Ha ma valaki az Arab-öböl államairól beszél, elsősorban a gazdagság, a felhőkarcolók, a fényűzés, a mesterséges szigetek, a pazar hotelek és szolgáltatások kerülnek előtérbe. Pedig az öböl országai egyre több erőfeszítést tesznek a saját és a világ kultúrájának bemutatásra.
Kicsit több mint ötven éve (1971-ben), hogy megalakult az Egyesült Arab Emirátusok, hét korábban önálló emírség összefogásával. Mohamed bin Zayed sejk jövőbelátó törekvésének eredménye volt ez, mely szerin a hét törzs erősebben tudja az érdekeit képviselni a nyugati hatalmakkal szemben, miután a hatvanas évek végén olajat találtak a Perzsa-öböl emirátusi területein. Ekkor még senki nem hallott Dubajról vagy Abu Dhabiról, a hetvenes években errefelé leginkább kereskedő karavánok haladtak át, a dubaji csatornára pedig fából készült dhaw-ok hozták az árut Indiából vagy Perzsiából.
A világ először Dubajt ismerte meg, 1999-ben adták át a Burj al Arab szállodát, ami az Eiffel-toronnyal szinte egymagasságú épület, akkoriban a világ legmagasabb szállodája volt. Ez egy csodálatos új vízió első lépése volt, amit Dubajban a Maktum család akkori vezetője, Maktum bin Rashid Al Maktum sejk álmodott meg. A cél az volt, hogy az országot megismertesse a világgal és a közeljövőben egy kereskedelmi, turisztikai, gazdasági központot hozzon létre, amit mindenki ismer. Huszonöt évvel később elmondhatjuk, hogy a terv sikerült. Dubaj ma a világ egyik legdinamikusabban fejlődő városa, repülőtere szintén folyamatosan dönti a rekordokat. Az arab állam koncepciója sokáig igen egyszerű volt: mindenből a legjobbat, legnagyobbat, legkülönlegesebbet kell megépíteni. Ennek szellemében épült meg a világ legmagasabb épülete, a Burj Khalifa, épült sípálya a sivatagban, mesterséges szigeteket varázsoltak a tengerbe, megépítették a Dubaj Marina negyedet, ahol csatornákat csináltak a sivatagban. A legismertebb a Pálma-sziget, amely egy óriási mesterséges sziget, ami a világűrből is látszik.
Közben persze a szomszédos államok is fejlődtek, de ezekben sokkal konzervatívabb volt a vezetés, sokkal inkább őrizték az arab hagyományokat, nem nyitottak olyan gyorsan a nyugat felé.
Dubajjal teljesen egybeépült Sharjah, amely önálló emirátusként a mai napig sokkal szigorúbb szabályok szerint él. Ők az arab kultúra bemutatását tűzték ki célul, bár természetesen ma már sok tengerparti szálloda várja a kikapcsolódni vágyó turistákat. Ám az UNESCO már 1998-ban Sharjahnak adta az arab világ kulturális fővárosa megtisztelő címet. A város valóban kiérdemelte ezt: folyamatosan arra törekszik, hogy a modern vívmányokat az arab hagyományokkal ötvözze. Ezt Sharjahban járva lépten-nyomon megtapasztalhatjuk. Sharjah nem követi Dubai útját, az állam inkább az arab kultúra és a művészet támogatását tekinti küldetésének. Több egyetemen is tanulhatnak a helyi diákok, elsődleges a magas szintű oktatás, és persze az Iszlám hagyományok ápolása. Sharjah városa 5000 éve létezik, erre nagyon büszkék. A Museum of Islamic Civilization 1996-ben nyitotta meg kapuit, majd 2006-ban felújítva újranyitották. Itt több mint 6000 tárgyat mutatnak be a muszlin világ történeti fejlődését prezentálva. A város másik híres múzeuma a szintén 1996-ban nyílt Tudományos Múzeum (Sharjah Science Museum), melyben 50 interaktív kiállítást láthatunk. Emellett a város számos fesztivált rendez évente, melyek szintén az Iszlám kultúrát népszerűsítik.
Dubajhoz visszatérve: a fent említett gyors fejlődés, fejlesztés mellett a kultúra sokáig háttérbe szorult. 2012-ben Mohammed bin Rashid Al Maktum uralkodó jelentette be, hogy a Burj Khalifa mellé egy csodálatos operaházat építenek. A 2016-ban megnyíló teártumot Placido Domingo előadása nyitotta meg, a mai napig híres előadók és ismert operák csendülnek fel a különleges formájú épületben.
2017-ben nyitották meg az Etihad múzeumot, amely az Egyesült Arab Emirátusok újkori történetét mutatja be interaktív kiállításokkal 25 000 négyzetméteren.
