Június 17-én hozta nyilvánosságra az Információs Társadalom Kutatóintézet – Bizalom, tudatosság, veszélyérzet az interneten címmel – reprezentatív, országos felmérésének eredményeit. Az empirikus kutatás a magyar társadalomnak az információs technológiák használatára és hatásaira vonatkozó attitűdjeit mérte fel. A kérdések egy csoportja a társadalom hír- és információszerzési szokásaira fókuszált, külön kitérve a közösségimédia-használathoz fűződő jelenségekre. Jelen írás az eme kérdésekre adott válaszok alapján feltárt érdekességekbe ad betekintést.
A már publikált összefoglaló jelentésnek köszönhetően a kutatás számos releváns megállapítását olvashatja az érdeklődő, többek között a közösségi média hírfogyasztásra gyakorolt hatásairól, illetve a társadalom Facebook-használatának jellemzőiről. Az internetes oldalak, különösen a közösségi média hírfogyasztás céljából való használata, valamint a Facebook közösségi platformok közötti kimagasló piaci helyzete mind-mind olyan információk, amelyekből viszonylag széleskörű ismereteket szerezhetünk a nyilvánosság mindennapi eseményekről való tájékozódásának folyamatairól.
Internethasználati szokások
A kutatási jelentésből is ismert adat, hogy a Facebookot a felnőtt magyar internetezők csupán alig több mint egyötöde nem használja, ugyanakkor a többi közösségi platformot (például Twitter, LinkedIn, Instagram) illetően gyakorlatilag éppen az ellenkező eredmények olvashatók ki: mindösszesen kevesebb, mint 28% látogatja ezeket az oldalakat, napi rendszerességgel pedig csupán 12%. Bár az idősebb korosztály a teljes népesség körében látható arányoknál valamivel kisebb számokat mutat, érdekes adat, hogy a 60 éven felüli internethasználók közül is gyakorlatilag minden második (49,8%) napi rendszerességgel meglátogatja a hazánkban (a kutatás alapján most már bizonyíthatóan is) legnépszerűbb közösségi oldalt.
Csak hogy legyen összehasonlítási alap, a Facebook-használati szokásokhoz kísértetiesen hasonló eredményeket mutat az online térben hírfogyasztás céljából való böngészés mértéke az internethasználók körében: e tekintetben is több mint négyötödük (81,4%) valamilyen gyakorisággal innen szerzi be a számára releváns információkat. Figyelemre méltó ezzel összefüggésben, hogy az internetet napi szinten hírfogyasztásra használják a legtöbben: ilyen rendszerességgel legalább minden második internethasználót (53,9%) e szándék vezérli internetezése során.
A Facebook mint hírforrás
A Facebook ráadásul igen széles réteg számára hírforrásként is funkcionál: a válaszadók alig több mint tizede (11,6%) állította, hogy soha nem olvas híreket a közösségi platformon, majdnem minden második válaszadó (48%) napi rendszerességgel innen tájékozódik hazánk és a világ híreiről. (1. ábra) Ez utóbbi adat kapcsán érdemes kiemelni még egy érdekességet. Ha a napi rendszerességgel Facebookon híreket olvasó közönség egyes korosztályokon belüli megoszlását nézzük, akkor az látható, hogy ez szám a 60 éves vagy idősebb korosztály esetében a legmagasabb: míg ugyanis példának okáért a 18-29 éves korosztály körében 37,6%, addig a legidősebbek körében ez a szám gyakorlatilag ennek másfélszerese (57,8%).
