A teljesség igénye nélkül…
Ez az írás egy blogbejegyzés. Emiatt nem lehet hosszú, így, sajnos, nem terjedhet ki az átfogó téma minden aspektusának apró részleteire, ugyanakkor remélhetőleg ad egy benyomást és némi betekintést abba, hogy a mesterséges intelligencia (MI) és a szerzői jog metszéspontja körül milyen tendenciák, fejlemények zajlanak jelenleg a világon.
Alapvetések
A szerzői jog, vagyis többek között a kreatív- és szoftveripar, a tudományos diskurzus vagy az adathasznosítás életét alapvetően befolyásoló jogterület hatalmas kihívással (illetve lehetőségekkel) találta szembe magát az MI megjelenésével. Szerzői jogi kérdéssé vált az MI által generált tartalmak védelme, az ezzel kapcsolatos jogosultságok alanyá(ai)nak kiléte, az MI-produktum jogsértő voltáért való felelősség kérdése és a többi. A legjelentősebb jogalkotói, jogalkalmazói dilemmák ugyanakkor kétségtelenül az MI-eszközök tanítási kérdéseiből fakadnak, hiszen ezen eszközök csak a beléjük táplált, túlnyomórészt szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakból képesek újabb tartalmakat generálni. A tanítás pedig a jelenlegi technológiák alkalmazása mellett rendszerint a művek többszörözését igényli, amely engedélyköteles szerzői jogi felhasználás.
Policy-beavatkozások
A jogalkotók egyik legnagyobb dilemmája annak a potméternek a megfelelő beállítása, amelynek szélső értékei egyik oldalról a szerzői jogi jogosultak, előadók, hangfelvétel-előállítók, filmelőállítók stb. érdekeinek védelme, másik oldalról pedig az innováció, az MI-eszközök fejlesztői szempontjainak figyelembevétele irányába mutat. E jogalkotói potméter működtetése kapcsán ez az írás most csak az MI-tanítás lehetővé tételének diverz megközelítésére utal. (Vagyis nem tesz említést például a szerzői személyhez fűződő jogok alapításához hasonló dán deepfake-szabályozás tervezetéről vagy a legalább ennyire diverz transzparencia-szabályokról e területen.)
Egyes helyek (i) a szerzők érdekeinek szem előtt tartása végett kivétel nélkül engedélyhez kötik az MI tanításához szükséges többszörözési tevékenységeket (pl. Ausztrália) míg (ii) mások, bár határoznak meg kivételt, a többszörözés kapcsán kötelező díjigényt is biztosítani szándékoznak a jogosultak számára az MI-fejlesztőkkel szemben (Brazília). Megint (iii) mások szintén állapítanak meg a tanításhoz szükséges szabad felhasználási eseteket, de ehhez díjazást nem kapcsolnak, ugyanakkor módot adnak a jogosultaknak arra, hogy e felhasználások ellen tiltakozzanak (EU).
Létezik egy olyan (iv) „innovációbarát” jogalkotói csoport is, akik bár meghatároznak bizonyos feltételeket a tanításhoz szükséges, díjazást nem biztosító szabad felhasználás megvalósításához, de arra nem adnak módot, hogy a jogosultak ezen felhasználások ellen bármit is tehessenek (Japán, Szingapúr, Ukrajna).
Végül számos olyan tagállam létezik, (v) ahol még nem született jogalkotói lépés (pl. USA) vagy (vi) az épp születendőben van (Egyesült Királyság). Egységes nemzetközi megközelítés egyáltalán nincsen, bármennyire is szeretnék ezt előmozdítani egyesek például a Szellemi Tulajdon Világszervezete Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottsága keretében.
Piaci fejlemények – licencek, megállapodások a szerzők és az MI-fejlesztők között
A jogalkotás egy lépés, amely egyértelműsítheti a kereteket, de egyes területeken ezek hiányában vagy éppen ezek ellenére születnek piaci megállapodások is egy-egy szerzői jogi jogosulti csoport, valamint az MI-fejlesztők között.
Megemlíthetőek például az OpenAI megállapodásai a News Corppal, a The Atlantic-kel és az Axel Springerrel, vagy a Google megállapodásai a Reddittel és a Stack Overflow-val. Sajátos, a felhasználás engedélyezésén túlmutató együttműködés a Universal Mucic Group stratégiai szövetsége a Stability AI céggel, amelynek célja „újgenerációs professzionális zeneszerzői eszközök” kifejlesztése. Az UMG szerint ezek az eszközök „felelősségteljesen képzett generatív mesterséges intelligencián alapulnak, céljuk, hogy világszerte támogassák a művészek, producerek és dalszerzők kreatív folyamatát”.
Az egyéni jogosultak mellett a jogosultakat tömegesen képviselő ún. közös jogkezelő szervezetek esetében sem példátlan már az MI-fejlesztőkkel való megállapodás lehetősége. A svéd zenei közös jogkezelő szervezet, a STIM által kifejlesztett felhasználási engedély bevezetésének célja annak lehetővé tétele, hogy díjazást tudjanak kapni a zeneszerzők az MI korában is. A felhasználási engedély központi eleme a semleges, harmadik fél által biztosított ún. „hozzárendelési technológia szolgáltató” kötelező igénybevétele. A Sureel nevű hozzárendelési szolgáltató révén minden egyes MI által létrehozott zenei tartalom visszakövethetővé válik azon emberi alkotásokhoz, amelyek hatással voltak a generálására. Ez lehetővé teszi az egyes konkrét esetekben felhasznált művek alkotóinak díjazását.
Perek, perek és perek
A piaci licencmegállapodások megkötése a fentiekkel együtt is inkább az üde kivételek kategóriáját jelenti. Ennek oka a bevezetett szabályok nem egyértelmű voltában, illetve a releváns piacokon fennálló szabályozatlanságban keresendő. Az MI-fejlesztők e körülmények között sokszor nem gondolják, hogy tevékenységük szerzői jogi felhasználásnak minősülne vagy ha gondolják is, kellően bizonytalannak érzik a jogi környezetet ahhoz, hogy megkockáztassák a jogvitákba bocsátkozást. Hogy ez mennyire van így, ahhoz legyen elegendő az alábbi illusztráció:
Kép forrása: Latest World Map of All Copyright Suits v. AI companies
Az európai perek közül legaktuálisabb a Stability AI Ltd-t érintő ügy, amelyet a Getty Images perelt be az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban azzal az indokkal, hogy a vállalat 12 millió képet használt fel jogtalanul, engedély és kompenzáció nélkül. A nagy várakozással kísért per ítéletében Joanna Smith bíró nemrég elutasította a Getty Images másodlagos szerzői jogi jogsértés miatt a Stability AI ellen benyújtott keresetét az Egyesült Királyságban. Kiemelendők még a német közös jogkezelő szervezet, a GEMA peres ügyei, amelyekben újabban pozitív fordulatot remélnek, valamint az Európai Unió Bírósága előtt is szerepel egy előzetes döntéshozatali ügy, amely pedig magyar vonatkozású, és talán elsőként ad útmutatást az MI-tanítás kapcsán irányadó európai uniós szabad felhasználás értelmezési kérdéseire.
A fentiek után talán egy dolog egyértelmű: még sok dolog nem egyértelmű a szerzői jog és az MI háza táján.
Nyitókép forrása: Melpomene / depositphotos.com
