A „Nők a digitális térben” című bejegyzéssorozat első része azt vizsgálta, hogy hogyan jellemezhető a magyar nők eszköz- és internethasználata általánosságban és azt igyekezett feltérképezni, hogy a nők munkaerőpiaci helyzetének javításához milyen eszközök elterjedtségét szükséges növelni és milyen készségek javítására lenne szükség. A sorozat ezen második része az internethasználaton belül arra keresi a választ, hogy milyen hatással van az internet, különösen a közösségi média a kommunikációra, interperszonális kapcsolatokra, illetve igyekszik feltárni, hogy van-e különbség a nemek között e tekintetben. Az online kommunikációt vizsgálva a bejegyzés igyekszik feltérképezni azokat a rizikófaktorokat, amelyeket az online térben való megnövekedett kommunikáció eredményez.
Ahogyan azt az előző bejegyzésünkben írtuk, a közösségi oldalak, azon belül is különösen a Facebook használata mindkét nem esetében kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult a napi internetezésben, vagyis határozottan állíthatjuk, hogy a magyarországi felnőtt lakosság nagy része napi szinten használja a legnépszerűbb közösségi platformot. A magyar lakosság jelentős hányada (48,1%) nem tart attól, hogy a közösségi média manipulál, nemek szerinti bontásban vizsgálva a manipulációtól félelmet, azonban az látszik, hogy a férfiak kevésbé tartanak a közösségi média manipuláló erejétől. A férfiak 49,7%-a egyáltalán nem tart a platformok befolyásolási képességétől, míg a nőknek a 46,5%-a jelezte, hogy egyáltalán nincs benne ilyen irányú félelem. Ennek ellenére a közösségi portálokon folytatott kommunikáció mindkét nem esetében viszonylag mérsékelt, hiszen a magyarok 45,3%-a csak mérsékelten használja kommunikációra a közösségi médiát. Az intenzíven, illetve nagyon intenzíven kommunikálók csoportjában valamivel nagyobb arányban találunk női felhasználókat, ám e nemek közötti különbség nem jelentős (viszonylag intenzívnek jellemzi saját kommunikációját a nők 19,8 %-a, a férfiak 19%-a, rendkívül intenzívként jellemzi saját kommunikációját a nők 4,4%-a, a férfiak 4,1%-a). Hasonló adatokat találunk, ha csupán egy közösségi-platform, a Facebook használatát vizsgáljuk, amelyen a női felhasználók 12,6%-a hetente többször, 17%-a pedig havonta több alkalommal posztol. (A férfiak 10%-a tesz közzé bejegyzést hetente többször, 13,5%-a pedig havi többször.) A napi szinten posztolók esetében azonban már magasabb a férfiak aránya (a férfiak 11,1%-a, a nők 9,9%-a tesz közzé valamit naponta).
A nem nyilvános kommunikációban (cset, privát üzenetküldés) viszont már a női felhasználók járnak az élen, míg a férfiak 44,9%-a csetel napi rendszerességgel, a nőknek közel fele 48,5% használ valamilyen csetapplikációt minden nap. A kutatás adatai alapján mind a nők mind a férfiak viszonylag széles körben csetelnek, a férfiak több mint fele (51%) a nőknek pedig valamivel kevesebb mint a fele (48,5%) több mint 10 emberrel tartja ekként a kapcsolatot.
A közösségi platformok, valamint a Facebook előnyös és hátrányos tulajdonságainak megnevezésekor is egyértelműen az ismerősökkel, illetve a családtagokkal, barátokkal való kapcsolattartás került előtérbe. Mind a nők, mind a férfiak szerint általában a közösségi média, illetve konkrétan (?) (és) a Facebook fő funkciója a kapcsolattartás, noha a platformok e funkcióját a férfiak hangsúlyosabbnak látják, mint a női felhasználók.
A kapcsolattartást noha fontosnak tartjuk, új ismeretségek kialakításában azonban egyik nem sem jár élen. A nők mindössze 27,5%-ának van olyan ismerőse, akit az interneten ismert meg és azóta személyesen is tartja vele a kapcsolatot. A férfiak esetében ez az arány valamivel magasabb 35,4%. Kimondottan párkapcsolat keresésére is keveset használjuk az internetet, a férfiak 91%-a, a nők 92,9%-a egyáltalán nem használ online szolgáltatásokat a társkereséshez.
A használat ellenére az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy a közösségi média csökkenti a személyes kapcsolatok minőségét. A magyarok 28,4%-a szerint a közösségi portálok jelentősen csökkentik, 32,1%-a szerint pedig valamelyest csökkentik a hagyományos kapcsolatos minőségét. Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy a nők aktívabban kommunikálnak, több női felhasználó gondolja úgy, hogy a közösségi média rossz hatással van a személyes kapcsolatokra. A nők 29,4%-a látja jelentősnek a közösségi média kapcsolatokat roncsoló hatását, míg a férfiaknak csak a 27,3%-a. Ezzel párhuzamosan a nők inkább tartanak attól, hogy a közvetlen személyes kapcsolattartás helyét átveszik az online kapcsolati formák, és több nő gondolja úgy, hogy túl sok időt vesz el a közösségi portálok használata.
Összegzésként azt állapíthatjuk meg, hogy a közösségi platformok használata a magyar társadalomban széles körben elterjedt, a reprezentatív felmérés eredménye pedig azt mutatja, hogy legfontosabb funkciójuknak pedig azt tartjuk, hogy lehetővé teszik a kapcsolattartást barátokkal, családtagokkal, ismerősökkel. Annak ellenére, hogy sokaknak a napi szintű kapcsolattartáshoz szervesen kapcsolódik valamilyen közösségi média szolgáltatás – többnyire a Facebook – nem mindig kommunikálunk szívesen rajtuk keresztül tartunk attól, hogy ezek az új kapcsolattartási formák a „valós” fizikai kapcsolatok rovására mennek. Ez azt mutatja, hogy a fizikai tér kapcsolatait még mindig előrébb valónak tekintjük, mint az online világban létezőket.