És hogy Dubaj is mennyire komolyan gondolja a kultúra népszerűsítését, azt a 2022.02.22-én (palindrom dátum) megnyílt Jövő Múzeuma mutatja be legjobban. A múzeumok hivatása a múlt valamelyik szegmensét, egy-egy terület fejlődését bemutatni. Nos, nem Dubajban. Itt a múzeum a jövőt hozza el a látogatóknak Már maga az épület is egy csoda. A múzeum Tórusz formája maga is szimbolikus jelentőségű: egy üreget rajzol körül, mely az ismeretlen tudás jelképe. A múzeum homlokzatán Mohamed sejk a város jövőjéről írott verse olvasható, kalligrafikus arab írással. Az írásjelek a homlokzaton egyúttal ablakként is funkcionálnak. A Zayed sugárúton található múzeum rozsdamentes acélból készült, az alkotás 1024 darab lemezből áll össze és a National Geographic a világ 14 legszebb múzeuma közé sorolta már a befejezés előtt. A múzeum építészetileg a fejlett technológiát ötvözi a kulturális hagyománnyal. A múzeum azt igyekszik bemutatni, hogy milyen lesz a világ ötven év múlva. Arra ösztönzi a látogatókat, hogy gondolkodjanak el a bolygó egészségéről és biológiai sokféleségéről. A múzeum koncepciója az, hogy a fenntartható jövő és az egészséges bolygó megteremtése nem akadályozhatja a fejlődést és a gazdasági növekedést. A Jövő Múzeumának látogatóit Aya, egy mesterséges intelligenciával rendelkező idegenvezető kalauzolja. Bemutatja a repülő taxikat, a szélerőműveket és a Nap-projektet. A projekt elképzelése szerint a Holdra számtalan napelemet telepítenek, amelyek a napenergiát a földi csomópontok felé irányítják.
De Dubaj mellett a sokáig sokkal kevésbe nyitott Abu Dhabi is a gyors fejlődés útjára lépett az elmúlt 15 évben. A koncepció itt is világos, az Emirátusok fővárosa most már kulturális fővárosaként próbálja megkülönböztetni magát Dubajtól. Ennek a koncepciónak a megvalósult hírmondója a Saadiyat-szigeten álló Louvre múzeum. A 224 évvel a párizsi Louvre múzeum alapítása után megnyílt épület egy építészeti remekmű, a különleges Nouvel kupolával. A Pritzker-díjas és Művészeti Wolf-díjas francia, Jean Nouvel építész tervezte ezt a 7850 csillagból álló összetett, geometriai szerkezetet. A csillagok különböző méretekben és szögekben ismétlődnek nyolc különböző rétegben. A napszakok váltakozásával a fény mindig máshol és máshogy szűrődik át a kupolán keresztül, így elbűvölő hatást kelt a múzeumban. Ezt a jelenséget „fényesőnek” hívják. Ez alatt találjuk a Louvre ide kölcsönzött gyűjteményét. Persze ez sem egy szokványos kiállítás, mert nem tartja be a megszokott múzeumi normákat. A műveket témák és időkeretek szerint csoportosítja, nem országok vagy konkrét civilizációk alapján, így mutat rá az emberi művészet és kultúra univerzális szálaira.
Emellett szintén a Saadiyat-szigeten épül az Abu-Dhabi Nemzeti Múzeum, ahol majd a British Museum kincseiből láthatunk majd egy lenyűgöző kollekciót, persze csak 2025-ben, mert a grandiózus épület csak addigra készül el. A Sheik Khalifa bin Zayed al-Nahyan-ról, azaz az Emirátusok alapítójáról elnevezett múzeum óriási épülete egy sólyom szárnyait szimbolizálja majd, ezzel tisztelegve az ország atyjának kedvenc időtöltése előtt.
De a Zayed kulturális központba még egy másik extravagáns múzeumot is terveznek, ez pedig a Guggenheim-múzeum lesz, ami szintén 2025-re készülhet el. A monumentális, 320 ezer négyzetméteres épületet birtokló múzeum a modern és kortárs művészetekre összpontosít, szándéka, hogy egyenlő platformot biztosítson a világ minden tájáról származó művészeknek. A tervek szerint a bilbaói és New York-i Guggenheim Múzeumokhoz képest a legnagyobb kiállítótérrel fog rendelkezni, továbbá egy oktatási központ és egy háromszázötven férőhelyes színház is helyet kap majd benne. Az építményt Frank Gehry, a tervező úgy jellemzi, mint egy „szándékosan rendetlen, a letisztultság felé haladó” épületet.
Emellett a teamLab Phenomena Abu Dhabi egy interaktív művészeti központ, amely előreláthatóan még idén megnyitja kapuit a Saadiyat-szigeten. Az intézmény célja, hogy izgalmas felfedezéseket nyújtson a digitális művészet világában – ötvözve a technológia, a természet és a művészet elemeit. A kiállítások folyamatosan változnak, ahogy interakcióba lépünk velük, így minden látogatás újabb és újabb megtapasztalásokkal kecsegtet. De ezzel még nincs vége a kulturális beruházásoknak az Emirátusok fővárosában. A Natural History Museum Abu Dhabi ugyancsak a Saadiyat-szigeten magasodik, várhatóan 2025 végére készül el. A múzeum a természettudományok és a paleontológia csodáit mutatja be, és a világ legjelentősebb természetrajzi gyűjteményeinek egy részét emeli be repertoárjába. A tárlatot végigjárva felfedezhetjük az élet eredetét, az evolúciót, valamint betekintést nyerhetünk a Föld történetébe és a környezeti folyamatokba is.
Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy az Emirátusokba ma már nem csak nyaralni érdemes ellátogatni, igazán tartalmas kulturális élmények várják a kultúra, a művészetek iránt érdeklődőket.
Források
Nyitókép: Museum of Islamic Civilization, forrás: IrenicRhonda / Flickr
