• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Stephen Gracza

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar és a West Point

Összehasonlító elemzés a tisztképző folyamatról.

Stephen Gracza 2021.03.05.
Lábody Péter

Az ausztrál hírzárlat hátteréről

Sok cikk (Index, HVG, Origo, Portfolio, 24.hu, stb.) szólt az elmúlt hetekben arról, hogy az ausztrál kormány harcban áll a nagy tech platformokkal (Google, Facebook)

Lábody Péter 2021.03.05.
Bonnyai Tünde

Mitől lesz egy szolgáltatás alapvető – avagy milyen terminológiai útvesztőt találunk az EU kiberbiztonsági törekvéseiben (1. rész)

Idén már ötödik éve lesz júliusban, hogy megjelent az Európai Unió első, ízig-vérig kiberbiztonsági szabályozással foglalkozó jogi aktusa, a hálózati és információs rendszerek biztonságának az

Bonnyai Tünde 2021.03.05.
Máthé Réka Zsuzsánna

Okos lesz-e az uniós elszálló adósság?

Egy éve már, hogy a berobbanó világjárvány hatására az Európai Unió tagállamainak gazdasági és pénzügyminiszterei úgy döntöttek, hogy felfüggesztik az uniós költségvetési szabályokat. Úgy tűnik,

Máthé Réka Zsuzsánna 2021.03.05.
Hegedüs Csilla

Eurómilliárdok Romániának: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

Az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lehetőséget nyújt arra, hogy a tagállamok a koronavírus okozta járvány következményeit enyhítsék, és újra növekedési pályára állhassanak.

Hegedüs Csilla 2021.03.04.
ITKI BLOG
Sorbán Kinga
Sorbán Kinga
tudományos segédmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.01.28.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.01.28.

Nők a digitális térben – 2. rész: Hogyan mozgunk a közösségi médiában?

A „Nők a digitális térben” című bejegyzéssorozat első része azt vizsgálta, hogy hogyan jellemezhető a magyar nők eszköz- és internethasználata általánosságban és azt igyekezett feltérképezni, hogy a nők munkaerőpiaci helyzetének javításához milyen eszközök elterjedtségét szükséges növelni és milyen készségek javítására lenne szükség. A sorozat ezen második része az internethasználaton belül arra keresi a választ, hogy milyen hatással van az internet, különösen a közösségi média a kommunikációra, interperszonális kapcsolatokra, illetve igyekszik feltárni, hogy van-e különbség a nemek között e tekintetben. Az online kommunikációt vizsgálva a bejegyzés igyekszik feltérképezni azokat a rizikófaktorokat, amelyeket az online térben való megnövekedett kommunikáció eredményez.

Ahogyan azt az előző bejegyzésünkben írtuk, a közösségi oldalak, azon belül is különösen a Facebook használata mindkét nem esetében kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult a napi internetezésben, vagyis határozottan állíthatjuk, hogy a magyarországi felnőtt lakosság nagy része napi szinten használja a legnépszerűbb közösségi platformot. A magyar lakosság jelentős hányada (48,1%) nem tart attól, hogy a közösségi média manipulál, nemek szerinti bontásban vizsgálva a manipulációtól félelmet, azonban az látszik, hogy a férfiak kevésbé tartanak a közösségi média manipuláló erejétől. A férfiak 49,7%-a egyáltalán nem tart a platformok befolyásolási képességétől, míg a nőknek a 46,5%-a jelezte, hogy egyáltalán nincs benne ilyen irányú félelem. Ennek ellenére a közösségi portálokon folytatott kommunikáció mindkét nem esetében viszonylag mérsékelt, hiszen a magyarok 45,3%-a csak mérsékelten használja kommunikációra a közösségi médiát. Az intenzíven, illetve nagyon intenzíven kommunikálók csoportjában valamivel nagyobb arányban találunk női felhasználókat, ám e nemek közötti különbség nem jelentős (viszonylag intenzívnek jellemzi saját kommunikációját a nők 19,8 %-a, a férfiak 19%-a, rendkívül intenzívként jellemzi saját kommunikációját a nők 4,4%-a, a férfiak 4,1%-a). Hasonló adatokat találunk, ha csupán egy közösségi-platform, a Facebook használatát vizsgáljuk, amelyen a női felhasználók 12,6%-a hetente többször, 17%-a pedig havonta több alkalommal posztol. (A férfiak 10%-a tesz közzé bejegyzést hetente többször, 13,5%-a pedig havi többször.) A napi szinten posztolók esetében azonban már magasabb a férfiak aránya (a férfiak 11,1%-a, a nők 9,9%-a tesz közzé valamit naponta).

A nem nyilvános kommunikációban (cset, privát üzenetküldés) viszont már a női felhasználók járnak az élen, míg a férfiak 44,9%-a csetel napi rendszerességgel, a nőknek közel fele 48,5% használ valamilyen csetapplikációt minden nap. A kutatás adatai alapján mind a nők mind a férfiak viszonylag széles körben csetelnek, a férfiak több mint fele (51%) a nőknek pedig valamivel kevesebb mint a fele (48,5%) több mint 10 emberrel tartja ekként a kapcsolatot.

A közösségi platformok, valamint a Facebook előnyös és hátrányos tulajdonságainak megnevezésekor is egyértelműen az ismerősökkel, illetve a családtagokkal, barátokkal való kapcsolattartás került előtérbe. Mind a nők, mind a férfiak szerint általában a közösségi média, illetve konkrétan (?) (és) a Facebook fő funkciója a kapcsolattartás, noha a platformok e funkcióját a férfiak hangsúlyosabbnak látják, mint a női felhasználók.

A kapcsolattartást noha fontosnak tartjuk, új ismeretségek kialakításában azonban egyik nem sem jár élen. A nők mindössze 27,5%-ának van olyan ismerőse, akit az interneten ismert meg és azóta személyesen is tartja vele a kapcsolatot. A férfiak esetében ez az arány valamivel magasabb 35,4%.  Kimondottan párkapcsolat keresésére is keveset használjuk az internetet, a férfiak 91%-a, a nők 92,9%-a egyáltalán nem használ online szolgáltatásokat a társkereséshez.

A használat ellenére az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy a közösségi média csökkenti a személyes kapcsolatok minőségét. A magyarok 28,4%-a szerint a közösségi portálok jelentősen csökkentik, 32,1%-a szerint pedig valamelyest csökkentik a hagyományos kapcsolatos minőségét. Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy a nők aktívabban kommunikálnak, több női felhasználó gondolja úgy, hogy a közösségi média rossz hatással van a személyes kapcsolatokra. A nők 29,4%-a látja jelentősnek a közösségi média kapcsolatokat roncsoló hatását, míg a férfiaknak csak a 27,3%-a. Ezzel párhuzamosan a nők inkább tartanak attól, hogy a közvetlen személyes kapcsolattartás helyét átveszik az online kapcsolati formák, és több nő gondolja úgy, hogy túl sok időt vesz el a közösségi portálok használata.

Összegzésként azt állapíthatjuk meg, hogy a közösségi platformok használata a magyar társadalomban széles körben elterjedt, a reprezentatív felmérés eredménye pedig azt mutatja, hogy legfontosabb funkciójuknak pedig azt  tartjuk, hogy lehetővé teszik a kapcsolattartást barátokkal, családtagokkal, ismerősökkel. Annak ellenére, hogy sokaknak a napi szintű kapcsolattartáshoz szervesen kapcsolódik valamilyen közösségi média szolgáltatás – többnyire a Facebook – nem mindig kommunikálunk szívesen rajtuk keresztül tartunk attól, hogy ezek az új kapcsolattartási formák a „valós” fizikai kapcsolatok rovására mennek. Ez azt mutatja, hogy a fizikai tér kapcsolatait még mindig előrébb valónak tekintjük, mint az online világban létezőket.

Témakörök: Facebook, internethasználat, közösségi média, munkaerőpiac

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.