Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Schvéd Brigitta

„Digitális eszmetörténet”

Mit kínálhat a Reception Reader az eszmetörténészek számára?

Schvéd Brigitta 2025.06.24.
Ződi Zsolt

A zürichi kutatók esete az etikus Reddittel

Kutatási szabadság és etikus tudomány a mesterséges intelligencia korában.

Ződi Zsolt 2025.05.06.
Pató Viktória Lilla

Az együtt gondolkodás szerepe az európai kutatásfinanszírozásban

Az EU kutatásfinanszírozási programjai meghatározó szerepet játszanak az európai tudományos együttműködésekben.

Pató Viktória Lilla 2025.03.28.
Matuz János

Álmok kontra Realitás: 0:1

A digitális szuverenitás európai alternatívája.

Matuz János 2025.03.10.
Matuz János

A társadalomtudományok „technológia transzfere”

A tudományos kutatások és a szakpolitikák kapcsolata az Overton példáján keresztül.

Matuz János 2025.02.03.
ITKI BLOG
Szikora Tamás
Szikora Tamás
doktorandusz, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
  • 2019.10.13.
  • 2019.10.13.

Egy lépéssel közelebb a platformok általános nyomon követési kötelezettségéhez?

Az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentős, a technológiai óriások felelősségi körét, illetve annak terjedelmét érintő, akár a jövőbeli szabályozási irányokat is előre vetítő ítéletet hozott 2019. október 3-án. Az előzetes döntéshozatali eljárásban a kérelmet beterjesztő osztrák bíróság abban kérte az EUB állásfoglalását, hogy az általános nyomon követési kötelezettség az elektronikus kereskedelemi irányelvben előírt tilalmára figyelemmel mi várható el a platformoktól a jogellenesnek minősített tartalmak törlése terén.

Az ügy érintettje E. Glawischnig Piesczek, az osztrák nemzeti tanács képviselője, a „Die Grünen” (Zöldek) parlamenti képviselőcsoport elnöke és a párt szövetségi szóvivője volt. A tényállás szerint egy Facebook-felhasználó a személyes oldalán egy osztrák online hírmagazin cikkét osztotta meg, kapcsolódó hozzászólásában pedig „mocskos hazaárulónak”, „korrupt némbernek” és „fasiszta párt tagjának” nevezte a felperest.

Az osztrák igazságszolgáltatás fórumain ezek a kifejezések becsületsértőnek, gyalázónak és rágalmazónak minősültek. Az ügy végül a legfelső bíróságon kötött ki, amelynek arról kellett határoznia, hogy egy tárhelyszolgáltató (mint amilyen jelen esetben a Facebook) esetében a jogellenesnek nyilvánított tartalmak törlésére kötelezés kiterjeszthető e ad1) a szó szerinti megfogalmazásokra az egész világon, ad2) az azonos tartalmú, illetve ad3) az azonos értelmű kijelentésekre is, amelyek ad4) nem jutottak az említett szolgáltató tudomására. Az osztrák legfelső bíróság Luxembourghoz fordult.

Az EUB döntésében megállapította: a Facebook kötelezhető arra, hogy egy tagállami bíróság által jogellenesnek nyilvánított információval nem csak az azonos tartalmú, de az azzal „azonos értelmű” információt, a közzétevő személyétől függetlenül, akár világszerte törölje platformjáról. Az ítélet szerint egy tagállami bíróság által hozott olyan kötelezést tartalmazó döntés, amely célja a fennálló jogsértő állapot megszüntetése, illetve a jövőbeni jogsértés megelőzése, összhangban áll az elektronikus kereskedelmi irányelv rendelkezéseivel. Az tehát, hogy a tárhelyszolgáltatót egy konkrét (jogsértő) információval azonos tartalmú információk (pl. hozzászólások) törlésére kötelezik, az irányelv szerinti „egyedi esetekben alkalmazandó” olyan nyomon követésnek tekinthető, amely az érintett érdekei sérelmének megelőzése érdekében jogszerűen előírható.

