Európa első koronavírus-fertőzését 2020. január 24-én detektálták a franciaországi Bordeauxban. Franciaországban április közepéig közel 95 ezer regisztrált megbetegedés és 14 ezer haláleset, illetve mintegy 28 ezer felépülés történt. Március 16-ai hatállyal először az oktatási intézményeket zárták be, majd ugyanekkortól lépett életbe az éttermek, színházak, mozik bezárása és a közösségi tereken való gyülekezés megtiltása is. Március 17-től él a kijárási korlátozás („confinement”), ami több alkalommal is meghosszabbításra került.
Franciaország már március közepén érdemi gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott. Március 12-én és 17-én jelent meg a francia kormány nagyobb ívű gazdasági mentőcsomagja, ami az alábbi intézkedéseket foglalta magában:
- Részleges munkanélküliség és munkabérkompenzáció bevezetése a munkavállalók számára, állami finanszírozással (20 milliárd eurós keretösszeggel)
- A kiemelten érintett szektorokban (turizmus, vendéglátás, közlekedés, szórakoztatóipar és a kulturális élet) alkalmazottak kényszerszabadságát kifizeti munkanélküli segély formájában a kormány.
- A munkavállalók speciális képzési lehetőségeinek kialakítása
- Szolidaritási alap létrehozása a kisebb vállalatok túlélésének segítésének érdekében (6 milliárd euro)
- Hitelezés támogatása és hitelgarancia nyújtása a kis és közepes méretű vállalkozásoknak
- A fizetési nehézségbe került vállalkozásoknak felfüggesztik az adó- és járulékfizetési kötelezettségeit, nem kell befizetniük az áram- és gázszámlákat és a bérleti díjakat sem.
- A koronavírus járványt vis maiorként kezelik a közbeszerzések tekintetében
- Adózási könnyítések
- ÁFA visszafizetések és K+F adójóváírások visszafizetésének felgyorsítása
- A társasági adó befizetésének elhalasztása
- Társadalombiztosítási járulékok három hónapos halasztással is befizethetők.
- Új adóellenőrzéseket nem indítanak el.
- A kisvállalkozások és az egyéni vállalkozók havonta 1500 eurót kaphatnak, ha forgalmuk kevesebb mint 1 millió euró, és a forgalom legalább 70 százalékkal csökkent.
A 2020-as költségvetést átszervezték, a vállalkozások támogatására 100 milliárd euro jut majd. Persze mindennek súlyos ára van, hiszen az államadósság a 2019 év végi 98 százalékról a GDP 112 százalékára emelkedhet az idén, a költségvetés idei hiánya pedig a GDP 7,6 százaléka lehet – szemben a márciusban előrejelzett 3,9 százalékkal, illetve a 2009-es 7,2 százalékkal. A francia kormány a GDP 6 százalékos zsugorodásával számol, ami 1945 óta a legmélyebb recessziót jelenti. A francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire szavaival: választaniuk kellett a csődök tömege és az adósság között, a franciák pedig az adósságot választották, de persze hozzáteszik, hogy az eladósodás csak átmeneti lehet.
Emmanuel Macron francia elnök április 13-i beszédében további gazdasági intézkedéseket ugyan nem jelentett be, de hogy merre fejlődhet a gazdasági csomag, azt jól mutatja, hogy az államfő arról beszélt: Franciaországnak mezőgazdasági, egészségügyi, ipari és technológiai önállóságra kell törekednie – ami együtt járhat a francia hagyományoktól nem idegen nemzetgazdasági tervezés újjáéledésével.
