A gyermekek online térben való mozgásának figyelemmel kísérése, a gyermekek megismertetése a tudatos internethasználattal örök kihívást jelentő feladat állami, intézményi és szülői szinten is. A koronavírus-járvány következtében világszerte megnövekedett a gyermekek online jelenléte, emiatt pedig a fiatalabb korosztály tagjai a korábbinál jobban ki vannak téve az online térből érkező veszélyeknek.
A gyermekek a virtuális világban két szempontból is veszélyeztettek. Ha felügyelet nélkül böngésznek, nagy esélyük van arra, hogy olyan tartalmakkal találkozzanak, amelyek károsan hatnak a szellemi, erkölcsi, érzelmi fejlődésükre. Az interneten számtalan olyan könnyen hozzáférhető tartalom van, amelynek a közzététele ugyan nem illegális, mégsem való gyermekeknek. E körben gondolhatunk akár pornográf tartalmak számára létrehozott weboldalakra, ahol a kiskorúaknak elegendő egy kattintással jelezniük azt, hogy már elmúltak 18 évesek, akár szélsőségesen erőszakos és/vagy megbotránkoztató tartalmak számára létrehozott portálokra, mint a Bestgore vagy a Liveleak. Az ilyen tartalmakhoz való hozzáférés meggátolható, legalábbis csökkenthető lenne szűrőszoftverek használatával. Az Információs Társadalom Kutatóintézet által készített felmérés adataiból azonban az látszik, hogy a magyarok jellemzően nem használnak szűrőszoftvert otthonukban. A teljes lakosság 71%-a nem telepített külön programot ahhoz, hogy védekezzen, illetve megvédje gyermekeit az interneten elérhető káros tartalmakkal szemben. Településtípusonkénti megoszlásban azt láthatjuk, hogy a fővárosiak hajlamosabbak szűrőszoftverek telepítésére, míg városokban és a községekben igen alacsony a szűrőszoftver-használat szintje.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapja felhívja a figyelmet arra, hogy az internetszolgáltatók kötelesek a honlapjukon valamilyen gyermekvédelmi szűrőszoftvert közzétenni, ezeket azonban a tapasztalatok szerint kevesen ismerik, kevesen találják meg. Szükség volna tehát olyan tájékoztató kampányokra, amelyek felhívják a szülők figyelmét ezekre az alkalmazásokra, de fontos lenne használatukról és működésükről is tájékoztatni a felhasználókat, illetve biztosítani azok ingyenes használatát.
A gyermekek számára az internethasználat nem csupán azért kockázatos, mert káros tartalmakkal találkozhatnak. Az online térben rendszeresen és felügyelet nélkül mozgó gyermekeknek arra is nagyobb esélyük van, hogy áldozatokká váljanak. Egy friss felmérés szerint a cyberbullying, azaz a gyermekek online csúfolása, piszkálása, zaklatása jelentős emelkedést mutatott a világjárvány első hullámának tetőzésekor, ami nem meglepő, hiszen a digitális oktatásra való áttéréssel kötelezővé vált az iskoláskorúak számára az online megjelenés. A fiatalok egymás sérelmére elkövetett cselekményein túl a gyermekek online szexuális kizsákmányolásában is jelentős emelkedést tapasztaltak a szakemberek. Az Europol 2020. június végén publikált cikke szerint a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló tartalmak forgalma erőteljesen emelkedett a járvány alatt. Az Europol felhívja a figyelmet arra, hogy a fiatalok gyakran kortársaik, ismerőseik unszolására, vagy interneten megismert szexuális ragadozók kérésének engedve maguk készítenek és osztanak meg intim felvételeket. Noha léteznek olyan szülői felügyeleti eszközök, amelyekkel korlátozható a gyermek képernyő előtt töltött ideje, nyomon követhető az internetes tevékenysége a visszaélések elkerüléséhez elengedhetetlen a szülő és a gyermek, illetve a tanárok és a gyermekek közötti párbeszéd. A 21. század online világban szocializálódott gyermekeinek nem csak az eszközhasználatot kell megtanítani, hanem azt is, hogy amit az online világban tesznek, annak valós következményei lehetnek, amelyek gyakran orvosolhatatlan sérelmeket eredményezhetnek.
A tudatos gyermek azonban tudatos felnőttet is feltételez. Az ITKI már hivatkozott kutatása azt mutatja, hogy Magyarországon az online tudatosság szintje viszonylag alacsony, az önfejlesztéssel viszont nagyon kevesen – mindössze a magyarok 28,2%-a – foglalkoznak.
A tudatosság és az önfejlesztés megoszlásáról a felnőtt lakosság körében a bejegyzés 2. részében olvashatnak.