Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Szikora Tamás

Heteken belül visszatérhet a Facebookra Donald Trump

Lejárt immár kétéves szilenciuma.

Szikora Tamás 2023.03.14.
Gát Ákos Bence

Így látják a helyzetet az európaiak: az Eurobarométer felmérés tanulságai

A magyarok az európai átlagnál elégedettebbek a kormány válságkezelési intézkedéseivel.

Gát Ákos Bence 2023.01.17.
Bauer Lilla

Megjegyzések a vallásosság jelenlétéről és tartalmáról a magyar fiatalok körében

Különösen magas a nem vallásosak aránya.

Bauer Lilla 2022.08.10.
Ináncsi Mátyás

Infodémia: a közösségi médiában vívott harc

„Minden hadviselés megtévesztésen alapszik.”

Ináncsi Mátyás 2022.03.16.
Pató Viktória Lilla

A háború hatása a közösségi médiára

Mindenki elmondhatja a saját történetét.

Pató Viktória Lilla 2022.03.01.
ITKI BLOG
Szikora Tamás
Szikora Tamás
doktorandusz, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
  • 2020.07.13.
  • 2020.07.13.

A közösségi média meghatározó szerepe az információszerzésben

Június 17-én hozta nyilvánosságra az Információs Társadalom Kutatóintézet – Bizalom, tudatosság, veszélyérzet az interneten címmel – reprezentatív, országos felmérésének eredményeit. Az empirikus kutatás a magyar társadalomnak az információs technológiák használatára és hatásaira vonatkozó attitűdjeit mérte fel. A kérdések egy csoportja a társadalom hír- és információszerzési szokásaira fókuszált, külön kitérve a közösségimédia-használathoz fűződő jelenségekre. Jelen írás az eme kérdésekre adott válaszok alapján feltárt érdekességekbe ad betekintést.

A már publikált összefoglaló jelentésnek köszönhetően a kutatás számos releváns megállapítását olvashatja az érdeklődő, többek között a közösségi média hírfogyasztásra gyakorolt hatásairól, illetve a társadalom Facebook-használatának jellemzőiről. Az internetes oldalak, különösen a közösségi média hírfogyasztás céljából való használata, valamint a Facebook közösségi platformok közötti kimagasló piaci helyzete mind-mind olyan információk, amelyekből viszonylag széleskörű ismereteket szerezhetünk a nyilvánosság mindennapi eseményekről való tájékozódásának folyamatairól.

Internethasználati szokások

A kutatási jelentésből is ismert adat, hogy a Facebookot a felnőtt magyar internetezők csupán alig több mint egyötöde nem használja, ugyanakkor a többi közösségi platformot (például Twitter, LinkedIn, Instagram) illetően gyakorlatilag éppen az ellenkező eredmények olvashatók ki: mindösszesen kevesebb, mint 28% látogatja ezeket az oldalakat, napi rendszerességgel pedig csupán 12%. Bár az idősebb korosztály a teljes népesség körében látható arányoknál valamivel kisebb számokat mutat, érdekes adat, hogy a 60 éven felüli internethasználók közül is gyakorlatilag minden második (49,8%) napi rendszerességgel meglátogatja a hazánkban (a kutatás alapján most már bizonyíthatóan is) legnépszerűbb közösségi oldalt.

Csak hogy legyen összehasonlítási alap, a Facebook-használati szokásokhoz kísértetiesen hasonló eredményeket mutat az online térben hírfogyasztás céljából való böngészés mértéke az internethasználók körében: e tekintetben is több mint négyötödük (81,4%) valamilyen gyakorisággal innen szerzi be a számára releváns információkat. Figyelemre méltó ezzel összefüggésben, hogy az internetet napi szinten hírfogyasztásra használják a legtöbben: ilyen rendszerességgel legalább minden második internethasználót (53,9%) e szándék vezérli internetezése során.

A Facebook mint hírforrás

A Facebook ráadásul igen széles réteg számára hírforrásként is funkcionál: a válaszadók alig több mint tizede (11,6%) állította, hogy soha nem olvas híreket a közösségi platformon, majdnem minden második válaszadó (48%) napi rendszerességgel innen tájékozódik hazánk és a világ híreiről. (1. ábra) Ez utóbbi adat kapcsán érdemes kiemelni még egy érdekességet. Ha a napi rendszerességgel Facebookon híreket olvasó közönség egyes korosztályokon belüli megoszlását nézzük, akkor az látható, hogy ez szám a 60 éves vagy idősebb korosztály esetében a legmagasabb: míg ugyanis példának okáért a 18-29 éves korosztály körében 37,6%, addig a legidősebbek körében ez a szám gyakorlatilag ennek másfélszerese (57,8%).

