Az alábbiakban igyekszem a teljesség legkisebb igénye nélkül néhány elemét felvillantani a mesterséges intelligencia szerepének a jelen háborúban.
A mesterséges intelligencia és a nagypolitika
Putyin elnök már 2017-ben megállapította, hogy a mesterséges intelligencia a kulcs a jövőhöz, és az a nemzet fogja uralni a világot, amelyik a legmagasabb szinten műveli majd a diszciplínát. Azóta az orosz állam hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy behozza az elmaradását Amerikával és Kínával szemben. A Bendett-jelentés részletesen elemzi az orosz hadsereg és hadiipar helyzetét és stratégiáját a mesterséges intelligencia szempontjából. A mostani tapasztalat azt sejteti, hogy bár prototípusban az oroszok valóban megközelítik vagy akár el is érik az élvonalat, de más, ami a Vörös téren elmasíroz, és megint más, ami a harcmezőn teljesít. A technológia tömeges gyártása, beüzemelése és rendszerbe állítása, a katonák széles körű kiképzése még várat magára az orosz hadseregben.
A jelen politikai helyzetben nem sok fejlett ország felé fordulhat Oroszország Kínán kívül. Figyelemre méltó a pekingi olimpia alatt aláírt orosz–kínai közös nyilatkozat, amely külön paragrafust szentel a két ország együttműködése fokozásának hangsúlyozására a mesterséges intelligencia területén. Itt minden más mellett látni kell a szinergia lehetőségeit a fejlettebb, de gyakorlatban még nem bizonyító kínai katonai MI-fejlesztések és az orosz harctéri tapasztalatok között, így Szíriában és Ukrajnában. A harctéri eredményeket árgus szemekkel figyeli a hadiipar és a fegyverkereskedelem, magyarul: a bizonyított technológiákat drágábban lehet eladni.
A mesterséges intelligencia és a támadófegyverek
A halálos autonóm fegyverrendszereket (Lethal Autonomous Weapon Systems, LAWS) a puskapor-alapú és a nukleáris generáció utániként klasszifikálhatjuk a fegyverek evolúciós fejlődésében. Az autonóm, szemben az automatával, a mesterséges intelligencia szempontjából azt jelenti, hogy a szoftver nem szabályalapon dönt, hanem sok bizonytalan tényező együttes kiértékelése alapján. Az előbbi alapján működik a fűtés szabályozása: amikor elér a szoba hőmérséklete egy bizonyos hőfokot, a fűtés ki- vagy bekapcsol. Valószínűség alapján dönt a mesterségesintelligencia-alapú tőzsdei robotbróker: amikor a környezeti paramétereket – mint árfolyamesés, foglalkoztatottsági mutatók stb. – összeveti a korábbi tapasztalatokkal, azaz a tárolt tanítóadatokkal, és valamilyen hasonlóságot fedez fel, akkor a tapasztalat (a modell) alapján meghozza a leglogikusabb döntést: elad, tart vagy vesz. Irányítás szempontjából a lényeges különbség a korábbi generációkkal szemben az, hogy az autonóm fegyver képes emberi beavatkozás nélkül dönteni, azaz tüzet nyitni. Ez utóbbi a legvitatottabb elem. Az ellenérvek ezt embertelennek, felelőtlennek tartják, és követelik a végső döntés ember általi meghozatalát (human-in-the-loop). A mellette szóló érvek azt emelik ki, hogy az autonóm fegyverek nem kockáztatják a támadó személyzet (például a pilóta) életét és biztonságát, de főleg azt, hogy a robot döntése sokszor megbízhatóbb, mint az emberé, és sokkal gyorsabb, ami harci körülmények között sorsdöntő lehet. A Chatham House 2017-es tanulmánya szerint az addig teljesen autonóm fegyverek még nem voltak rendszeresítve.
