Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Ződi Zsolt

A zürichi kutatók esete az etikus Reddittel

Kutatási szabadság és etikus tudomány a mesterséges intelligencia korában.

Ződi Zsolt 2025.05.06.
Matuz János

Álmok kontra Realitás: 0:1

A digitális szuverenitás európai alternatívája.

Matuz János 2025.03.10.
Matuz János

A társadalomtudományok „technológia transzfere”

A tudományos kutatások és a szakpolitikák kapcsolata az Overton példáján keresztül.

Matuz János 2025.02.03.
Petruska Ferenc

Melyik nyelvi modellt válasszam?

Milyen benchmarkok alapján tudjuk kiválasztani a legjobb nyelvi modelleket?

Petruska Ferenc 2025.01.21.
Vadász Pál

VPN vagy nem VPN: az itt a kérdés

Mire jó és mennyire terjedt el a világon ez a technológia?

Vadász Pál 2024.12.13.
ITKI BLOG
Rab Árpád
Rab Árpád
vezető kutató, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
  • 2020.03.27.
  • 2020.03.27.

Digitális immunitás járványveszély idején

A digitális kultúráról szóló cikksorozatunk első fejezete a digitális kultúra valódi mélyrétegi változásairól szól, arról, hogy mi a szerepe és célja jövőnk formálásában, magasabb kontextusba helyezve napjaink újszerű élethelyzeteit, amilyen például a koronavírus-világjárvány.

A kultúra az emberiség túlélési stratégiája. Mint faj, a technológiai evolúció segítségével jól vizsgázunk, ötezer éves történetünket tekintve ez a legerőszakmentesebb százada az emberiségnek. Az elmúlt kétszáz évben megdupláztuk, sőt, lassan megtriplázzuk biológiailag eredetileg kódolt élettartamunkat, az 1880-as évek életminőségnövelő technológiáinak (és a fogyasztói társadalom kialakulásának) köszönhetően 250-szeresére nőtt a gazdaságunk. Hosszabban élünk, egészségesebben, tisztábban; a Földön a mélyszegénységet sikerült leszorítani 84%-ról 14%-ra száz év alatt (1880–2018 között). Annak eredményeképpen, hogy egyre kevesebb ember tudja megtermelni az élelmiszert egyre több embernek, a történelme során javarészt vidéki Föld elvárosiasodott, ma már az emberiség fele városokban lakik, 2050-re várhatóan a kétharmada fog. A városok gazdaságunk, kulturális életünk, innovációink gyújtópontjai. A faji siker a lélekszám gyarapodását is hozta, jelenleg 7,7 milliárd ember él a Földön, naponta kb. 150 000 fővel többen vagyunk. Elérkeztünk a Bőség Földjére, és kissé határozatlanul nézünk körbe: az utóbbi évszázadok megszokott társadalmi, gazdasági, szabályozási, kommunikációs rendszerei gyökeresen átalakulnak legújabb technológiai újraprogramozásunk, a digitális kultúra eredményeképpen.

A digitális kultúra elterjedése a leggyorsabb technológiai terjedés az emberiség történetében, az általa elhozott finom újraprogramozások rendkívül mélyek, gyakorlatilag alapjaiban változtatják meg kultúránkat (sőt, lassan biológiai lényünket is). Az, hogy ezek az eszközök ilyen gyorsan, nemtől, kortól, vallástól, földrajzi helyzettől függetlenül mindenkinek kellettek, nem véletlen. A digitális kultúra ősi vágyainkat valósította meg, segítségével technológiai úton, és – nem szellemi tökéletesedéssel, hosszú évek tanulásával, de – elértük azt, hogy mindent tudhatunk, a világ összes nyelvén beszélhetünk, nem tévedünk el, tudunk olyanokkal élő kapcsolatot tartani, akik nincsenek is a közelünkben, és még sorolhatnám azokat a képességeket, amelyekre egy hordozható, számos szenzorral felszerelt miniszámítógép (okostelefonunk) és az internet tesz képessé bennünket. Mára minden átlagember olyan képességekre és tudásra tett szert, ami az elmúlt évszázadok embereinek a szemében mágiának tűnt volna. Ennek ára van, cselekedeteinkkel, viselkedésünkkel, megfigyelhetőségünkkel (minden kommunikáció kétoldalú) és anyagi javainkkal fizetünk ezért a lehetőségért. A digitális környezet egyszerre megfoghatatlan (hiszen csak áram és áramszünet gyors váltakozása), és a mindennapi életünket teljes mértékben befolyásoló tényező. A kettősségek, kétarcúságok a digitális kultúra minden jellemzőjére igazak (ahogyan azt bővebben meglátjuk majd cikksorozatunk következő fejezeteiben).

