Az Egyesült Királyságban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos első intézkedésre 2020. januárjában került sor, amikor az első amerikai eset jelentése után a Heathrow repülőtéren szigorítások történtek és fokozott ellenőrzéseket vezettek be – ezt alapvetően az indokolta, hogy London Európa és a világ egyik pénzügyi-gazdasági központja, amely kiemelten fontos légiközlekedési centrum is, a járvány bölcsőjének tekintett kínai Wuhanból például heti 3 közvetlen járat érkezik a brit fővárosba.
Az első esetet 2020. január 31-én jelentették Yorkból, és ezen a napon el is kezdték a britek evakuálását a járvány sújtotta kínai területekről. Az első haláleset 2020. március 5-én következett be. Június elejére 286 ezer fölé emelkedett a fertőzöttek száma, és több mint 40 ezren haltak meg a betegségben, amivel az Egyesült Királyság az egyik legjobban sújtott országgá vált a világban. A brit COVID–19-járvány egyik sajátos eleme volt, hogy március 27-én Boris Johnson miniszterelnök is fertőzött lett, sőt, április 5-én kórházba került, illetve a következő napon átszállították az intenzív osztályra. Az intenzív kezelés ideje alatt napokig nemigen lehetett tudni semmit az állapotáról, ami az amúgy is jelentős bizonytalanságot természetesen csak fokozta – szerencsére a kezelések sikeresek voltak, és április 12-én gyógyultan engedték haza a brit kormányfőt.
Az esetszám és a halálozás emelkedésével a brit intézkedésekkel kapcsolatban komoly kritikákat is megfogalmaztak, aminek az lehetett az alapja, hogy az első komolyabb, március közepi intézkedések nem voltak elég határozottak – Johnson például március közepén még csak ajánlásokat fogalmazott meg a nem szükséges utazások és kapcsolatteremtések kerülése tekintetében, miközben ekkor a kontinentális európai országok már kötelező érvényű intézkedéseket jelentettek be. Végül egy héttel később, március 23-án hangzott el az a miniszterelnöki bejelentés, ami már kötelező érvényű lépéseket jelentett – és egyes vélemények szerint ez az egyhetes késlekedés bosszulta meg végül magát a kiemelkedő esetszámban. A közösségi élet és a gazdaság újraindítására május 10-én került sor.
A gazdaságvédelmi bejelentések sora március 10-én kezdődött, amikor a kisvállalkozások táppénz költségeit 14 napra átvállalta a kormány egy 2 milliárd fontos program keretében. Egy nappal később létrehoztak egy KKV hitelprogramot és egy 5 milliárd fontos sürgősségi alapot, majd a kisvállalkozások iparűzési adóját a 2020-as évre eltörölték a koronavírus által negatívan érintett szektorokban. A brit mindennapok és a nemzeti karakterisztika szempontjából kiemelten fontos pubok, kocsmák, színházak és más vendéglátóipari, szabadidős és kiskereskedelmi cégek 25 ezer font támogatásban részesültek, valamint az ebben az ágazatban működő vállalatok mentesültek az ingatlanadó kötelezettsége alól.
Az egyik legnagyobb hatású intézkedés minden bizonnyal az volt, hogy a munkahelyek védelme és megőrzése érdekében a londoni kormány átvállalja a fizetések 80 százalékát havonta 2500 font értékig minden olyan munkavállaló esetében, aki a járvány miatt nem tud dolgozni. A vállalás a március 1-től esedékes fizetésekre és a következő három hónapra vonatkozik, de adott esetben meghosszabbítható. Kamatmentes hitel is bevezetésre került („coronavirus business interruption loan scheme”), a kisvállalkozók számára elérhető kisvállalkozói kedvezményt pedig 3 ezer fontról 10 ezer fontra emelték. A következő negyedéves, júniusig tartó ÁFA-befizetési kötelezettséget elhalasztották a pénzügyi év végéig, amivel csaknem 30 milliárd font értékben segítik a vállalkozások likviditását. Az önbevallás adóbefizetéseinek határidejét 2021 januárjáig tolták ki. A versenyszabályok ideiglenes enyhítéséről is döntöttek annak érdekében, hogy az áruházláncok együttműködhessenek a szükséges ellátás folyamatos biztosításában. Bejelentésre került az is, hogy a mentőcsomag keretein belül az állam tulajdonrészt szerezne a légitársaságokban a támogatások fejében, amelyet a gazdasági sokk lecsengése után piaci alapon magánbefektetőknek értékesíthetne.
Az azonnali negatív hatások ellentételezése mellett Boris Johnson miniszterelnök május 27-én bejelentette, hogy egy poszt-koronavírus élénkítő csomagot fognak kidolgozni. A részletek egyelőre nem ismertek, konkrét határidő nem hangzott el, Rishi Sunak pénzügyminiszter pedig jó eséllyel csak ősszel fogja a parlament elé vinni a gazdaság újraindítását célzó csomagot.
A kormányzati pénzügyeket ellenőrző költségvetési tanács (Office for Budget Responsibility – OBR) becslése szerint az Egyesült Királyság a jelenlegi pénzügyi évben összesen 133 milliárd fontot fog költeni többletkiadások és adócsökkentések formájában a koronavírus-válsággal való küzdelemre, ami a költségvetési hiányt a háborús időszakokra jellemző szintekre emeli majd. A legfontosabb tételek az alábbiak:
- fizetések részleges átvállalása: 54 milliárd font,
- önfoglalkoztatók jövedelmi támogatása: 15 milliárd font
- egészségügyi többletkiadások: 17,3 milliárd font
- táppénz-fizetések: 9 milliárd font
- vállalati támogatások, adócsökkentések: 29,3 milliárd font
- államilag támogatott hitelek: 5 milliárd font
- ÁFA-halasztások: 3,1 milliárd font
Az OBR becslése szerint a brit hiány 300 milliárd font körül alakulhat az idei évben, ami a várható bruttó hazai termék (GDP) 15 százaléka.
A helyzet tehát kihívásokkal teli, különösen úgy, hogy a koronavírusnak lehet egy további hatalmas áldozata: az Egyesült Királyság és az Európai Unió (EU) közötti kereskedelmi megállapodás, amire a Brexit miatt van égető szükség. Június elején már mind a két tárgyaló fél azt jelentette be, hogy nem jól haladnak a tárgyalások, ami sokak szerint egyre növeli egy megállapodás nélküli brit kilépés (no-deal Brexit) esélyét. A korábban szinte elképzelhetetlen kimenetet az magyarázhatja, hogy a Covid–19-járvány bizonyosan teljesen átszabja a gazdaság egészét, aminek rendbetételéhez London is a lehető legszabadabb kezet szeretné megkapni, miközben a döntéshozók az asztal mindkét oldalán egyre inkább úgy érezhetik: nem érdemes a tárgyalásokban lekötni az energiákat, amikor a pandémia miatt az évszázad recessziója közeleg.
