• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Gyaraki Réka

A kiberbűncselekmények áldozatai – Catch Me, If You Can

A 4. ipari forradalom nyújtotta digitális forradalom változásokat hozott az emberek életébe. A személyes találkozások és kontaktusok helyét átvette a kibertér, amely sokszor megkönnyítette a

Gyaraki Réka 2021.02.25.
Hőnich Henrik

Germanizálás vagy centralizálás? II. József nyelvrendelete és a magyar rendek

II. József 1784. április 26-án kibocsátott, a történeti szakirodalomban szokásosan „nyelvrendeletként” emlegetett királyi leirata fordulópontot jelentett az uralkodó és a rendek viszonyában. A rendelet új

Hőnich Henrik 2021.02.25.
Zahorán Csaba

1920 a közép-európai emlékezetben – regionális emlékezetpolitikai körkép (2020) II.

Románia – még egy centenárium 2020-ban egy újabb, mégpedig egy kifejezetten magyar vonatkozású elemmel gazdagodott a román történeti tudat. A „Nagy Egyesülés” centenáriumának 2018-as felidézése

Zahorán Csaba 2021.02.25.
Szilágyi Balázs

A visegrádiak és Bécs árumegállító joga

Az 1335-ös visegrádi királytalálkozón megfogalmazott egyik fő célkitűzés – amint azt a történelemkönyvek lapjain olvassuk – az árumegállítójogával visszaélő Bécs elkerülését lehetővé tevő kereskedelmi útvonalak

Szilágyi Balázs 2021.02.25.
Navracsics Tibor

Egy újabb Európai Tanács ülés a koronavírus-járvány árnyékában

Nem várható váratlan fordulat az Európai Tanács ma kezdődő ülésén. Mégis, néhány részletre érdemes lesz odafigyelni: az állam- és kormányfők vitát folytatnak a déli partnerség

Navracsics Tibor 2021.02.25.
ITKI BLOG
Sorbán Kinga
Sorbán Kinga
tudományos segédmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.02.12.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.02.12.

Nők a digitális térben – 3. rész: A nők elleni erőszak az online térben

Bejegyzéssorozatunk első két részében főként arról esett szó, hogy a női felhasználók digitális eszközhasználatát, valamint közösségi média használatát milyen ismérvek alapján lehet megkülönböztetni az ellenkező nem eszköz- illetve közösségimédia-használatától, illetve arról, hogy van-e értelme egyáltalán nemek közötti különbségekről beszélnünk ezeken a területeken. A sorozat harmadik, záró részében olyan témáról esik szó, amiről sokat beszélünk, de még nem eleget: arról, hogy a női felhasználókat milyen abúzus érheti az online térben.

Az Európa Tanács által 2020 őszén szervezett online webináriumán felhívta a figyelmet arra, hogy a digitális eszközöket és az internetet egyre többször használják mások ellen irányuló erőszakos cselekmények elkövetésére, az ilyen cselekmények elkövetésének elősegítésére, illetve erőszakos cselekmények elkövetésével való fenyegetésre. A kibererőszak (cyberviolence) jóval nagyobb arányban fenyeget nőket, mint férfiakat, ugyanakkor összetettsége és a hiányos statisztikai adatok miatt sajnos még mindig keveset tudunk e jelenségről. A téma általában akkor kerül előtérbe, amikor a sajtó felkap egy-egy nagyobb volumenű, esetleg több áldozatot érintő ügyet.

Fontos megjegyezni, hogy a kibererőszak nem egy meghatározott magatartásforma elnevezése, sokkal inkább egy magatartáscsoport gyűjtőneve, amibe igen sokféle cselekmény tartozhat. Ezek között a magatartások között akadnak olyanok, amelyek bűncselekményeknek minősülnek (például az online formában megvalósított zaklatás, ami ugyanúgy megvalósíthatja a zaklatás büntető törvénykönyvi tényállását, mint a fizikai kontaktuskereséssel megvalósított zaklató magatartás) és akadnak olyanok is, amelyet nehezen, vagy egyáltalán nem lehet a magyar büntetőtörvénykönyvben megtalálható tényállásokhoz rendelni. Könnyű belátni, hogy ez utóbbiak igen veszélyesek, hiszen alkalmasak arra, hogy az áldozatnak sérelmet okozzanak, az elkövetőket viszont kifejezetten bátoríthatja, motiválhatja az, hogy nem kell szankcióval számolniuk, vagy ha meg is büntetik őket, a büntetés az általuk okozott sérelemhez viszonyítva viszonylag enyhe lesz. A kibertér erőszakos magatartásai közül a magyar büntető törvénykönyv az alábbiakat kriminalizálja: online zaklatás, zsarolás, rágalmazás, becsületsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala. A törvény a köznyugalom elleni bűncselekmények között több olyan magatartást is büntetni rendel, amelyek megvalósíthatók online környezetben, így például a közösség elleni uszítást (gyűlöletbeszéd).

