Lengyelországban 2020. március 4-én igazolták egészségügyi tesztek során az első koronavírus által érintett esetet. Az első korlátozó intézkedések bevezetésére gyorsan, már március 12-én sor került. A gazdasági leállást követő fokozatos újranyitás ugyanakkor április 20-án kezdődött meg. A korlátozó intézkedések feloldása négy szakaszban történt meg, amelynek utolsó, negyedik fázisának megkezdésére május 30-án került sor.
Június 3-ig a megbetegedések teljes esetszáma Lengyelországban meghaladta a 24 ezer főt, ugyanakkor az aktív esetek száma folyamatosan ingadozó tendenciát mutatva nem éri el a 12 ezret, s összesen 1102 haláleset történt. A halálozási ráta az országban április eleje óta folyamatos csökkenést mutat.
A lengyel kormányzat a COVID-19 járvány hatásainak kezelése érdekében öt pillére épülő gazdaságvédelmi válságkezelési pajzsot jelentett be március 19-én. Az öt pillér elemei: (1) a munkavállalók biztonságának biztosítása – 30 milliárd PLN; (2) a vállalkozások finanszírozása – 74,2 milliárd PLN; (3) egészségügyi intézkedések – 7,5 milliárd PLN; (4) a pénzügyi rendszer erősítése – 70,3 milliárd PLN, valamint (5) állami befektetési program – 30 milliárd PLN. Utóbbi pillér hivatott ellensúlyozni a válság okozta beruházás-visszaesés gazdasági hatásait. Ennek keretében az állam olyan területeken lép fel aktív szereplőként, mint a például az infrastruktúra, az energiaszektor átalakítása, a digitalizáció, a környezetvédelem, a biotechnológia és a gyógyszeripar.
A munkaerő-piaci intézkedések a munkajövedelemre vonatkozó és a társadalombiztosítási járulékfizetésekhez kapcsolódó támogatások formájában merültek fel. A március végén bejelentett intézkedések értelmében abban az esetben vehetők igénybe a foglalkoztatás társfinanszírozására vonatkozó támogatások, amennyiben az árbevétel csökkenése legalább 15% (a 2020. januárt követő két hónap összes értékesítési bevétele az előző év ugyanezen két hónapjához viszonyított arányában) vagy legalább 25% (az adott hónap teljes forgalmának aránya az előző hónaphoz viszonyítva 2020. január 1-je után). A támogatások mértékét tekintve a gazdasági leállás esetében a minimálbér 50%-ának megfelelő támogatásban részesülhet a vállalat, míg csökkentett munkaidő alkalmazása esetében (amelynek mértéke 20%-kal, de legfeljebb a felével csökkenthető) a munkavállaló fizetésének feléig kaphat támogatást (de az előző negyedévhez viszonyított átlagbér maximum 40%-áig). Emellett mindkét esetben három hónapig átvállalásra kerülnek a társadalombiztosítási hozzájárulási fizetések is. Továbbá három kategória alapján kiegészítő támogatás igénybevételére is van lehetőség.
A munkahelyek védelmét célzó intézkedések keretében azon egyéni vállalkozók és a 9 fő alatti foglalkoztatottal bíró mikrovállalkozások kaptak három hónapra teljes társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési mentességet, akik jövedelme nem éri el az átlagbér 300%-át. Április elejétől a 49 fő alatti kisvállalkozások esetében az állam három hónap erejéig átvállalja a társadalombiztosítási hozzájárulás járulékfizetési kötelezettségének 50%-át. Azon polgári jogi szerződés formájában foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozók számára, akik szerződésben álltak 2020. február 1-je előtt, 2000 PLN leállási támogatást igényelhetnek (abban az esetben, ha az előző hónaphoz képest a jövedelmük legalább 15%-kal csökkent, s az nem haladja meg a 2020-ra előrevetített átlagbér 300%-át). Ez további bővítésre került a legújabb intézkedések eredményeként. Emellett a negatív hatások kezelése érdekében a krízis által sújtott vállalatoknál rugalmasabbá tették a munkaidő-szabályozást, amely érinti a munkavállalók napi és heti pihenőidejét is.