1. ábra

Információs források a világ híreiről való értesülésre

A világ híreiről való értesülésre az internethasználók háromnegyede valamilyen rendszerességgel (naponta, hetente, havonta vagy akár ritkábban is) a közösségi médiát használja; ennél magasabb arányt csak a televízió (86%), a barátok és ismerősök beszámolói (82,9%), illetve az internetes oldalak és applikációk (81,1%) tekintetében láthatunk. A közösségi média ilyen formában messze „népszerűbb” információforrássá vált a nyomtatott országos (43,7%) és helyi (48,4%) napilapoknál, a hírgyűjtő oldalaknál (59,4%), de – talán meglepő módon – még a rádiónál is (70,6%). (2. ábra)

2.ábra

Ugyanakkor, amennyiben kizárólag a napi szintű használatot vesszük alapul, akkor az elektronikus média a legmeghatározóbb: a televízió messze a legnépszerűbb (63,6%) információforrás a rádiót megelőzően (46,3%), azonban a közösségi média e tekintetben az internethasználók körében mért arányt tekintve felfér a képzeletbeli dobogó harmadik fokára (37,2%). Ami a nyomtatott sajtó helyzetét illeti, az ebben az összevetésben sem mutat biztató számokat: napi szinten szinte minden tizedik ember olvas nyomtatott országos (9%) vagy helyi (11,6%) napilapokat, ami az online tartalmak kínálatának bővülésével és a velük együtt járó kényelmi „funkciókkal” párhuzamosan nem mondható meglepő eredménynek.

Sokak számára meglepő adat lehet, hogy nem kizárólag a fiatalok körében gyakori a tájékozódás e formája, hanem az idősebb generációk is igen gyakran használják e csatornákat hazánk és a világ híreiről való tudomásszerzéshez.

A források iránti bizalom

A hírforrások formájának megválasztása mellett említést érdemelnek a válaszadók egyes információk hitelessége iránt tanúsított bizalmát számszerűsítő adatok is. Ezekből az látható, hogy ugyan a közösségi felületek népszerűsége felfelé ível, azonban az ezeket használók bizalma messze nem feltétlen irántuk. Mindössze a válaszadók 4,5%-a állította, hogy teljes mértékben megbízik az általa használt közösségi médián keresztül elért információk hitelességében. Ugyanakkor messze nem mellékes az sem, hogy csupán minden tizedik válaszadó (10,1%) mondta, hogy egyáltalán nem bízik meg bennük. E számok már önmagukban is érdekes információként szolgálhatnak, ugyanakkor, ha hozzátesszük, hogy a kutatás egyik információforrás[i] esetében sem mutatott a teljes bizalom megléte tekintetében magasabb, illetve annak teljes hiánya vonatkozásában alacsonyabb értéket, akkor aligha állíthatjuk, hogy e platformokon elérhető információk hitelességét széleskörű bizalom övezi.

Összegző gondolatok

Az információszerzési szokások közösségimédia-fókuszú rövid áttekintéséből látható, hogy e platformok igen jelentős helyet foglalnak el a különféle információs csatornák versenyében a magyar társadalom, illetve szűkebb tekintetben az internethasználók körében. A számok alapján bizonyosan állítható a média- és hírfogyasztási szokások átalakulása és az online platformok térnyerése, ami ráadásul nem is kizárólag a fiatal generációk körében okozott érdemi eltolódásokat. Az érem másik oldala ugyanakkor az e platformok, tartalmak iránt tanúsított bizalom hiánya. Mindez érdekes kettősségre mutat rá: a platformok igen népszerűek a társadalom (internethasználók) körében, azonban az irántuk tanúsított bizalom gyakorlatilag ezzel ellentétes előjelű értéket mutat.

Látható tehát, hogy azok a hírek, történések, események, beszámolók, amelyek a Facebookon megjelennek, napi szinten a hazai internethasználók igen széles köréhez jutnak el. Éppen ezért nemcsak az különösen fontos, hogy ezeken a platformokon mik jelennek meg, hanem az is, ami valamilyen okból lekerül onnan. A közéleti kérdésekben tájékozódni vágyó nyilvánosság számára a közösségi média releváns hírforrás, a megfelelő információhoz való hozzáférés biztosításához pedig most már számokkal igazoltan is alapvető jelentőségű feladatok hárulnak a közösségi platformok üzemeltetőire.


[1] E tekintetben a felmérés a közösségi média mellett a i) barátok és ismerősök beszámolóira, a ii) televíziós és iii) rádiós hírműsorokra, az iv) országos és v) helyi napilapokra, az vi) internetes híroldalakra és applikációkra, valamint az vii) internetes hírgyűjtő megoldásokra kérdezett rá.

Témakörök: Facebook, felmérés, hírfogyasztás, információs társadalom, információszerzés, közösségi média
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT