A koronavírus okozta gazdasági válság tapasztalatai alapján az Európai Unió több tagállama azt az álláspontot képviseli, hogy eljött az idő az EU fiskális szabályainak reformjára. Az EU soros elnökségét betöltő Franciaország kísérletet tesz a reformok elindítására, azonban nem lesz egyszerű dolga.
2021. december 9-én Emmanuel Macron francia köztársasági elnök ismertette a francia soros elnökség terveit, aminek keretein belül kiemelte, hogy a koronavírust követő időszakban új költségvetési szabályok meghatározása szükséges az Unió hosszú távú versenyképességének megőrzése érdekében.
Az európai gazdasági kormányzás során alkalmazott szabályok felülvizsgálatát a koronavírus okozta gazdasági válság helyezte reflektorfénybe. A COVID-19 okozta pandémia kezdeti időszakában – 2020. márciusában – az Európai Bizottság (a Bizottság) aktiválta a Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) általános mentesítési záradékát (general escape clause), amely lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pályától átmenetileg eltérjenek a gazdasági visszaesés sikeres kezelése érdekében. Ennek eredményeképp 2020-ban és 2021-ben egy tagállam sem került túlzottdeficit-eljárás alá, és még az idén is mentesülnek a 3%-os államháztartási hiány, valamint a 60%-os GDP arányos államadósságra vonatkozó szabály betartása alól. Az EU kénytelen volt életbe léptetni az általános mentesítési záradékot, mivel azokat kialakult gazdasági válság során egy tagállam sem tudta betartani. Emiatt „rengeteg ország ellen kötelezettségszegési eljárást kellett volna indítani, amely komolytalanná tette volna a szervezetet” – mutatott rá Kutasi Gábor, az NKE egyetemi docense.
A válság tapasztalataiból kiindulva, tavaly Franciaország, Olaszország és Spanyolország felszólalt az adósságszabályok lazításának szükségessége mellett, akkor azonban nyolc tagállam (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Hollandia Litvánia, Svédország és Szlovákia) pénzügyminiszterei közös nyilatkozatban foglaltak állást az adósságszabályok lazítása ellen, kiemelve, hogy „az általános mentesítési klauzula deaktiválásának nem szabad kapcsolódni az SNP reformjához”, valamint a minőségi reformokat nem lehet időnyomás alatt meghozni.
A reformokra való igényt maga a Bizottság is felismerte. 2021. októberében indította újra – az eredetileg 2020. februárjában indult – EU gazdasági kormányzására vonatkozó konzultációját. Ezzel egyidejűleg pedig az EU soros elnökségét betöltő Franciaország prioritásként tekint a szabályok felülvizsgálatára. A kezdeményezés nagy reflektorfényt kaphat a következő időszakban, és az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági szabályokról szóló reformját indíthatja el az Unión belül. A folyamat azonban nem lesz egyszerű, mivel Európa legnagyobb súllyal bíró tagállamai megosztottak a kérdésben.
Az újonnan megválasztott német kancellár, Olaf Scholz 2021. decemberében találkozott Mario Draghi olasz miniszterelnökkel, ahol kulcskérdés volt az EU gazdaságpolitikájának jövője. A bilaterális megbeszélést követő sajtótájékoztatón Olaf Scholz óvatosságra intett a reformokat illetően. Érvelése szerint az EU jelenlegi adósságszabályai „mindenkor biztosították a szükséges rugalmasságot [a tagállamok számára]”. Az elmúlt időszakban „az EU megmutatta, hogy mire képes a jelenlegi keretrendszer, ezáltal használni tudjuk majd a jövőben, mivel megfelelő alapot képeznek”.
A találkozót követően Emmanuel Macron és Mario Draghi – aki egyben az EKB volt elnöke is – a Financial Times oldalán jegyzett közös publikációjukban amellett érvelt, hogy az Európai Uniónak új fiskális keretrendszerre van szüksége a hosszú távú céljainak eléréséhez, ugyanis a fennálló szabályok korlátozzák a kormányok által felhasználható gazdaságpolitikai eszközöket válságkezelés során, valamint túlzott súlyt tesznek a monetáris politikát irányító Európai Központi Bank (EKB) és a nemzeti központi bankok vállára. Ennek megoldásaként a francia–olasz tengely szorgalmazza többek között a Maastrichti Szerződésben lefektetett konvergenciakritériumok és a Stabilitási és Növekedési Paktumban (SNP) foglalt fiskális szabályok újratárgyalásának megnyitását.
Magyar álláspont a reformok szükségességéről
Magyarország – a francia soros elnökség céljaitól függetlenül – szintén javasolja a maastrichti kritériumok felülvizsgálatának szükségességét. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020-ban kiadott érvelése szerint „olyan új kritériumrendszert kell kialakítani, ami a fenntartható nominális – kamat- és inflációs – konvergencia mellett képes értékelni a reálgazdasági érettséget és alkalmazkodási képességet, a pénzügyi ciklusok harmonizáltságát, valamint a gazdaságpolitikai mozgásteret is”.
Látható, hogy az Európai Unióban meghatározó befolyással bíró tagállamok részéről is igény van az EU gazdasági kormányzásához használt fiskális keretrendszer felülvizsgálatára, amelyet a soros francia elnökség prioritásként vett fel saját programjába, azonban a reformtörekvések megosztják a tagállamokat. A következő hónapokban a kérdés várhatóan tárgyalásra kerül az EU állam és kormányfőinek hivatalos és informális csúcstalálkozóin, így mindenképpen érdemes lesz követni a fejleményeket.