A likviditás biztosítása és a forrásokhoz való könnyebb hozzájutás érdekében a kormányzat a BGK-val (Bank Gospodarstwa Krajowego) együttműködve a vállalkozások számára hitelgarancia programot és kamattámogatási intézkedéseket vezetett be, amelyek megkönnyítik a hitelfelvételt, és a hitel visszafizetésének biztosítását segítik elő. A Lengyel Fejlesztési Alap (Polski Fundusz Rozwoju) a vállalkozások pénzügyi likviditásának, illetve a munkahelyek megőrzésének érdekében 100 milliárd PLN összegben biztosít forrásokat a Pénzügyi Pajzs program keretében, amely 60 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás formájában valósul meg. Az összeg megoszlása az alábbiak szerint alakul: 25 milliárd PLN a mikrovállalkozások (működési költségek finanszírozására), 50 milliárd PLN a kis- és középvállalkozások, míg 25 milliárd PLN a nagyvállalatok támogatására fordítható. A nagyvállalatok esetében a program keretei között három finanszírozási forma érhető el: likviditási finanszírozás, kedvezményes finanszírozás és beruházási finanszírozás. Továbbá a mikrovállalkozások számára 5000 PLN erejéig lehetőségük van kedvezményes hitelhez jutni a válságellenes pajzs elemeként. Emellett a kis- és középvállalkozások támogatására 400 millió PLN került elkülönítésre, amelynek keretében az egyes vállalkozások legfeljebb 6 év hiteltörlesztési futamidővel maximum 15000 PLN kedvezményes hitelhez juthatnak egészen az év végéig.
A lakossági ingatlan- és fogyasztási kölcsönök, valamint a vállalkozási kölcsönök esetében biztosítják azok visszafizetésének három hónappal történő elhalasztásának lehetőségét. Emellett a fogyasztási kölcsönöknél mérsékelték a hitelköltség mértékét is. A krízis következtében pénzügyi nehézségekbe ütköző vállalatok több időt kapnak a likviditási problémák elhárítására a csődeljárási határidő elhalasztásával.
A kulturális ágazat számára külön támogatási programot hoztak létre, amely magában foglalja a munkavállalók bérének állami fedezését, valamint különböző speciális támogatási programokat is, amelyek többek között például kiterjednek a művészeti tevékenységek digitális csatornákon történő bemutatásának ösztönzésére is. A vasúti szállítás terén mutatkozó bevételkiesések kompenzálására több részből álló támogatási programot hoztak létre, amelyek egyik eleme az állami költségvetésből (600 millió PLN) biztosít forrást, míg kiegészítő támogatási formájában a COVID-19 Megelőzési Alapból (900 millió PLN) is támogatáshoz juthat a vasúti ágazat. Az idegenforgalmi ágazat likviditási problémáinak enyhítése érdekében az elmaradt rendezvények utáni visszafizetési kötelezettség határidejét 180 napra emelték. A mezőgazdaságban dolgozó gazdálkodók és családtagjaik – amennyiben karanténba kerülnek vagy a kialakult járvánnyal kapcsolatosan hosszabb kórházi ellátásra szorulnak – a minimálbér 50%-ának megfelelő összegre számíthatnak.
A kiskereskedelmi adófizetés felfüggesztésre került a 2020. július-december közötti időszakra. Emellett a települések az üzleti célú tevékenységek folytatása során esedékes ingatlanadó befizetése esetében mentességet vezethetnek be, és meghosszabbíthatják a részletfizetési határidőt. További adózáshoz kapcsolódó intézkedés volt a számos esetben alkalmazott határidő-meghosszabbítás (például a pénzügyi beszámolás dátuma), valamint a hozzáadott érték adókulcsok új mátrixának bevezetését érintő elhalasztás is. Az év során elszenvedett veszteségek kezelése érdekében megteremtették a lehetőséget – bizonyos feltételek teljesülése esetén – a CIT és PIT adófizetők számára, hogy azok a 2019. évi működési bevételekből levonásra kerüljenek (abban az esetben, ha az idei évi bevételek nem érik el a 2019. évi bevételek 50%-át).
A Lengyel Nemzeti Bank március 17-én 50 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot. Emellett intézkedései részeként a kötelező banki tartalékrátát 3,5%-ról 0,5%-ra mérsékelte. Ezt követően április 8-án az irányadó kamat további 50 bázispontos csökkentésre került sor. Továbbá a jegybank bejelentette, hogy folytatja a repo ügyleteket a bankszektor likviditásának fenntartása érdekében, valamint a másodlagos piacokon állampapírok és állam által garantált értékpapírok vásárlásába kezd. Emellett a május 28-i kamatdöntés további csökkentésre került sor, s így jelenleg az irányadó kamatláb 0,10%.
