Norvégiában az ország nagy részét március 12-én állították le, a határok lezárására pedig március 16-án került sor. Ugyanezen a napon a finn kormány is elrendelte a rendkívüli állapot kihirdetését. Hasonló sürgősségi intézkedésre utoljára a II. világháború során támaszkodtak az országban. A regisztrált fertőzöttek számát tekintve a járványhelyzetet legliberálisabban kezelő svédeknél a legmagasabbak az értékek a skandináv régióban, a többi országban nem látszódik drasztikus különbség e téren.
Miközben a svéd intézkedésektől hangos a sajtó, érdemes megjegyezni, hogy az egyébként sok tekintetben hasonlóságot mutató skandináv országok eltérő válságkezelési attitűdje különféle okokra vezethető vissza. Összehasonlítva az országokat elmondható, hogy Norvégiában és Svédországban is egyaránt magas a kormányzat és a közegészségügyi intézmények iránti bizalom. Válság idején a kormányzat támogatottsága rendszerint nő. Svédországban nemcsak a kormányzatban való bizalom kulcsfontosságú, de a kormányzat részéről is meghatározó az állampolgárok józan ítélőképességében való bizalom. Ebből kifolyólag törvényi kényszerítő erőre sincs szükség. A norvég megközelítés a vírus kollektív elnyomásán, leküzdésén alapszik. Mindazonáltal mind a svéd és a norvég kormány betartja a különféle hatóságok tanácsát, amelyek különféle szakértelemmel és képességekkel rendelkeznek a válság kezelésére.
Míg Finnország és Svédország viszonylag kis minisztériumokkal rendelkeznek, autonóm közigazgatási hatóságokkal kiegészülve, addig Dániában és Norvégiában a politikusok sokkal közvetlenebb felelősséggel bírnak az adminisztrációban. Ebből kifolyólag Dániában és Norvégiában egyszerűbb volt politikai döntésekkel reagálni, és adott esetben átszervezni, felülbírálni bizonyos hatóságokat. Dánia és Norvégia gyors lépéseket tett az iskolák és munkahelyek bezárását és határok lezárását illetően (már akkor, amikor a járványügyi szakemberek azt még feleslegesnek tartották).
A múltbéli tapasztalatok szintén kihatnak a jelenlegi megközelítésekre: Finnország eltérő reakciója a svédekhez képest a II. világháború tapasztalataira is visszavezethető. Felkészültek arra, hogy hirtelen válságok esetén határozottan és együttesen cselekedjenek. A háború tanulsága az volt, hogy ha mindenki az állam utasításait követi, akkor képesek megfelelően kezelni a nehézségeket. Ezzel egy időben elvárásként van jelen, hogy a kormány készen álljon a gyors és határozott cselekvésre. Finnország a vésztartalékokat illetően is felkészültebb más északi államokhoz képest. Norvégiában és Dániában a háborús tapasztalatok sokkal inkább az egyén felelősségén alapultak.
Svédországban a gazdaság központi szerepe dominál, s jóval hangsúlyosabb más északi tagállamokhoz képest.
A vírusválság februári beköszöntekor valamennyi északi állam biztató gazdasági kilátásokkal rendelkezett (többletes, illetve más nyugati országokéhoz képest magasabb folyó fizetési mérleg egyenlegek, alacsony államadósság). Márciusban a makrogazdasági kilátások romlani kezdtek. Az olaj árának közel 30%-os esése Norvégiát súlyosan érintette. A folyamatok pedig az exportorientált gazdaságokra kedvezőtlen hatásokkal jártak.
Mindezek kezelésére, illetve a gazdasági hatások enyhítésére számos gazdasági lépés történt. Finnország legjelentősebb intézkedései:
- Hitelgaranciák a vállalatok számára (a GDP 4%-a értékben), leginkább a Finnvera, az állam finanszírozási és exporthitel-társaságán keresztül;
- A támogatások növelése (a GDP 0,1% -a értékben): a Business Finland közfinanszírozó ügynökség támogatási engedélyezési körét bővítik, hogy lehetővé váljanak az azonnali üzleti támogatási intézkedések;
- gyorsabb elbocsátási eljárások a csőd elkerülése érdekében (azaz a felmondási idő 14-ről 5 napra rövidül);
- a munkáltatói nyugdíjjárulékok ideiglenes csökkentése; és
- egyéb adóintézkedések.
A kormányzat összességében egy 400 millió euró értékű addicionális költségvetést jelentett be.
Norvégiában szintén a gazdaság valamennyi területére kiterjedő intézkedési csomagokat hirdettek meg.
A munkahelyek védelme kapcsán:
- az elbocsátásokkal járó költségek nagy részét a kormány viseli. A munkájukat vesztett személyek bérének 100%-át a kormány fizeti az első 20 napra 600 000 NOK/év (nagyjából 20 millió HUF) értékig. 20 nap elteltével azok a személyek, akiknek a jövedelme legfeljebb 300 000 NOK/év, a bérük 80%-át kapják a kormánytól, míg az ennél magasabb jövedelemmel rendelkezők bérük 62,4%-át kapják, legfeljebb 600 000 NOK értékben.
- A munkanélkülivé váló emberek gyorsabban juthatnak pénzhez, ugyanis a NAV (Norwegian Labour and Welfare Administration) előre fizethet munkanélküliségi segélyt, így elkerülhető a hosszas adminisztráció.
Az adózás szempontjából:
- A 2020. március 20-tól október 31-ig tartó időszakra vonatkozóan 12%-ról 8%-ra csökkentették az „alacsony” ÁFA mértékét, amely magában foglalja a személyszállítást, a szállást és a kulturális ágazat egyes területeit.
- Az első ÁFA fizetési időszak határidejét 2020. április 14-től június 10-re, míg a második adófizetési határidőt 2020. április 15-ről szeptember 1-re módosították.
- A munkáltatói hozzájárulások befizetésének határidejét 2020. május 15-től augusztus 15-ig meghosszabbították.
- A társasági adószabályok módosítása történt oly módon, hogy a veszteségeket tapasztaló vállalkozások átcsoportosíthatják veszteségüket az előző évek adóköteles többletéhez.
További, vállalatokat érintő intézkedések:
- A kormányzat fedezi a fix költségek egy részét azon vállalatok számára, amelyek a koronavírus miatti intézkedések kapcsán kényszerültek bezárni.
- Azon vállalatok, akik legalább 30%-os visszaesést tapasztaltak a forgalmukban kompenzációt kaphatnak az államtól. A vállalati kompenzációs séma megközelítőleg 50 milliárd NOK-t tesz ki.
- Állami hitelgaranciák a Norwegian, SAS és más társaságok számára (6 milliárd NOK értékben).
- Kompenzációs séma a sport és kultúra területén (megközelítőleg 1 milliárd NOK értékben).
- Hitelek és állami hitelgaranciák az új bankhitelekre a kkv-k számára.
A monetáris politika terén:
- Norvégiában több lépésben kamatcsökkentést valósítottak meg: március 13-án 1,5%-ról 1%-ra, majd március 20-án további 75 bázispontos csökkentést végrehajtva 0,25%-ra csökkentették az irányadó kamat értékét.