A pilóta nélküli repülő járművek (Unmanned Aerial Vehicle, UAV) általában két, egymást nem kizáró kategóriába sorolhatók: a passzív, felderítő feladatot ellátók és az aktív, fegyveres harci feladatot is teljesítők (Unmanned Combat Aerial Vehicle, UCAV), amelyek pusztítást okoznak az ellenség előerejében és infrastruktúrájában. A modern drónokat mesterséges intelligencia vezérli a tájékozódásban és a harcban is. Ijesztő, de realista képet ad egy minidrón hatékonyságáról a Slaughterbots rövid videó a YouTube-on, ami tényleg megérdemel egy kattintást. A drónok nemcsak magányosan vethetők be, hanem drónrajokban (drone swarm) is működnek, amikor is az egyedi mesterségesintelligencia-alapú hatékonyság egymással együttműködve szuperponálódik. Hasonló rokon technológia a víz alatt is létezik (Unmanned Unsersea Vehicle, UUV és Autonomous Underwater Vehicle, AUV).
Ukrajna a török Bayraktar TB2 drónokat veti be az orosz hadsereg ellen sikerrel. A TB2 távvezérléssel és autonóm módon is működik. Az oroszok a saját, ugyancsak autonóm képességekkel rendelkező Lancet kamikazedrónjukkal büszkélkednek, amely már a 2020-as karabahi háborúban jeleskedett.
A mesterséges intelligencia és az adatfeldolgozó rendszerek
Mesterséges intelligenciát alkalmaznak a harctéri helyzet elemzésére és a várható következmények előrejelzésére is a különböző forrásokból bejövő adatok feldolgozásával. Ilyen adatforrások a műholdak, drónok, felderítő repülők, kihelyezett kamerák felvételei (IMINT), a harctéri szenzorok által közvetített jelek, az elektromágneses térből, kábelekből befogott jelek (SIGINT), nyílt forrásból származó adatok (OSINT) stb. Ezeket egy központi „mesterséges agy”, ún. fúziós központ dolgozza fel, és továbbítja a döntési javaslatokkal a döntéshozóknak. A fúziós központ mint a C4I (Command, Control, Communication, Computer, Intelligence) eleme megalapozza az információs fölényt az ellenséggel szemben.
Kevesebb szó esik a már klasszikusnak mondható, vértelen mesterségesintelligencia-alkalmazásokról, mint például a feljebb említett fúziós központba bekötött (upload) számítógépes nyelvészeti (Natural Language Processing, NLP) megoldások. Biztosak lehetünk benne, hogy mind az orosz oldalon, mind az ukránon, de mindenképpen az őket segítő NATO-partnerek központjaiban folyamatosan figyelik az elektromágneses térben, az űrben vagy a kábelen közvetített üzeneteket, a közösségi és kereskedelmi médiát. A hangokat, legyenek azok bármely nyelven, leiratozzák, azaz gépi úton olvasható szöveggé alakítják, lefordítják, osztályozzák, elemzik, a lényeget kiszűrik, kiértékelik, és továbbítják a döntéshozóknak. Ha a szöveges üzenetek titkosítottak, akkor azokat megfejtik, mielőtt bekerülnének az előbbi folyamatba.
A mesterséges intelligencia és a kiberháború
Mesterségesintelligencia-alapú robotok támadják az ellenség hálózatait, illetve védik a sajátjaikat a számítógépes támadásoktól.
A mesterséges intelligencia és a dezinformáció
A proxy cégek által működtetett dezinformációs robotok ontják a hamis híreket a közösségi médiába. A mesterséges intelligencia által működtetett humanoid avatárok mossák az olvasóközönség agyát éjjel-nappal, ezzel támogatva a pszichológiai hadviselést.
Érdekesség, hogy a legfrissebb hírek szerint mindkét fél készített deepfake videókat a másik elnökéről dezinformációs műveletek keretében. Zelenszkij megadásra szólítaná fel az ukrán katonákat, nemkülönben Putyin az oroszokat.
