírások száma vonatkozásában jelenleg biztosat csak az online aláírásokkal kapcsolatban tudunk mondani: az elektronikus aláírásgyűjtő felületet 1.167.571 online aláírásnál állították le a szervezők a határidő beálltával. A fentiek alapján a szervezők 250 ezerre becsülik az „offline” aláírások számát. Magyarországon az aláíróívek összegyűjtését a Rákóczi Szövetség vállalta magára, Erdélyben pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség végzett papíralapú aláírásgyűjtést, amelynek eredményeként 150 ezer aláírást adtak át 2020 tavaszán Izsák Balázsnak.

Az online számláló szerint a pénteki határidőre 11 tagállamban gyűlt össze az érvényességhez szükséges minimum tagállami küszöbérték szerinti aláírásszám, név szerint Belgium, Spanyolország, Horvátország, Magyarország, Írország, Litvánia, Lettország, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia teljesítette a kvótát. Egyértelműen Magyarország volt az aláírásgyűjtés „húzó tagállama”, ahonnan – ha csak az online gyűlt aláírásokat vizsgáljuk – 804.929 elektronikus támogató nyilatkozat érkezett be, míg a második legtöbb online szignó Romániából jött (171.879). Az utolsó napok is hoztak izgalmakat, hiszen Belgiumban a helyi flamand közösségnek köszönhetően az utolsó órákban sikerült meghaladni a küszöböt.

Az aláírásgyűjtés hivatalos végeredménye csak az aláírások – tagállamok illetékes hatóságai által elvégzett – érvényességi vizsgálata után fog kiderülni. A korábbi európai polgári kezdeményezések esetében az összegyűjtött aláírások átlag 10-15%-a bizonyult érvénytelennek. Az online aláírások esetében ugyanakkor jellemzően kisebb ez az arány (az elektronikus aláírásgyűjtő felület főszabály szerint nem ad lehetőséget a személyes adatok hiányos bevitelére, így érvénytelen aláírást tipikusan csak a támogató nyilatkozatok duplikációja vagy a személyes adatok egyéb hibás bevitele eredményezhet). Jelen EPK esetében az aláírások túlnyomó többsége online érkezett, így ez az érvénytelenségi arány alacsonyabb is lehet.

Mindezek alapján – ha csak az online gyűlt aláírásokat is nézzük – az összesen egymillió érvényes támogató nyilatkozatra vonatkozó feltétel valószínűsíthetően az érvényességi vizsgálatot követően is fenn fog állni, mint ahogyan a küszöbérték legalább hét tagállamban történő meghaladására vonatkozó feltétel meghiúsulására is kicsi az esély. A fenti 11 tagállamból ugyanis hat esetében „kényelmes előnyre” tett szert a kezdeményezés (Magyarország, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Horvátország, Írország), de Lettországban is 6.838 online aláírás gyűlt a kötelező 6.000 helyett (113.97%). Kérdéses ugyanakkor, hogy a további négy tagállamban is elég érvényes aláírás marad-e a tagállami vizsgálatot követően – Belgium: 17.071/15.750 (108.39%); Litvánia: 8.420/8.250 (102.06%); Svédország: 15.630/15.000 (104.2%); Szlovénia: 6.581/6.000 (109.68%).

Mi következik most?

A következő feladat a kezdeményezés szervezői bizottsága számára az egyes tagállamokban online és papír alapon leadott támogató nyilatkozatok összegyűjtése és azok érvényességi vizsgálatra történő leadása az adott tagállam illetékes hatósága számára (Magyarországon a Nemzeti Választási Iroda). A hatóságok ezt követően igazolják, hogy a tagállamban hány érvényes aláírás gyűlt össze a kezdeményezés mellett – ebből áll össze az aláírásgyűjtés hivatalos végeredménye. A szervezők ezek után nyújthatják be az immár sikeressé nyilvánított kezdeményezésüket az Európai Bizottságnak, és ezzel megkezdődik az EPK uniós intézmények általi vizsgálatának szakasza.

Ami a határidőket illeti, a szervezőknek e konkrét EPK esetében viszonylag széles mozgásterük van. Bár a 2020. január 1-től hatályos új EPK-rendelet (EU 2019/788 rendelete) egyértelmű határidőket állít meg az eljárás valamennyi szakaszára, az új rendelet által hatályon kívül helyezett régi EPK-rendelet (211/2011/EU rendelet) tartalmazott néhány joghézagot, így például nem állapított meg határidőt az aláírásoknak tagállami érvényességi vizsgálatra történő leadására, de az érvényességi vizsgálatot követően a sikeres kezdeményezés Bizottsághoz történő benyújtására sem. Az új EPK-rendelet értelmében azonban a polgári kezdeményezés bizonyos eljárási szakaszaira (így a fenti két eljárási cselekményre is) a régi EPK-rendeletet kell alkalmazni azon kezdeményezések vonatkozásában, amelyeket 2020. január 1. előtt vettek nyilvántartásba.

A nemzeti régiós kezdeményezés ebbe a kategóriába tartozik, eképpen a szervezőket a régi EPK-rendelet értelmében nem terheli határidő sem az aláírások érvényességi vizsgálatra történő benyújtására, sem pedig a sikeres kezdeményezés Európai Bizottsághoz történő benyújtására. Az érvényességi vizsgálatnak azonban van egy természetes korlátja, a személyes adatok védelme – a szervezők csak további kilenc hónapig kezelhetik a kezdeményezést támogatók aláírásgyűjtés során megadott személyes adatait, utána ezeket meg kell semmisíteni. 2022. február 7-ig tehát a hitelesítési folyamatnak be kell fejeződnie, és mivel a tagállami hatóságoknak három hónap áll rendelkezésükre az érvényességi vizsgálat elvégzésére, a polgári bizottságnak még ez év őszén le kell adnia az aláírásokat érvényességi vizsgálatra valamennyi tagállamban.

Miután a hatóságok elvégezték az érvényességi vizsgálatot, a szervezők eldöntik, hogy mikor nyújtják be sikeres kezdeményezésüket a Bizottsághoz. Ez a sajátos mozgástér jelentős stratégiai előnyt nyújt a szervezők számára. Annak idején ezt használta ki a Minority SafePack polgári bizottsága is, hiszen a kezdeményezés hivatalos végeredménye már 2018 nyarán megszületett, a szervezők azonban csak 2020 januárjában – az új Európai Bizottság hivatalba lépése után – nyújtották be a testületnek a javaslatcsomagot. Az iktatási időpont megválasztásának azért is van jelentősége, mert a benyújtástól számított három hónapon belül az Európai Parlamentben nyilvános meghallgatást kell szervezni a polgári kezdeményezésről, hat hónapon belül pedig az Európai Bizottságnak is érdemben reagálnia kell a javaslatra, vagyis el kell döntenie, hogy indít-e jogalkotást a témában.

Izsák Balázs a kezdeményezés szervezői nevében elmondta: akkor kívánják iktatni az Európai Bizottságnál a kezdeményezésüket, amikor a legnagyobb esélyét látják a folyamat sikerére,  vagyis hogy a Bizottság jogszabályt kezdeményezzen. A kezdeményezés időzítéséről tehát az Izsák Balázs és Dabis Attila által képviselt polgári bizottság határoz majd. A fentiek alapján nem valószínű, hogy a szervezők túlságosan hamar beindítják a folyamat következő szakaszát. Ezt már csak azért sem érdemes elkapkodni, mert a témájában hasonló, azzal számos átfedést mutató, mégis azt kiegészítő jellegű Minority SafePack kezdeményezés kilenc javaslatból álló csomagját ez év januárjában egyetlen előirányzat nélkül söpörte le az asztalról az Európai Bizottság. A mostani adminisztráció tehát eddig finoman szólva sem jeleskedett az őshonos nemzeti kisebbségek védelme terén, ráadásul a testület európai polgári kezdeményezések rendszeréért felelős biztosa – és ezzel azok sorsának kulcsszereplője – éppen az a Věra Jourová, aki nem tekinthető a magyar kormány pártfogójának. Márpedig e kezdeményezés magyar jellegét nehéz lenne elvitatni.

Izsák Balázs azt is hozzátette, hogy a kezdeményezésük iktatásáig a nemzeti régiók európai mozgalmának az építésére kívánnak összpontosítani. Ez kulcsfontosságú lehet az ügy uniós intézmények általi későbbi elbírálása szempontjából. A széleskörű európai szövetségek emelhetik a javaslat legitimitását, és növelhetik a politikai nyomást az Európai Bizottságon a jogalkotási javaslat beterjesztése érdekében. Nehéz ugyanakkor derülátónak maradni a Minority SafePack abszurd módon történő elkaszálása után, hiszen Vincze Loránt és a FUEN remek érdekérvényesítő munkát végzett az aláírásgyűjtés lezárulta és annak Európai Bizottság általi elbírálása közti két és fél évben, számos tagállam (például a német Bundestag) és az Európai Parlament határozott támogatását is fel tudta mutatni, de a Bizottságot ez sem hatotta meg.

A székelyeknek a következő hónapokban és években (szerencsés esetben végre egy posztkoronavírus Európában) érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni európai mozgalmuk alulról építkező („grassroots”) jellegére, kiterjeszteni az európai kapcsolati hálójukat, új megközelítésekben gondolkodni, kilépni a megszokott keretek közül, és legfőképpen megtartani a hitüket vállalt ügyükben a legborúsabb időkben is. Ha valamely nép képes erre, az a székely. Ahogy azt a megboldogult székely harcos, Boldizsár Béla zászlója hirdette: „borúra derű”!

Témakörök: európai polgári kezdeményezés, Európai Unió, nemzeti régiók, Székely Nemzeti Tanács
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT