Dániában az első igazolt fertőzöttet 2020. február 27-én regisztrálták, április 28-ára pedig számuk meghaladta a 8851-et. A vírus az országban eddig 434 halálos áldozatot követelt. Ez utóbbi a skandináv szomszédjaihoz viszonyítva a finn és norvég adatok duplájának számít, azonban a svéd számoknak megközelítőleg mindössze 18%-a.
Dánia időközben elindult a gazdaság fokozatos újbóli megnyitásának útján. Ám fontos szem előtt tartani, hogy bizonyos területek bezárása hosszabb ideig is eltarthat. Mindez súlyos pénzügyi következményeket von maga után, számos vállalatot és munkavállalót érintve.
Dánia a gazdasági károk enyhítése során a jóléti állam tipikus mintáját követte: magas állami szerepvállalás, amely egyúttal a világ egyik legnagyobb arányú mentőcsomagját foglalja magában. A gazdasági károkat enyhítő csomag 42 milliárd USD-t tesz ki, amely a dán GDP 13%-ának felel meg.
A kiterjedt gazdasági enyhítőcsomag a társadalom és a gazdaság széles rétegeit érinti.
A dán bérkompenzációs rendszer keretében azon vállalkozások számára, akik a COVID-19 következtében alkalmazottjaik 30%-át, vagy min. 50 főt érintő elbocsátásokra kényszerültek, a kormányzat a havi bérek 75%-át (kb. 1,1 millió Ft/fő értékig) megtéríti. Az órabéres munkában dolgozók esetében a támogatás 90%-ot tesz ki (kb. 1,23 millió Ft/fő értékig). A március 14-én bejelentett intézkedést eredetileg három hónaposra tervezték, azonban meghosszabbították július 8-ig. A kompenzációs időszak alatt nem lehetséges az alkalmazottak pénzügyi okokból történő elbocsátása. A legalább 30%-os bevételkiesést elszenvedő egyéni vállalkozók szintén kérvényezhetik a kiadásaik 75%-os állami kompenzálását.
A koronavírussal fertőzött vagy karanténba került állampolgárok már a távollét első napjától táppénzt kapnak, ellentétben a normál körülmények esetén alkalmazott 30 nap után.
A kkv-k számára új garanciarendszert nyitottak, amelynek keretében az állam 70%-os garanciát nyújt az új bankhitelekre azon társaságok számára, amelyek a vírus következtében legalább 30%-os bevételkiesést szenvedtek. A program legfeljebb 25 milliárd DKK (kb. 1180 milliárd Ft) összegben támogathatja a kkv-knak nyújtott kölcsönöket. A kormányzat kiemelt támogatást fordít továbbá a legsérülékenyebb szektorokban működő vállalatok fix költségeinek (pl. bérleti díj) kompenzálására.
Az adóztatás tekintetében a vállalatok 4 hónapos határidő halasztást kaptak a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek adójának és a munkaerő-piaci hozzájárulások befizetését illetően a 2020. április, május és június elszámolási hónapokra, míg az önálló tevékenységből származó jövedelmek adója esetében április és május hónapokra vonatkozóan. Az áfa befizetések határidejét szintén meghosszabbították. (Dániában A-adónak nevezik a nem önálló tevékenységből – leegyszerűsítve munkabérből – származó jövedelmek adóját és B-adónak az önálló tevékenységből származó jövedelmekét.)
Mindemellett a kormányzat csökkentette a dán vállalatok kitettségét a negatív kamatlábra, így nem kell negatív kamatot fizetniük, ha készpénzt helyeznek el a bankban. Különös tekintettel arra, hogy ennek az igénye az adóeltolások miatt megnőhet (a limitet felemelték 200 000 DKK-ról 10 millió DKK-ra a novemberig tartozó időszakra). Emellett a dán központi bank 15 bp-tal -0,6%-ra emelte az irányadó kamatát.
A kiemelten sérülékeny szektorok egyikének fő áldozatai, vagyis az utazási irodák is kedvezményekben részesülhettek. Dániában a kormány a Parlament támogatásával a Rejsegarantifonden útján új garanciarendszert nyit, amelynek keretében lehetővé teszik az érintett utazásszervezőknek a vírus miatt törölt utazási csomagok fedezését, így az ügyfelek részére a pénzük visszatérítését. 1,5 milliárd DDK értékű garanciáról van szó. Korábban a visszatérítésekre csak akkor került sor, ha egy adott utazási iroda csődbe ment. A rendszer ideiglenes és olyan utazásokra vonatkozik, amelyeket a Külügyminisztérium korlátozásai befolyásoltak.
Dánia koronavírushoz való hozzáállása egyelőre eredményesnek tűnik, az ország időben cselekedett és tett meg szükséges intézkedéseket a fertőzések kordában tartása érdekében. Úgy tűnik, gazdasági oldalról tekintve is szépen vizsgázik az ország. A sikeresség fontos építőelemei továbbá a dán mentalitás, a hatalomban való bizalom és a közös ügy érdekében történő együttműködés képessége. Az ország rugalmasságát e területeken alátámasztja a 2019-ben a Global Resilience Index eredménye is, miszerint Dánia a második legellenállóbb országnak számít.