Információs források a világ híreiről való értesülésre
A világ híreiről való értesülésre az internethasználók háromnegyede valamilyen rendszerességgel (naponta, hetente, havonta vagy akár ritkábban is) a közösségi médiát használja; ennél magasabb arányt csak a televízió (86%), a barátok és ismerősök beszámolói (82,9%), illetve az internetes oldalak és applikációk (81,1%) tekintetében láthatunk. A közösségi média ilyen formában messze „népszerűbb” információforrássá vált a nyomtatott országos (43,7%) és helyi (48,4%) napilapoknál, a hírgyűjtő oldalaknál (59,4%), de – talán meglepő módon – még a rádiónál is (70,6%). (2. ábra)
Ugyanakkor, amennyiben kizárólag a napi szintű használatot vesszük alapul, akkor az elektronikus média a legmeghatározóbb: a televízió messze a legnépszerűbb (63,6%) információforrás a rádiót megelőzően (46,3%), azonban a közösségi média e tekintetben az internethasználók körében mért arányt tekintve felfér a képzeletbeli dobogó harmadik fokára (37,2%). Ami a nyomtatott sajtó helyzetét illeti, az ebben az összevetésben sem mutat biztató számokat: napi szinten szinte minden tizedik ember olvas nyomtatott országos (9%) vagy helyi (11,6%) napilapokat, ami az online tartalmak kínálatának bővülésével és a velük együtt járó kényelmi „funkciókkal” párhuzamosan nem mondható meglepő eredménynek.
Sokak számára meglepő adat lehet, hogy nem kizárólag a fiatalok körében gyakori a tájékozódás e formája, hanem az idősebb generációk is igen gyakran használják e csatornákat hazánk és a világ híreiről való tudomásszerzéshez.
A források iránti bizalom
A hírforrások formájának megválasztása mellett említést érdemelnek a válaszadók egyes információk hitelessége iránt tanúsított bizalmát számszerűsítő adatok is. Ezekből az látható, hogy ugyan a közösségi felületek népszerűsége felfelé ível, azonban az ezeket használók bizalma messze nem feltétlen irántuk. Mindössze a válaszadók 4,5%-a állította, hogy teljes mértékben megbízik az általa használt közösségi médián keresztül elért információk hitelességében. Ugyanakkor messze nem mellékes az sem, hogy csupán minden tizedik válaszadó (10,1%) mondta, hogy egyáltalán nem bízik meg bennük. E számok már önmagukban is érdekes információként szolgálhatnak, ugyanakkor, ha hozzátesszük, hogy a kutatás egyik információforrás[i] esetében sem mutatott a teljes bizalom megléte tekintetében magasabb, illetve annak teljes hiánya vonatkozásában alacsonyabb értéket, akkor aligha állíthatjuk, hogy e platformokon elérhető információk hitelességét széleskörű bizalom övezi.
Összegző gondolatok
Az információszerzési szokások közösségimédia-fókuszú rövid áttekintéséből látható, hogy e platformok igen jelentős helyet foglalnak el a különféle információs csatornák versenyében a magyar társadalom, illetve szűkebb tekintetben az internethasználók körében. A számok alapján bizonyosan állítható a média- és hírfogyasztási szokások átalakulása és az online platformok térnyerése, ami ráadásul nem is kizárólag a fiatal generációk körében okozott érdemi eltolódásokat. Az érem másik oldala ugyanakkor az e platformok, tartalmak iránt tanúsított bizalom hiánya. Mindez érdekes kettősségre mutat rá: a platformok igen népszerűek a társadalom (internethasználók) körében, azonban az irántuk tanúsított bizalom gyakorlatilag ezzel ellentétes előjelű értéket mutat.
Látható tehát, hogy azok a hírek, történések, események, beszámolók, amelyek a Facebookon megjelennek, napi szinten a hazai internethasználók igen széles köréhez jutnak el. Éppen ezért nemcsak az különösen fontos, hogy ezeken a platformokon mik jelennek meg, hanem az is, ami valamilyen okból lekerül onnan. A közéleti kérdésekben tájékozódni vágyó nyilvánosság számára a közösségi média releváns hírforrás, a megfelelő információhoz való hozzáférés biztosításához pedig most már számokkal igazoltan is alapvető jelentőségű feladatok hárulnak a közösségi platformok üzemeltetőire.
[1] E tekintetben a felmérés a közösségi média mellett a i) barátok és ismerősök beszámolóira, a ii) televíziós és iii) rádiós hírműsorokra, az iv) országos és v) helyi napilapokra, az vi) internetes híroldalakra és applikációkra, valamint az vii) internetes hírgyűjtő megoldásokra kérdezett rá.
