„Pilóta nélküli légi jármű (UA)”: bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel, vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes.”[1] Az ilyen eszközökre a mindennapi szóhasználatban általában „drón” kifejezést használjuk a precíz személyzet nélküli légi jármű (Unmanned Aerial Vehicle; UAV) elnevezések helyett.[2]
A drónokat számos területen fel lehet használni a bűnüldözés során, amennyiben kamerával vagy más speciális eszközzel szerelik fel ezeket: például bűncselekmény helyszínén az elkövető által használt útvonal felderítésében; a körözési munkában – például a szökésben lévő személy felderítésében; segítségül szolgálhat az emléknyomok felelevenítésében mind a kihallgató, mind a nyilatkozatot tevő személy esetében; hasznos lehet a bűncselekmény helyszínének a rekonstrukciójában – elősegítve például a bizonyítási kísérletet; a (ház)kutatás tervezését[3].
Hasznos sportrendezvények biztosítása, megfigyelése, rögzítése; felvonulások, szabadtéri rendezvények biztosítása, megfigyelése, a jogsértést elkövető személyek kiszűrése; baleseti helyszínek magasból történő megfigyelése, rögzítése; személy- és objektumvédelem esetén.[4]
„Kiemelkedő jelentősége van a veszélyeztetett eltűnt (például gyermek, idős személy, öngyilkosságot végrehajtani kívánó) személy felkutatásában, amikor nagy kiterjedésű területet (például erdőt, hegyet, mezőt) kell átkutatni. Ilyenkor az azonnali információ az eltűnt személy életét is megmentheti. A drónnal megközelíthetünk sziklás vagy közlekedésre alkalmatlan, életveszélyes területeket is.”[5]
Egyre gyakrabban alkalmazza a rendőrség a közlekedési szabálysértések kiszűrésére a drónt, ezáltal közlekedési akciók során segítve a rendőrök munkáját a balesetek megelőzésében és a közlekedés biztonságának a javításában.
A határvédelem során az illegális határátlépők szembeni intézkedést is megkönnyíti, mivel nyomon lehet követni ezeknek a személyeknek a mozgását, pontosabban hol és mikor lépték át a határt, merre tartanak. Éjszaka a drónra szerelt infra- és hőkamera segítségével még egyszerűbben nyomon követhető a határon tiltott módon átlépő személyek mozgása, így a szükséges erők a helyszínre irányíthatók.
Azonban drónokat nemcsak a hatóság tagjai, munkatársai alkalmaznak, hanem az elkövetők is. Az elkövetők szintén különféle speciális eszközökkel, programokkal, kép- és hangrögzítő eszközökkel szerelhetik fel a drónokat. A keletkezett elektronikus adat, például a felvétel tárolható akár telefonon, okosórán vagy egyéb okos elektronikai eszközön is, amelyhez több esetben GPS koordináták is társulhatnak, amelyek megkönnyíthetik a keletkezett felvétel vagy kép helyének a meghatározását és az azonosítását. Az adatmentésben jelentősége van az adatkimentő eszközöknek és szoftvereknek is.
Több országban alkalmazzák például a Universal Forensic Extraction Device (UFED) eszközt. A Universal Forensic Extraction Device (UFED) elnevezésű eszköz kifejlesztésének célja a nagy mennyiségű, modern mobileszközökön tárolt adatok hatékony kinyerése. Az UFED Series több ezer különféle mobil eszközön – így okostelefonokon, ún. „legacy” és feature (középkategóriás szolgálati) telefonokon, hordozható GPS eszközökön, tableteken, memóriakártyákon és kínai chipsetekkel ellátott telefonokon tárolt adat kivonatolására, dekódolására, elemzésére és jelentés készítésére alkalmas. Több országban forgalmazzák mint UFED Series egységet a rendvédelmi szervek, fegyveres erők, titkosszolgálatok, biztonsági szolgálatok és a szakértők elsődleges eszközeként.[6]
Összegezve: a drón alkalmazása számos lehetőséget kínál a rendőrségnek a bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatainak az ellátásában. Azonban az elkövetők is használják a drónt – legtöbbször kamerával felszerelve, ezért jelentősége van az elkövető által rögzített felvétel kimentésének és elemzésének is.
[1] BIZOTTSÁG (EU) 2019/945 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2019. március 12.) a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról
[2] Vigh András: A drónok rendészeti alkalmazási lehetőségei, Belügyi Szemle, 2018/10. szám, 88-89. o., DOI: 10.38146/BSZ.2018.10.6
[3]Nyitrai Endre: A drónok alkalmazásának lehetőségeia rendőrségi feladatok ellátása során, Rendőrségi Tanulmányok, 2020/3. szám, 101-102. o.
[4] Gyaraki Réka: :A drónok használatának hazai szabályozása, Magyar Rendészet, 2016/1. szám, 49. o.
[5] Nyitrai Endre: A drónok alkalmazásának lehetőségei a rendőrségi feladatok ellátása során, Rendőrségi Tanulmányok, 2020/3. szám, 102. o.
[6] https://cellebrite.com/en/?s=ufed