A felsorolt cselekmények között azonban hiába keresünk több, a közbeszédben sűrűn megjelenő ártalmas magatartásformát. A hírekben gyakran találkozunk olyan kifejezésekkel mint a cyberbullying vagy a hozzájárulás nélkül közzétett szexuális felvétel, azaz köznyelvi nevén a bosszúpornó, a Btk.-t olvasva azonban mégsem találunk ilyen tényállásokat. Ez nem feltétlenül róható fel a jogalkotónak, az online környezetben annyira gyorsan alakulnak ki új ártalmas magatartásformák, hogy szabályozási szempontból szinte lehetetlen lépést tartani a technológiával. A köznyelvben felkapott terminusok általában nem jogi szakkifejezések, mögöttük a jog számára igen nehezen megragadható magatartások húzódnak. A cyberbullying kifejezésnek például még igazán kifejező magyar fordítása sincs. Sokan az internetes zaklatással szokták azonosítani, ez a párhuzam azonban nem minden esetben állja meg a helyét. Van természetesen a cyberbullyingnak olyan formája, amely megfeleltethető a klasszikus zaklatásnak, megvalósulhat azonban oly módon is, amire nem illik rá a törvény tényállása. A magyar törvénykönyv zaklatás-tényállásának egyik kulcseleme az, hogy az elkövető az áldozattal teremt, vagy törekszik kapcsolatot teremteni. Ezzel szemben a cyberbullying sokkal színesebb magatartásokkal is megvalósítható. Ide sorolhatjuk az áldozat kiközösítését (pl. amikor az áldozat nincs hozzáadva levelezőlistákhoz, messenger csoportokhoz), az áldozat által bizalmasan közölt, szenzitív adatok (például szexuális irányultságára vonatkozó információ) nyilvánosságra hozatalát, a doxingot, az áldozat kibeszélését nyilvánosan vagy erre a célra létrehozott zárt csoportokban, de akár a személyazonosság-lopással megvalósított lejáratást (masquerading) is. Ezekben az esetekben többnyire azt indokolt vizsgálni, hogy a cselekmény kimerít-e más büntető törvénykönyvi tényállást, például megvalósít-e rágalmazást.

Az online található bosszúpornónak nevezett szexuális felvételek óriási mennyisége sok felhasználó számára akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a New York Times szerzőjének expozéja feltárta, hogy a Pornhub nevű videómegosztó platformon milliós nagyságrendben találhatóak olyan felvételek, amelyet egy-vagy több szereplő hozzájárulása nélkül töltöttek fel (vagy akár anélkül készítettek). A magyar büntetőtörvénykönyv erre sem tartalmaz külön tényállást, ha valaki szexuális felvételt tölt fel az internetre az abban szereplők hozzájárulása nélkül, akkor általában személyes adattal visszaélés valósul meg, de a közzététel körülményeitől függően az ilyen cselekmény lehet zsarolás, rágalmazás, szexuális kényszerítés is. Amennyiben a felvétel szereplője még kiskorú, szóba jöhet a gyermekpornográfia is. A legenyhébb esetben, a személyes adattal visszaélés esetében a törvény legfeljebb 1 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a felvételek közzétételét. Ezzel szemben a briteknél 2 év szabadságvesztés járhat ilyen felvételek közzétételéért.

Az Európai Unióról általánosságban elmondható az, hogy kevés statisztikai adattal rendelkezik a kiberbűncselekményekről, így nincs valós képünk arról, hogy hány áldozata van a kibererőszaknak. A probléma nagyságrendjére az amerikai adatokból lehet következtetni, az amerikai Pew Research Center jelentésében felhívja a figyelmet arra, hogy tízből négy amerikai személyesen tapasztalt már online zaklatást, a társadalom 62%-a pedig jelentősnek tartja a problémát.  Az EU-ra jellemző adathiány hátterében összetett okok húzódnak, az egyik ok az, hogy a büntetőjog nem harmonizált terület, az eltérő nemzeti szabályok pedig nemzetközileg nehezen összehasonlítható adatokat eredményeznek. Problémát jelent az is, hogy a nemzeti bűnüldözési statisztikák sokszor nem rögzítik azt, ha egy cselekmény online valósult meg, így egy bűncselekményfajta esetén nem lehet megállapítani, hogy az elkövetéseknek mekkora hányadát teszik ki az interneten megvalósult cselekmények. A valós képet feltáró statisztikai adatokhoz való hozzájutáshoz hozzátartozik a látencia csökkentése. A látencia igen nagy ezen a területen, hiszen az áldozatok gyakran nem merik jelezni, ha online erőszak áldozataivá váltak, tartva attól, hogy nem veszik őket komolyan, félve az áldozathibáztatástól.

Az EU-s és a magyar jogalkotásra, jogalkalmazásra számtalan feladat vár a nők ellen irányuló online erőszakkal összefüggésben. Az első nagyon fontos lépés a probléma nagyságának feltérképezése, statisztikai adatgyűjtés révén, továbbá azoknak a felületeknek a megteremtése, ahol az érintettek online módon is be tudják jelenteni, ha őket sérelem érte. A meglévő adatok birtokában fontos azt is átgondolni, hogy a jogrendszer hogyan tud alkalmazkodni az újfajta online magatartásokhoz, melyek a hatályos jognak ma is alkalmazható tényállásai, melyek azok, amelyek finomhangolásra szorulnak és hol van szükség teljesen új szabályok megalkotására.

Témakörök: cyberbullying, kiberbűnözés, kibererőszak, online zaklatás

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.