Egy 2019 nyarán kiszivárgott dokumentumból szerezhettünk tudomást az Európai Bizottság azon szándékáról, amely a digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási környezet átfogó megreformálását tűzte ki célul. A Bizottság 2020 februárjában megjelent, Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló közleményében már látszódtak a szabályozás várható keretei, a közelmúltban elfogadott európai parlamenti állásfoglalásokban azonban már konkrét jogszabályszöveg-tervezet is napvilágra került. A kétrészes blogbejegyzés első része a javaslat általános bemutatásáról szól.
2000 júniusát írjuk, amikor az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet. Mielőtt bármilyen részletkérdés taglalásába belemennénk, egy tényre már itt érdemes felhívni a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy a digitális gazdaság szereplői, így az online platformok tevékenységét érintő uniós keretrendszer valós problémákhoz való igazítása az elmúlt két évtized során nem történt meg. Ha belegondolunk, hogy a digitális világ hetek-hónapok alatt milyen rohamos változásokat képes produkálni, akkor nem túlzás azt állítani, hogy az uniós szabályozási környezet módosításának már nagyon is itt volt az ideje. (Összehasonlításképpen, az audiovizuális média uniós szabályozása 1997 és 2018 között három átfogó módosításon is átesett.)
Az uniós közbeszédben Digital Services Act néven elhíresült javaslatcsomag legfrissebb eredménye az Európai Parlament által 2020 októberében elfogadott három állásfoglalás, amelyek közül az egyébiránt nem túlzottan beszédes, az online működő vállalkozásokra vonatkozó kereskedelmi és polgári jogi jogszabályok kiigazítása címet viselő dokumentum mellékletében olvashatjuk a tartalomkezelésre vonatkozó szerződéses jogokról szóló rendelet-tervezetet. Miután az általánosságban megfogalmazott alapelvek és célkitűzések után már konkrét szabályozási koncepciót, javaslatokat is olvashatunk az online platformok tartalomszabályozását és -moderálását érintő kérdésekről, érdemes lehet tüzetesebben megvizsgálni az uniós szervek elképzeléseit.
A rendeleti szinten való (azaz az Unió teljes területén kötelező jelleggel alkalmazandó) szabályozás megalkotásának szükségességét és ennek keretében az egységes tartalommoderálás irányába mutató minimumkövetelmények bevezetését az online platformok által egyoldalúan megalkotott – és egymáséitól is igen eltérő – szerződési feltételeinek kialakítása és alkalmazása, illetve az ehhez párosuló széttöredezett tagállami (elsődlegesen polgári) jogi környezet indukálta.
A szabályozás személyi hatálya – kifejezett nevesítésük hiányában is – a közösségi média-platformokra (a tervezet kifejezésével élve: a tárhelyszolgáltató platformokra) terjed ki. Ezek rendeltetésük szerint i) regisztrált vagy nem regisztrált felhasználók számára biztosítják, hogy ii) tartalmat töltsenek fel iii) egy nyilvánosan hozzáférhető weboldalon (vagy alkalmazásban) való megjelenítés céljából. A rendelet nem érintené a kevésbé jelentős (nem kereskedelmi jellegű vagy kevesebb mint százezer felhasználóval rendelkező) platformokat, egyúttal többletkötelezettségeket állapítanak meg a jelentős piaci erővel rendelkező szereplők számára.
A tervezet abban a tekintetben nem változtatna a jelenlegi szabályozási koncepción, hogy a szolgáltatóktól nem követelné meg a tartalmak előzetes szűrését, illetve azok általános nyomon követését. (Megjegyzendő, hogy úgy tűnik, mintha az általános nyomon követés kötelezettségének hiánya az Európai Unió Bíróságának tavalyi ítélete nyomán kicsit más értelmezést nyert volna.)
A felhasználók érdekeinek védelmében az egységes szabályok lehetővé tennék, hogy nagyobb befolyásuk legyen a platformon eléjük kerülő tartalmakat (hírfolyamokat) illetően. A tartalmak kiválasztása, sorrendbe rendezése és ajánlása tekintetében a felhasználóknak nemcsak átláthatóságot kell biztosítani, de annak lehetőségét is, hogy az effajta szolgáltatói „beavatkozást” visszautasítsák. Emellett a felhasználók számára, korábbi tevékenységük, interakciójuk alapján célzott hirdetések küldésére is kizárólag kifejezett hozzájárulásuk esetén nyílna lehetőség.
Ami kifejezetten a tartalommoderálás kérdését illeti, a javaslat egyedül a „nyilvánvalóan jogellenes tartalmak” tekintetében rendelkezik úgy, hogy azok eltávolításáról (vagy hozzáférhetetlenné tételéről) a tárhelyszolgáltatóknak haladéktalanul intézkedniük kell. Minden más tartalom kapcsán a javaslat előírásai értelmében azok láthatóságát biztosítani kell az eljárások végső lezárásáról szóló döntésig. A tervezet a jogellenes tartalmak körébe az uniós jognak, illetve a tartalom tárolási helye szerinti tagállam jogának nem megfelelő tartalmakat sorolja; nyilvánvalóan jogellenesnek pedig azt kell tekinteni, amiről kétséget kizáróan és alapos vizsgálat nélkül megállapítható ebbéli jellege.
A tervezet a platformok felhasználói számára bejelentéstételi jogosultságot biztosít, ehhez kapcsolódóan pedig részletes eljárási szabályokat is meghatároz. A fentiekben említett előírásokhoz, illetve a bejelentéstételre vonatkozó garanciális szabályokhoz kapcsolódó észrevételekről a blogbejegyzés második része fog szólni.
