• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Mártonffy Balázs

Várható változások a transzatlanti és európai biztonsági rendszerekben

Instabilabb és heterogénebb időszak közeleg.

Mártonffy Balázs 2022.07.11.
Prófusz Péter

Az egyetemi innovációs folyamatok és a mindset jelentősége

Köszöntjük az egyetem új blogján!

Prófusz Péter 2022.06.28.
Kis Norbert

Szükség van-e minisztériumokra az új kormányban?

Mekkora legyen a kormányzás döntési centruma?

Kis Norbert 2022.05.11.
Máthé Réka Zsuzsánna

Királycsináló lehet India?

Kedvezőbb gazdasági környezetet teremthet.

Máthé Réka Zsuzsánna 2022.04.26.
Szóláth Ákos

Utazás a múltba: az Oroszország elleni szankciók kezdete és annak gazdasági hatásai

A nyugati szankcióknak 3 célja volt.

Szóláth Ákos 2022.04.11.
LUDECON BLOG
Kutasi Gábor
Kutasi Gábor
intézetvezető, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.07.28.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.07.28.

India strukturális válsággal néz szembe

India 2020. március 24-én karantént vezetett be. Ezt a karantént jellemzően kéthetente hosszabbították meg és május 28-án területileg tovább szigorították. A fertőzés főleg 13 nagyvárost érintett, amelyeket teljesen lezártak, ez pedig a jelentős belső migráció következtében sokkhatásként érintette a társadalmat. India belső munkaerőmigrációja – amelynek során a falusi lakosság tömegesen keres munkát a nagyvárosokban –, kihívást jelent India számára. A járványügyi lezárás ugyan fékezheti a vírus terjedését, de megakadályozza a falusiak jövedelemhez jutását és a nagyvárosi ipar munkaerőellátását, ezzel komoly gazdasági krízist eredményezve. Mindez az óriási társadalmi, jövedelmi, oktatási, szakképzettségi és vagyoni különbségeket is felerősíti.  A vírus tehát az indiai gazdaság és társadalom szerkezeti problémáit is élesebbé tette; ezáltal nem egyszerűen az egészségügyi járvány, valamint az átmeneti immobilitásból fakadó gazdasági válság kezelése a kihívás India számára, hiszen az ország rákényszerül a társadalmi és gazdasági (iparági) szerkezeti átalakításokra is. Az optimista megközelítés hívei nem az összeomlást, hanem a társadalmi reformok katalizátorát látják a koronavírus által okozott indiai válságban, az 1991-es válság által megindított reformokból kiindulva. Kétséges azonban, hogy a válság és a karantén által tömegesen veszélybe sodort családi és egyéni egzisztenciák mellett van-e politikai és pénzügyi mozgástér arra, hogy India megküzdjön mindazzal a társadalmi egyenlőtlenséggel, amely eddig rombolta a versenyképességét a Kínával szembeni regionális gazdasági és geopolitikai pozíciók alakítása során.   

India gazdaságát a koronavírus-járvány már egy eleve lassuló növekedésű szakaszban érte el, amelyet a gazdasági válság és a szigorú karanténszabályok visszaesésbe fordítottak át. Az IMF előrejelzése 4,5 százalékos visszaesést prognosztizál. A válság kezelésére India a likviditás bővítésének lehetőségét keresi. A beruházások 2019-es adómentességét kiterjesztették 2020. június 30-áig. Ez az adókedvezmény a válságtól függetlenül is a csökkenő beruházások fellendítése érdekében került bevetésre 2019-ben. Felgyorsították az adóvisszatérítések kifizetését.  A nem bér jellegű jövedelemre terhelt közvetlen adók esetében 25 százaléknyi mértékben csökkentették a forrásadókat a 2021-es pénzügyi év végéig. A fordított repo kamatok 5,15 százalékról 4,4 százalékra történt csökkentése ellenére a bankok nem sietnek kihitelezni a jegybankban tárolt betétjüket, amely így késleltetve fog csak hozzájárulni a likviditás-bővüléshez. A hitelpiacon kiterjesztették az állami garanciavállalást.

Fiskális oldalról két rövidtávú élénkítő csomagot hirdetett meg a kormány: március 26-án és május 13-án, továbbá a szövetségi államok saját költségvetési csomaggal járultak hozzá a válságkezeléshez. Ezek összességében a GDP 1,3 százalékának megfelelő közvetlen kiadási többletet jelentettek. (A fent említett likviditásbővítő intézkedésekkel együtt a GDP 10 százalékát kitevő intézkedéscsomag ellentételezte az indiai válságot.) Az államháztartási kiadásokból az indiai kormánynak alapvetően a szegények tömegeit kell ellátnia az alapvető fogyasztási cikkekkel, az ország fejlettségi sajátosságainak megfelelően. A társadalom kétharmada (a teljes népesség 1,3 milliárd ember!) élelmiszersegélyben részesül. Családok tízmilliói kapnak palackos gázt. Ezenkívül jövedelemkiegészítésben részesülnek a földművesek, a farmerek, az állami alkalmazottak, az időskorúak, a szociális bankszámlával rendelkező nők, az önsegélyező hitelközösségek és az építőipari munkások, méghozzá több százmillió főnyi nagyságrendben. A bérköltség tekintetében az állam átmenetileg csökkenti a segélyalapba (provident fund) fizetendő járulékokat, és bizonyos vállalatok esetében át is vállalja annak finanszírozását.

Témakörök: adómentesség, belső migráció, India, karantén, Kína, koronavírus, repo kamat, válságkezelés, versenyképesség
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT