Az internetes platformok eddig is feltartóztathatatlannak tűntek, de a koronavírus-járvány, úgy tűnik, még jobban felgyorsította előretörésüket. Egyrészt a jelenlegi helyzet kezelése szinte lehetetlen lenne a platformok használata nélkül, másrészt olyan új alkalmazások is megjelentek, amelyeket kifejezetten a járványhelyzet megoldására fejlesztettek. Eközben azok a platformok, amelyek tényleges fizikai kontaktussal járó tranzakciókat közvetítenek (mint a szálláskiadás és a személyszállítás), ugyanúgy válságba kerültek, mint az iparágak, amelyekben tevékenykednek. A kép tehát elsőre vegyesnek tűnik, de összességében a platformok egészen biztosan az egyik nyertesei lesznek a jelenlegi járványnak, és a járvány a szabályozásukban is maradandó változásokat fog okozni.
A magyar köz- és felsőoktatás egyik napról a másikra kényszerült rá arra, hogy a távoli munkavégzés informatikai eszközeit használja. Az első felmérések szerint a legtöbbet használt alkalmazások a Google Classroom, és a Facebook Messenger-csoportok lettek, de elég sokan használják a Skype-ot, a YouTube-ra feltöltött videókat és a Microsoft Teamset is. A kisebb rendszerek közül is vannak népszerűek, mint a Kahoot vagy a Hashtag.school. A három nagy tech-gigász, a Facebook, a Google (Alphabet) és a Microsoft mindenesetre dörzsölheti a markát, és nemcsak az iskolai, hanem a tényleges érintkezések tiltása miatt megnövekedett használat okán is.
Nincs ez másképp a kiskereskedelemben sem. Az Amazont egyenesen „új vöröskeresztként” és egyfajta közszolgáltatást végzőként emlegetik, de lényegében minden – élelmiszert és kozmetikai terméket forgalmazó – online bolt forgalma kilőtt, és többen azt jósolják, hogy a forgalom átterelődése az online térbe tartós lesz, a járvány után is fennmarad.
A járvány nemcsak a hagyományos – fizikai kontaktussal járó – emberi érintkezéseket terelte online irányba, hanem már ilyen rövid idő alatt is új alkalmazások és technológiák megjelenését segítette elő. A kínai állam által fejlesztett „közvetlen kontaktus felderítő” szoftver segítségével megtudhatjuk, hogy voltunk-e olyan fizikai közelségben fertőzöttel, hogy veszélyeztetetté váltunk. Szingapúr egyenesen ingyenessé tette a közvetlen kontaktusokat felderítő technológiáját a fejlesztők számára az egész világon. A szingapúri (és feltehetően a kínai) technológia tárolja az összes, a telefon közelében levő bluetooth-jelet kibocsátó készülék adatait 21 napig. Amennyiben a telefon közelében megfordult bármely eszköz tulajdonosa fertőzötté válik, az illetékes hatóság üzenetet küld az eszköz környezetében megfordult többi eszköz tulajdonosának.
A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy azok a platformok, amelyek olyan szolgáltatásokat közvetítenek, amik szoros fizikai kontaktussal járnak, most bajba kerültek. Az AirBnB friss tőke bevonását fontolgatja a masszív veszteségek miatt, az Uber a személyszállítási üzletágban 60-70%-os visszaesést szenvedett el. A „haknigazdaság” dolgozói nagy bajba kerültek.
Nem csoda, hogy ebben a helyzetben a platformok szabályozásával kapcsolatos kérdések is sokkal élesebben jelentkeznek. Az Uber például abban a hosszabb ideje folyó vitában, hogy vajon lehet-e őt munkajogi értelemben munkáltatónak tekinteni, maga szolgáltatott egy erős érvet az „igen” mellett: nemcsak a pozitív teszttel rendelkezőknek, hanem a karanténba helyezett egészséges sofőröknek is táppénzt fizet. A kép persze vegyes, de a tendencia egyértelmű: a fizikai munkát, szolgáltatásokat közvetítő platformok a hagyományos munkáltatói kötelezettségek egy részét kezdik átvenni, és ezt a folyamatot a járvány felgyorsította. (Nyilván más a helyzet a szállásadókkal, akik arról panaszkodnak, hogy az AirBnB egyedül hagyta őket, bár az AirBnB is bejelentett egy kompenzációs programot nemrég.)
Úgy tűnik, hatalmas változásoknak vagyunk a szemtanúi az adatvédelem területén is. A járvány, ahogy az említett nyomonkövető szoftverek példáján is látható, felülírta az adatvédelem (vagy angolszász területeken: a privacy) szabályait. Többen arra figyelmeztetnek, hogy a most feladott elvek és lazított gyakorlatok tartósan velünk maradhatnak a járvány elmúltával is. Mások szerint a GDPR nem jelent semmilyen akadályt a védekezésben, amit azért józan paraszti ésszel nehéz elfogadni, hiszen pl. a mobiltelefonok tömeges megfigyelése éppenséggel pont ilyen tiltott tevékenység. Mások szerint egészen biztos, hogy az európai adatvédelem egyébként is sokak által bírált rendszerére a járvány mindenképpen nagy hatással lesz.
A legfontosabb fejlemény azonban mégiscsak az, hogy a platformok – a közösségimédia-platformok, a speciális területeken tevékenykedő, virtuálisan is elérhető szolgáltatást nyújtó platformok (mint az e-learning, vagy tanácsadó-platformok) és a fizikai tranzakciók piactereként működő platformok nagy része is hirtelen felértékelődött, használatuk megnőtt, sőt, bizonyos területeken nélkülözhetetlenné váltak. Ez azt is jelenti, hogy a nekik való kitettségünk – és nemcsak a miénk, hanem a kormányzatok kitettsége is – a járvánnyal tovább nőtt. A járvány nem a legmegfelelőbb idő ennek a kitettségnek a csökkentésére, de a járvány elmúltával érdemes lesz az európai kormányzatoknak elgondolkodni azon, hogy egyrészt jól tették-e, hogy hagyták az amerikai tech-óriásokat ekkorára nőni, másrészt, hogy milyen új attidűdöt kellene felvenni a platformokkal kapcsolatban. Úgy tűnik ugyanis, hogy az egyoldalú bírságolás és büntetés nem fog tovább működni. Például nem kellene-e egy erős európai platformökoszisztémát kiépíteni, amely alkalmasint képes lehet a közösségi és kormányzat célok támogatására is?
