• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Hegedüs Csilla

Értelem és érzelem – avagy a megfutamodás diszkrét bája

Sokat olvashattunk az elmúlt napokban a Bizottság döntéséről, amelyben elutasítja a jogalkotást Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek ügyében. A Minority Safepack európai polgári kezdeményezésről van szó,

Hegedüs Csilla 2021.01.26.
Pongrácz Alex

Közigazgatási továbbképzés a történelem viharjaiban

„Nézze meg ezt a papírt. Ezen a papíron három hónap óta emberek százai dolgoztak. Én magam időben, fáradságban, energiában többet fordítottam rá, mint amennyi idő

Pongrácz Alex 2021.01.25.
Varga Csilla

EBESZ misszió Kárpátalján

Kihívások elé néz az EBESZ új nemzeti kisebbségi főbiztosa.

Varga Csilla 2021.01.25.
Csutak Zsolt

Ülő Bika öröksége és a Biden kormányzat kisebbségpolitikai kihívásai

A megismételt georgiai kongresszusi választások január 6-i eredményei nyomán Joe Biden leendő elnök és a Demokrata Párt számára létrejön a viszonylag kényelmes kormányzáshoz szükséges kongresszusi

Csutak Zsolt 2021.01.22.
Enyedi László

Aranykorszak Romániában?

Semmi sem mozdítja elő hatékonyabban a radikális pártok előretörését, mint a szavazók konstans elégedetlensége, csalódottsága. Romániában a december 6-án megtartott választások erről tesznek tanúságot, ugyanis

Enyedi László 2021.01.22.
ITKI BLOG
Szikora Tamás
Szikora Tamás
doktorandusz, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.12.04.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.12.04.

A közösségi platformok tartalomkezelésének koncepciója az Unió rendelettervezete tükrében – 2.rész

A legutóbbi blogbejegyzés az online platformokat érintő európai uniós szabályozás legfrissebb elemét, a tartalomkezelésről szóló rendelettervezet főbb javaslatait igyekezett röviden bemutatni. Az előző bejegyzés folytatásaként jelen írás a szabályozás szemléletére, a kialakítani tervezett eljárásrendre kíván reflektálni.

Amint a fentiekben hivatkozott blogbejegyzés is említette, az Európai Parlament és a Tanács rendelettervezete uniós szinten egységes szabályokat kíván meghatározni a jelentős véleményformáló erővel bíró közösségi oldalakon megjelenő tartalmak moderálása és gondozása tekintetében. A javaslat célja nem vitásan a felhasználók (fogyasztók) érdekeinek védelmében annak biztosítása, hogy az érintetteknek pontosan rendezett eljárásrend keretében lehetőségük legyen kezdeményezni a sérelmes tartalmak felülvizsgálatát, illetve adott esetben egyenesen eltávolítását. A tervezetben olvashatunk a bejelentéstételre való jogosultságról, a bejelentések kötelező tartalmi elemeiről, az eljárás egyes kötelező szakaszairól és annak eredményeképpen született döntésről, illetve a jogorvoslatról szóló részletes szabályokról.

A rendeletnek az eljárási mechanizmust részletező koncepciója, úgy tűnik, gyakorlatilag „nem jelent sokkal többet”, mint az offline világban bevett eszközök „digitális környezetre való adaptálása”, a platformok működési elvét meghatározó sajátosságainak figyelmen kívül hagyásával egyidejűleg. Az online platformokon folyó kommunikáció – aminek a tartalomszabályozását elsődlegesen érinti a tervezet – egyik jellemzője, hogy a felhasználók ép ésszel szinte felfoghatatlan mennyiségű információt „gyártanak” és osztanak meg, illetve vesznek igénybe ehhez különféle technológiai megoldásokat (pl. robotokat). A másik tényező a közzétett tartalmak terjedési sebessége: a közösségi platformok működésének jellegéből következik, hogy bármilyen tartalom némi hozzáértéssel pillanatok alatt felhasználók millióihoz juttatható el, akár úgy is, hogy a közlő személye gyakorlatilag ismeretlen marad.

Az előző felvetésekből pedig adódik a kérdés: vajon képesek-e hatékony megoldást jelenteni a felmerült – és egyébként nem vitásan kezelésre szoruló – problémákra? A rendelettervezet „kifinomult” szabályozási mechanizmusa mintha a fenti körülményekről nem venne kellő mértékben tudomást.

Nyilvánvaló, hogy fontos kérdés a jogellenes tartalmak eltávolítására vonatkozó garanciák kialakítása, az alapvető jogok védelme, így a megfelelő eljárási lépések szabályozása, az eljárásban résztvevő személyek jogainak deklarálása, vagy a rendelkezésre álló jogorvoslati fórumok kialakítása. A garanciális elemekkel körülbástyázott, az érintettek jogainak egyenlő tiszteletét szem előtt tartó körülményes, valamennyi apró részletet számításba vevő mechanizmusok az online kommunikációs térben sem feleslegesek, ugyanakkor mintha a jogalkotó nem fókuszálna kellőképpen a valódi nehézségek kezelésére.

Azáltal, hogy a tervezet egyedül a „nyilvánvalóan jogellenes” tartalmak eltávolítási kötelezettségéről szól, ez azt eredményezi, hogy minden más (vitás) tartalom kapcsán a hosszas eljárások eredményeképpen kell döntésnek születnie, azok végleges sorsát (platformon maradását vagy eltávolítását) illetően. Márpedig ha jelentős mennyiségű panasszal szembesülnek az érintett fórumok, az vagy a döntések megalapozottságát – és ezáltal a garanciális keretek létjogosultságát – sodorja veszélybe, vagy az „eljárások” idejét fogja jelentősen megnyújtani.

Nem elvitatva a tagállamokra vonatkozó összehangolt eljárási garanciák rendszerének kialakítását mint legitim célkitűzést, hasonló érzése támadhat az embernek, mint a Facebook tartalmai feletti felügyeletet ellátó Oversight Board felállításának bejelentése kapcsán. Úgy tűnik ugyanis, mintha a digitális platformokon megjelenő jogsértő tartalmak kezelésének kihívása a szabályozók szerint oly módon kezelhető lenne, hogy az offline világban évszázadok alatt alakult és idővel gyökeret vert sémákat, apró korrekciókat végrehajtva, az online világ szereplőivel kapcsolatosan próbálnánk érvényre juttatni.

Amennyiben a jogalkotó nem ad kellő hangsúlyt annak, hogy a szabályozni kívánt közeg nemcsak abban más, hogy online keretek között zajlik, hanem teljesen eltérő szervezőelven is működik (aminek az előnyeit ráadásul igen sokan ki is használják), addig nem várhatunk többet, mint hogy a váratlanul felbukkanó problémákra megpróbálunk a már bevált módszereink közül megfelelő megoldást találni. Ha mindez nem párosul a megoldásra váró kihívás releváns jellemzőinek figyelembevételével, akkor vélhetően a szabályozók továbbra is lépéshátrányban maradnak, és nem lesznek képesek az általuk elvárt keretek szerinti működésre bírni a jelentős méretű – piaci, gazdasági és véleményformáló erővel bíró – online platformokat.

Rövid összegzésképpen tehát elmondható, hogy önmagában nem lehet képes szemmel látható eredményeket elérni az a megközelítés, amely az előtte álló problémák megoldásaként a sérelmes helyzetek reparációját látja, de nem helyez kellő hangsúlyt a jogsértő tartalmak közzétételének megelőzésére, illetve továbbra sem kíván látható lépéseket tenni a közzétevő személyek felelősségre vonására – és így a későbbi jogsértéstől való elrettentésére – is alkalmas hatékony mechanizmus(ok) kialakítása terén.

Témakörök: digitalizáció, Európai Bizottság, Európai Unió, közösségi média, szabályozás

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.