A drónok piacát bemutató első elemzés után a második a fontosabb technológiai fejlesztési lehetőségekkel, új igényekkel foglalkozik.
A drónok szerepének és piaci méretének növekedésében kiemelten fontos szerepet játszik az igények növekedése és a különböző új elvárások megjelenése. Az új igények megjelenését és teljesíthetőségét a technológia fejlődésével növekvő képességek, a szállítható tömeg és az üzemidő hosszának növekedése alapozza meg.
A drónok terjedésével és a jogi szabályozási környezet „rendeződésével” lehetővé válik a drónok alkalmazása egyre nagyobb számban az olyan alapvető, optikai megfigyelésen alapuló működési területeken, mint a különböző objektumok távoli megfigyelése, felderítés, légi fotók készítése. A drónok ezeket a feladatokat elláthatják mind a katonai, bűnüldözési, mind pedig az olyan „civil” iparágakban, mint a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a különböző műszaki területek. Az előrejelzések szerint éppen ezek azok a területek, ahol a drónokkal kapcsolatos igények a következő években nagymértékben növekednek majd. A drónok árának folyamatos csökkenése és teljesítményük, képességeik javulása lehetővé teszi, hogy a korábbiakhoz képest jóval szélesebb körben használhassuk ezeket az eszközöket.

Az építőiparban és a különböző kapcsolódó műszaki területeken a drónok nagymértékben képesek támogatni a feladatok elvégzését és a költségek csökkentését. A drónokkal lehetséges a kivitelezési, építési munkáknál a munkafolyamatok folyamatos megfigyelése, az esetleges hibák felderítése, nehezen hozzáférhető helyeken is. A munkák lezárása után a drónokkal lehetséges a hibák megkeresése (pl. magas helyeken lévő hibák felderítése, a drónokra szerelt szenzorokkal a kivitelezési problémák megtalálása). A kivitelezés előtt is szerepet kaphatnak a drónok, megfelelő technikai felszereltséggel alkalmasak a projekthelyszínek bejárására, különböző vizsgálatok elvégzésére. Szakértői vélemények szerint az építőipar a drónok felhasználásának egyik legfontosabb célpiaca marad a jövőben is.
A drónok fejlesztésének másik jelentős, növekvő fontosságú polgári felhasználási területe a mezőgazdaság. A mezőgazdaság, ezen belül elsősorban a nagyüzemi növénytermesztés, jellegéből adódóan kifejezetten alkalmas a drónok alkalmazására: nagy, sok esetben hasonló adottságú területek (pl. nagyméretű szántóföldek, azonos növényfajtákkal bevetve), nagy távolságok, ugyanakkor jellemzően megközelíthető, alapvető infrastruktúrával ellátott területek (pl. utak, elektromos hálózat általában a közelben elérhető). A drónok alkalmazása nélkül nagyon nehezen lenne megvalósítható a precíziós mezőgazdaság, a drónok ennek az új irányzatnak nélkülözhetetlen részévé váltak. A drónok optikai és számítási képességeivel a következő feladatok támogatása jól megoldható: felvételek készítése kis és nagy magasságokból különböző célokra, szenzoros felszereltséggel a környezet állapotának, különböző károknak a felmérése vagy olyan konkrét feladatok elvégzése, mint például permetezés, anyagok kiszórása (pl. magok, műtrágya). A drónok által készített felvételekkel és szenzoros adatokkal lehetséges olyan elemzések, vizsgálatok elvégzése, amelyek a gazdálkodás eredményességét javítják, pontosabbá, takarékosabbá teszik a különböző anyagok felhasználását, a permetezőszerek kijuttatását, ezzel kímélik az erőforrásokat.

A megfelelő jogszabályi környezet ebben az esetben is lényeges, idén februárban jelent meg a 44/2005. számú, a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló FVM-GKM-KvVM együttes rendelet módosítása, amely a pilóta nélküli légi járművek használatát szabályozza.
A kereskedelmi célú felhasználáson belül viszonylag gyakran esik szó a drónok áruszállítási felhasználásáról, például csomagok kiszállításánál. Azonban ennek legfontosabb feltétele a megfelelő jogszabályi környezet megléte, ugyanis ezek a drónok elsősorban lakott területeken, emberek közvetlen közelében, vagy emberekkel közvetlenül érintkezve működnének. Emiatt olyan egyértelmű és részletes szabályozás szükséges, amely kiterjed az ilyen területeken történő felhasználás minden lényeges elemére. A megfelelő jogi szabályozás elfogadásáig ilyen drónok széles körű megjelenésére nem lehet számítani (a helyzet hasonló az önvezető földi járművekéhez).
A koronavírus-járvány szintén a bővülést gyorsította. A járvány terjedésének megakadályozása érdekében minden területen felerősödtek az emberek közvetlen érintkezésének elkerülését lehetővé tevő megoldások, így például a gépekkel történő, lehetőleg autonóm áruszállítás is. Az ilyen igények erősödése az egyre növekvő autonómiával rendelkező közlekedési eszközök, ezen belül a drónok használatát támogatja.
A nem kereskedelmi célú felhasználás esetében várhatóan a megfigyelés-felderítés, a szállítás, valamint a harctéri bevetés marad továbbra is elsődleges.

