A koronavírus-járvány és annak súlyos gazdasági hatásai váratlanul érték az európai közösséget. Noha az Európai Unió (EU) tagországai saját hatáskörükben számos intézkedést hoztak a járvány hatásainak kezelésére, fel kellett ismerniük, hogy a közösség csak együtt és koordináltan lehet sikeres a válságot követő helyreállításban és az ellenálló-képességük növelésében.
Az EU ennek érdekében hívta életre történetének legnagyobb ösztönző csomagját, a NextGeneration EU-t (NGEU), amelynek célja, hogy 750 milliárd eurós keretösszegével hozzájáruljon a koronavírus-járvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállításához, megadja a lehetőséget arra, hogy a tagállamok a járvány következményeit enyhítsék, és újra növekedési pályára állhassanak.
Pénzügyi források előteremtése
Az NGEU-csomag legfőbb újdonsága a források előteremtésének módja: az Európai Bizottság (EB) felhatalmazást kapott arra, hogy hatalmas összegben vegyen fel hitelt a nemzetközi pénzpiacokon úgy, hogy annak visszafizetését a 27 tagállam költségvetése, vagyis a tagállamok együttesen szavatolják. A helyreállítási alap forrásainak előteremtése tehát alapjaiban különbözik bármelyik korábbi támogatástól, hiszen ez esetben nem a tagállamok által a költségvetés számára biztosított, úgynevezett saját források kifizetése történik, hanem hitelből finanszírozzák a bajba jutott országok kiadásait – amit később ugyanakkor a költségvetésbe történő tagállami befizetésekből fognak törleszteni. A forrásokhoz az EB úgy jut hozzá, hogy kiváló minősítésével a pénzpiacokon vesz fel kedvező kamatozású, hosszútávú hitelt, amit 2058-ig kell visszafizetni. Az így beáramló összeget a Bizottság a tagállamok helyreállítási terveire alapozva osztja el.
Az NGEU legnagyobb részét a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF) képezi, amelynek célja, hogy beruházások és reformok révén lökést adjon a tagállamok növekedésének. A tagállamok a támogatást kizárólag az Unió által jóváhagyott célokra (fenntartható fejlődés, zöld gazdaságba való átmenet, egészségügyi szektor megerősítése, digitális átállás, társadalmi és területi kohézió, jövőorientált oktatás) fordíthatják, valamint további két fontos feltételnek is meg kell felelniük: az összes forrás legalább 37%-át zöldítésre, 20%-át pedig digitalizációra kell költeni. Végezetül eleget kell tenniük az országspecifikus ajánlásoknak is, amelyeket a Bizottság a tagállamokkal szembeni elvárásként évről-évre az európai szemeszternek nevezett gazdaságpolitikai koordinációs gyakorlat során fogalmaz meg.
Magyarország és a NextGeneration EU forrásai
Magyarország is elkészítette saját helyreállítási és rezilienciaépítési tervét, amely reagál a járvány gazdasági és társadalmi hatásaira, emellett pedig a zöld és digitális átállást is elősegíti. A program fontos része továbbá az egészségügy, az oktatás, a kutatás, a digitális gazdaság, a kohézió, a közigazgatás és a környezetbarát közlekedés fejlesztése. A Magyarország számára rendelkezésre álló teljes keretösszeg 5893 milliárd forint, azaz kb. 16,4 milliárd euró, azonban Magyarország összesen csupán 7,2 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást igényelt. Budapest – másik húsz tagállamhoz hasonlóan – úgy ítélte meg, hogy az ország gazdasági helyzete lehetővé teszi, hogy a felkínált hitelkerettel ne számoljon, a 9,2 milliárd euró, azaz 3382 milliárd forint értékű hitelösszeg tehát – egyelőre – talonban maradhat.
Az EB egyes uniós ajánlások teljesítésének elmaradására hivatkozva ugyanakkor eddig nem fogadta el a magyar helyreállítási tervet. Valdis Dombrovskis, az EB alelnöke úgy nyilatkozott, azoknak az ajánlásoknak a teljesítését várják a magyar kormánytól, amelyek a korrupció elleni harcra, a döntéshozatal kiszámíthatóságára, minőségére és átláthatóságára, valamint az uniós támogatások szabályos elköltésének megbízható ellenőrzésére vonatkoznak. A magyar kormány elfogadott azonban egy határozatot, amely szerint a helyreállítási terv keretében Magyarországnak járó összegekről szóló megállapodást csak abban az esetben lehet elfogadni, ha a Bizottság nem támaszt Magyarországgal szemben olyan feltételt, amelyet más tagállamokkal szemben nem alkalmaznak. A kormány időközben a gazdaságvédelmi alapon belül létrehozta a Nemzeti Helyreállítási Alapot, amelyben saját finanszírozással elindította azokat a programokat, amelyeket az európai helyreállítási alapnak kellene fedeznie.
Források
Európai Unió, Európai helyreállítási terv
Európai Tanács, EU Recovery plan
Európai Bizottság, Európai helyreállítási terv
Magyarország Kormánya, Helyreállítási és ellenállóképessége eszköz
Deloitte, Next Generation EU