A kultúra az ember túlélési eszköze, egy fegyver, amely az emberiség aktuális kihívásait válaszolja meg folyamatos technológiai innovációk és társadalmi átalakulás segítségével. De mire jó akkor a digitális kultúra? Miért jött létre? A digitális kultúrának meglátásom szerint két fő funkciója van az emberiség kultúrtörténetét tekintve.

Napjaink fő kihívásai a megnövekedett lélekszám (pontosabban, hogy e mellett is olyan életszínvonalon élhessünk, amit elértünk), illetve bolygónk rendszere egyensúlyának megőrzése (az ökológiai kihíváson túl ide tartozik a mentális és biológiai egészség, jóllét érzése is). A kultúra a kihívásokra adott válasz.

A digitális kultúra elsődleges fő funkciója az emberiség történetében az, hogy a városokba beáramló, ott sűrűn élő, naponta ezernyi interakcióba, információszerzésbe kényszerülő emberiség automatizáltan, könnyedén tudjon egymással együttműködni. Lehetővé tette, hogy barátok, idegenek, sőt lassan emberek szoftverekkel és gépekkel azonnali módon, a kívánt hatást elérve (legyen az akár egy információ, egy ideiglenesen használt autó, egy lakás bérbevétele vagy ételvásárlás) együtt tudjanak működni. A digitális kultúra a városi életminőség biztosításának rendszere.

Napjainkban a koronavírus krízise határozza meg a közbeszédet, társadalmi alrendszereinket. Látnunk kell, hogy a jövőben többször is lesznek hasonló járványok, egy nagyon összekapcsolt, összezsugorodott bolygónk (egy nap alatt körbe tudjuk utazni), ilyen lélekszám mellett ezek elterjedése megakadályozhatatlan. Az emberiség azonban kifejlesztette a digitális kultúrát, a szenzorokat, az e-egészségügyet, a távmunkát, távoktatást, a hatékony digitális együttműködéseket. A digitális kultúra második fő funkciója az emberiség történetében az, hogy növelje védettségünket, rugalmasságunkat, megnövelje eszköztárunkat arra, hogy katasztrófák, járványok, rendkívüli események idején is közel hasonló életminőségben éljünk, mint azelőtt. Dolgozhatunk, szórakozhatunk, kapcsolatot tarthatunk, működtethetjük gazdaságunkat, a világ beköltözött a lakásunkba, hogy akkor és azt használhassuk, amire szükségünk van.

Az egész emberiség tanulja ezt a működésmódot, a koronavírus nagyon gyors fejlődésre késztetett minket ezen a téren. A digitális védekezőképességünk, rugalmasságunk növelése nem egy ideiglenes, egyszeri hatás. Ez egy visszafordíthatatlan trend, amely a szórakozás és könnyedebb kommunikáció helyett már régóta életmegváltoztató hatású. Nem elvesztünk valamit, hiszen eddigi életformáink, társas alkalmaink ugyanolyan fontosak számunkra, és a rendkívüli időkön kívül így élünk. Most jön az oktatás, az egészségügy és a munka forradalma. Az automatizáció, a szenzorok, az egyre okosabb adatmegosztások mind ezt a célt szolgálják. Ha növeljük értékteremtő képességeinket a digitális térben, azzal egyéni, és faji szinten is fejlődünk. Ha tudatosan viselkedünk, azzal csak nyerhetünk – ne ideiglenes magatartásként éljük meg ezt a helyzetet, hanem új lehetőségek kibontakoztatása időszakának. Legyünk okosak, fejlesszünk okosan, tanuljunk, és mind egyénileg, mind közösségileg erősebbek leszünk. Megvan rá a technológia, és megvan a tudásunk. Éljünk vele.


Megjegyzés:
A cikkben szereplő adatok forrása Dr. Rab Árpád: A digitális kultúra kettős köre: bevezetés a digitális kultúrába című kötetből származnak (Saarbrücken 2017), a világ népességéről szóló recens adat forrása a Worldometer.

Témakörök: digitális kultúra, fejlődés, járvány, koronavírus, technológia
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT