A kínai állam 1,3 milliárd állampolgárát 2020-tól közel valós időben folyamatosan megfigyeli majd, ez alapján mesterséges intelligencia dönt karrierbéli, lakás- vagy hitelkérdésekben. A rendszer iránt európai nagyhatalmak is érdeklődnek.
Bár az óvodában akkor kaptam piros pontot, ha űrhajót rajzoltam, ma mégsem űrcirkálóval járok – kezdte egy személyes történettel előadását Kollár Csaba, az NKE Hadtudományi Doktori Iskolájának oktatója A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra címmel rendezett konferencia délutáni szekcióülésén.
Ezzel azt kívánta érzékeltetni: hiába felfokozott a társadalom elvárása, a technológiai fejlődés is képes megtorpanni. A mesterséges intelligencia sem fog tehát minden meglévő társadalmi bajunkra helyes választ adni – hangsúlyozta a kutató.
Miért most lépett Kína?
A mesterséges intelligencia mai tudásunk szerint nem más, mint a bevitt adatok, az alkalmazott hardverek és a beprogramozott algoritmusok működésének szinergiája. Mivel Kínában elképesztő mennyiségű adat áll rendelkezésre, a számítási teljesítmény pedig hardverszinten elérte azt a minimumot, amellyel már gyorsan meghozható az algoritmikus döntés: az állam úgy határozott, nem érdemes tovább várni a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazására. Tervei szerint Kína hamarosan teljesen megszünteti technológiai függését a nyugati eszközöktől, és rendszerét saját gyártású hardverekre helyezi át.
Hány cédula egy élet?
A kínai Társadalmi Kredit Rendszerének kifejlesztését 2014-ben jelentették be a Kínai Kommunista Párt kongresszusán. A tesztüzem és a pilotprojektek idén zárulnak, azaz 2020-tól éles rendszerben kezelik 1,3 milliárd ember adatait. A rendszer automatizált döntést tud hozni többek között karrierbéli, útlevéligénylési, lakás- vagy hitelkiutalási kérdésekben. Minden állampolgár, vállalkozás és intézmény azonosítószámot kap, amelyre összegyűjtik hagyományos, online és közösségi adatait. A rendszer elképesztő mennyiségű technológiai eszközről (kamerák, viselhető eszközök, mobilok) és adatbázisból (közösségi csatornák) beérkező adatot közel valós időben dolgoz fel. A kreditrendszernek négy fő fókuszterülete van: őszinteség a kormányzati ügyekben, üzleti becsületesség (főként a cégeket érinti), társadalmi becsületesség és igazságügyi hitelesség. A rendszer folyamatosan tanul, önműködő döntéseit azonban még az ember képes korrigálni. A mesterséges intelligencia működését befolyásolni képes technikusokat és hivatalnokokat azonban külön rendszer figyeli meg, a rosszindulatú emberi beavatkozás (adatmérgezés, korrupció) elrettentő következményekkel jár.
Exportcikk lehet
A nem pártszerű viselkedés következményei is súlyosak. A kreditrendszer elődjéül szolgáló adatfeldolgozó rendszerek döntései nyomán ma is több millió kínai polgár került „feketelistára”, így eltiltották őket például nemzetközi repülőjegyek vásárlásától vagy attól, hogy a gyerekeiket magániskolába járassák. Bár szakértők szerint a rendszer nem kiforrott, az érdeklődés iránta máris hatalmas. A kreditrendszer hamarosan Kína egyik kurrens exportcikke lehet. Nemcsak diktatúrák vásárolhatják meg, a lehetséges vevők között sorolják az Egyesült Királyságot és Németországot is. Ami bizonyos: mindenütt a világon új törvényeket fog implikálni a Kínában idén bevezetendő totális megfigyelési rendszer.
Mi az a robot?
Egy nagyon egyszerű hardvereszköz képes észlelni a környezet változásait. Egy következő képes lehet dekódolni az emberi beszédet. A fejlettebb technológia megérti a nonverbális jelzéseket és az érzelmi állapotot. Ma azonban még kevés robot képes együttműködni az emberrel és a megfelelő társas viselkedést produkálni. A használat során is érdemes differenciálni: egy hardver önmagában nem nyújt segítséget az embernek. A hardveren futó szoftver már képes választási lehetőségeket adni, míg a tanuló algoritmus, azaz a mesterséges intelligencia képes feladatokat automatikusan végrehajtani, sőt, emberi beavatkozás nélkül dönteni.
