A koronavírus tesztelés költségei
2020-ról nehéz a koronavírus-járvány említése nélkül írni. E sorok írója sem kísérli meg! Éppen ellenkezőleg a koronavírus-járvány elleni küzdelem egyik fontos eszközéről, a vírust hordozók kiszűrésében, a diagnózis felállításában nélkülözhetetlen tesztelésről, pontosabban annak költségvetési vonzatairól lesz szó.
A 2020-as évben az Európai Unió tagállamainak államháztartási mérlegei várhatóan jelentős hiányokat fognak mutatni. Az Európai Bizottság őszi prognózisa szerint jónéhány tagállamban a GDP százalékában mérve kétszámjegyű hiány körvonalazódik, de Magyarország esetében is jó másfél évtizede nem látott magasságokba emelkedik a deficit. A költségvetési mérlegek romlása egyfelől a visszaeső gazdasági teljesítmény miatt elmaradó adóbevételekhez, másfelől a járvány kapcsán közvetlenül felmerülő egészségügyi, járványügyi, illetve közvetve a gazdasági visszaesést tompító, kilábalást segítő intézkedések miatt megemelkedő kiadásokhoz köthető.
A megnövekedett kiadások között viszonylag kevés szó esik a járvány elleni küzdelem egyik fő fegyverének, a közegészségügyben elvégzett COVID-19 tesztek költségéről. A leginkább elfogadott, megbízható eredménnyel szolgáló, így az egészségügyi hatóságok által is kiterjedten használt vizsgálat továbbra is az úgynevezett polimeráz-láncreakciós eljáráson alapuló PCR-teszt. Ennek elvégzésének költsége mind időben (a járvány kezdetén viszonylag kevés volt a tesztkapacitás, ami az árakra is növelőleg hathatott), mind térben eltérő. Egy nyárvégi, magyarok kiemelt utazási célországainak árait áttekintő körkép szerint például Ausztriában 100 euró, Horvátországban 65-93 euró, Szlovéniában 80-100 euró, Szlovákiában 50 euró, Olaszországban 75 euró felett, Görögországban 70 euró, Romániában 45-60 euró, Spanyolországban 135 euró felett volt egy PCR teszt ára. Bár a teszthez szükséges eszközök ára tekintettel arra, hogy nemzetközi kereskedelembe kerülnek azonos lehet, az egyéb járulékos költségek, úgymint a szakszemélyzet, helységbérlés miatt a magasabb bér- és árszínvonalú országokban a tesztek ára is borsosabb.
Bár egy-egy teszt elvégzésének költsége nem drámaian magas, de sok (nem is olyan) kicsi ez esetben is sokra megy. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ kimutatása szerint ez év elejétől november végéig összesítve 190 millió darab COVID-tesztet végeznek el az Európai Unió tagállamaiban, ami, tekintve, hogy az utóbbi pár hétben a hetente elvégzett tesztek száma több mint 10 millió darab volt, az év egészét tekintve 230 millió darabot tehet ki.
A tesztelés összköltségének közelítő meghatározásához – tekintettel arra, hogy minden egyes országra nem áll rendelkezésre adat a tesztek árára vonatkozóan – azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a tesztek ára az egyes országok relatív árszínvonalával hozható összefüggésbe, így az átlagos árszínvonalú országokban 100 eurós egységárat feltételeztünk. Megjegyezzük, hogy Magyarország vonatkozásában ez a számítás 63,7 eurós (mintegy 22 500 Ft) tesztárat eredményez, ami nem esik távol a bevezetett hatósági ártól.
Ezek alapján az adódott, hogy Európai szinten idén közel 24 milliárd eurót költhettek az államok a COVID-tesztek elvégzésére. Mennyire nagy összeg ez? Ha az egyes országok GDP-jéhez viszonyítjuk, akkor ez „csupán” 0,1-0,2%-ot tesz ki. Ha plasztikusabb összehasonlítást akarunk tenni, akkor ennyi pénzből kitelne két új Paksi Atomerőmű, vagy vehetnénk belőle 2 millió darab új autót.
Bár remélhetőleg a hamarosan érkező oltások véget vetnek a járványnak, mindazonáltal az elkövetkező hetekben-hónapokban még biztos szükség lesz a tesztelés folytatására, ami nem elhanyagolható költségigénnyel is jár. Persze a közmondás szerint az egészség minden pénzt megér. Ugyanakkor fontos az is, hogy az egészségre fordított pénzek a lehető legjobban hasznosuljanak. E szempontból jelenthetnek lehetőséget az úgynevezett csoportos tesztelési módszerek, amelyek az egyéni teszteléshez képest egy vizsgált személyre vonatkoztatva olcsóbban biztosíthatnák a vizsgálat elvégzését.
Nyitókép: Mufid Majnun/Unsplash