Növekvő specializáció a különböző területeken
A dróntechnológia fejlődésével megjelent annak lehetősége, hogy a már meglévő felhasználási területeken (katonai, rendvédelmi, kereskedelmi stb.) belül egyre nagyobb mértékben igényre szabhatók, specializálhatók legyenek ezek az eszközök az adott célnak megfelelően. A kereskedelmi felhasználás során a specializálódás például azt jelenti, hogy különböző típusú eszközöket használnak az eltérő tartalmú csomagok szállítására (pl. gyógyszerek vagy élelmiszerek esetében).
A fentiek alapján várható, hogy a drónfejlesztők és -gyártók szintén szakosodni kezdenek a különböző területekre, továbbá a „horizontális” fejlesztések helyett inkább a „vertikális”, kevesebb területre irányuló K+F tevékenységet fogják előnyben részesíteni.
A specializálódás következményeként a szakértői vélemények szerint várható, hogy új, korábban nem létező munkakörök, foglalkozások jelennek meg, amelyek a drónok és az azokat működtető megoldások egy-egy részterületével foglalkoznak.
A mesterséges intelligencia alkalmazása és az autonómia növelése
Az autonóm járművek és ezen belül a drónok felhasználási lehetőségei ugrásszerűen javíthatók, ha ezeket az eszközöket összekapcsoljuk más rendszerekkel, vagy több drónt összehangoltan, hálózatba kapcsolva működtetünk. A hálózatos megoldással a különböző rendszerek képességei összeadódhatnak, az eszközök alkalmazásának szinergiái kihasználhatók. A fejlesztések ezért sok esetben arra irányulnak, hogy a drónokat is magukban foglaló ökoszisztémákat hozzanak létre, ahol a drónok által gyűjtött információkra alapozzák a rendszer működtetését.
A drónok – és általában az autonóm járművek – esetében az egyik legnagyobb előny a helyhez kötöttség csökkenése. A helyhez kötöttség teljes megszűnéséről nem beszélhetünk, hiszen szükség van pl. energiaforrásra, karbantartásra, amely a drónok mozgását nagymértékben korlátozza. Azoknak a drónoknak, amelyekkel a mindennapi életben jellemzően találkozunk, a repülési ideje percekben, negyedórákban mérhető. A mesterséges intelligencia használatának egyik eredménye, hogy az autonóm működés szintje növelhető. Például már léteznek olyan drónok, amelyek töltőállomása a működtető személyektől távol elhelyezhető, a drónok képesek automatikusan visszatérni az állomásra és önállóan feltölteni magukat, majd ezután újra repülni. A teljes folyamat távolról felügyelhető, és elegendő probléma esetén beavatkozni. Ilyen módon a drónok alkalmazásához nem szükséges folyamatos helyszíni felügyelet, jelenlét, elegendő a töltőállomásokat kihelyezni. Így a drónok lehetnek akár folyamatosan nehezen megközelíthető terepen vagy ember számára veszélyes környezetben is (pl. nagy magasságok, extrém időjárási körülmények, szennyezett területek).
A mesterséges intelligencia alkalmazása a drónok fejlesztésében is egyre nagyobb szerepet kap. Amennyiben megoldható, hogy a drónok a gépi tanulás segítségével folyamatosan elemezzék és fejlesszék különböző (pl. képfelismerő) rendszereiket, ezzel a manőverezési, kikerülési, felismerési, adatgyűjtési képességeik folyamatosan javíthatók. Ennek érdekében olyan fejlesztések zajlanak, amelyek nem teszik szükségessé a központi elemző számítógéppel történő folyamatos kommunikációt, ezáltal nagyméretű adatcsomagok folyamatos továbbítását, hanem a beépített rendszerekkel magában a drónban is elvégezhetők a számítási, adatelemzési műveletek. Ezzel a megoldással a drónok működése és önálló, külső feltételektől független felhasználása javulhat.
A mesterséges intelligencia alkalmazása szintén lehetővé teszi, hogy a drónok hálózatot alkossanak, olyan feladatokat végezzenek el, amelyeket egy drón nem képes, vagy több drón jobban el tud végezni. A mesterséges intelligencia használatával a drónok működése jobban összehangolható, illetve folyamatosan fejleszthető.
Az elemzés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00014 azonosítószámú, „Közszolgálati Technológia Transzfer Kezdeményezés (KTTK)” című projekt keretében készült.
Fotók: pexels.com