Annak kimondásával, hogy a jogsértőnek minősített információval „azonos értelmű” tartalmak eltávolítására is kötelezhető-e a szolgáltató, az EUB igen ingoványos területre tévedt. Az EUB akkor látja biztosítottnak az érintett érdekeinek teljes körű védelmét, ha a Facebook törlésre kötelezése azon tartalmakra is kiterjed, amelyek lényegében ugyanazon üzenet közvetítése („azonos értelmű tartalom”) mellett csupán a használt szavak, kifejezések tekintetében térnek el a bíróság által korábban jogellenesnek minősített információtól. Az ítélet „látszólag” a kötelezés enyhítéseként rögzíti, hogy ez nem kötelezi a szolgáltatót az egyes tartalmak önálló értékelésére, és lehetősége van automatizált vizsgálati technikákat, eszközöket is igénybe venni.

Végezetül az EUB az elektronikus kereskedelmi irányelv által alkalmazható intézkedések terjedelmét illető szűkszavúságából azt a következtetést vonta le, hogy e piac globális dimenziójára figyelemmel az uniós jogalkotó nem kívánt semmilyen korlátozással élni. Így pedig a tárhelyszolgáltató jogsértéstől eltiltásra kötelezésére akár világszinten is sor kerülhet.

Az ítéletnek az első kérdésben tett megállapítása talán nem keltett meglepetést, hiszen egy konkrét jogsértő tartalom eltávolítása az érintett személyiségi jogainak tiszteletben tartására hivatkozva könnyen védhető álláspont. A Facebook törlési kötelezettségének globális szintű előírása a közelmúltbéli, a Google-t és a felejtés jogát érintő, szintén jelentős döntés fényében már meglepőnek tűnhet. Az azonban, hogy a tárhelyszolgáltatókat a bármely felhasználó által közzétett, a jogsértő tartalommal „azonos értelmű” információk törlésre kötelezik, attól függetlenül, hogy ezen információkról tudomással bírt-e, felvet kérdéseket. Vélhetően több kritika is megfogalmazható, itt most csak kettőre hívom fel a figyelmet.

Az első kérdés: mi alapján fog a Facebook egyes tartalmakat arra tekintettel törölni, hogy az „azonos értelmű” egy korábban bíróság által jogsértőnek minősített információval? Az ítélet próbálja elkerülni a szolgáltatók egyes tartalmak tekintetében való önálló értékelésre kötelezését, azonban a jogsértő elemek kiszűrése, különösképpen közéleti szereplőket, illetve közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő véleménynyilvánítások esetében, nehezen megvalósítható mechanikusan. Jól látható, hogy egy adott megnyilvánulás kapcsán mennyit számíthat annak kontextusa, a logikai és tartalmi összefüggések. Egy kifejezés tágabb szövegkörnyezetből kiragadva könnyen más értelmet nyer (valótlan tényállítás helyett politikai vélemény), és ezáltal alkotmányosan igazolható korlátozására is eltérő mérce alapján kerülhet sor. Vagyis kétséges, hogy például algoritmusok segítségével mennyire sikeresen képes megoldani a platform, hogy ne kerüljön sor jogszerű vélemények indokolatlan elhallgattatására, míg a valóban jogsértő tartalmaktól mentes marad a felület.

A másik problémát az általános nyomon követés tilalmának kérdéséhez kapcsolódik. Gondoljunk bele, hogy az idő előre haladtával folyamatosan növekedni fog azon ítéletek száma, amelyek alapján a platformokat törlésre kötelezik. Miután e kötelezettség egyre több jogsértő tartalom, illetve azokkal „azonos értelmű” információ eltávolítását várja el a szolgáltatóktól, ez hosszabb (vagy akár rövidebb?) időn belül gyakorlatilag csak egy átfogó és egyre szélesebb körű monitorozási tevékenység révén lehet megvalósítható.

Jelenleg nehezen látható tehát, hogy a népszerű közösségi oldalak miként lesznek képesek eleget tenni az ítéletben foglalt kötelezettségüknek oly módon, hogy az ne jelentsen általános nyomon követést, illetve a szabad véleménynyilvánítás és a személyiségi jogok védelme közti egyensúly is megfelelően, kiszámíthatóan biztosított legyen. Nem kizárt, hogy erre a jelenlegi jogi szabályozás nem fog tudni megfelelő keretet biztosítani, és jelentős szemléletváltásra lesz szükség a Facebook és társai felelősségét és a jogellenes tartalmak eltávolításával kapcsolatos kötelezettségét illető kérdésekben. Láthatók már az erre utaló jelek is.

Témakörök: e-kereskedelem, EU, Facebook, jogsértés, technológia
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT