Az infrakamera fekete-fehérben rögzíti a tárgyakat. Azok a tárgyak, amelyek fényben világosak, az IR-képen sötétek, amelyeknek sötétnek kellene lenniük az infraképen, azok pedig világosan fognak fényleni.[1] Itt szükség van infra megvilágítókra. Azonban a technikai fejlődésnek köszönhetően napjainkban a megfigyelésre szánt kamerák jelentős része rendelkezik infra megvilágítással, amely az éjjel látáshoz szükséges.[2]
A hőkamera esetében infra megvilágítóra nincs szükség, mivel a hőkamerák a tárgyak által kibocsátott termikus sugárzást detektálják, pontosabban a testek által kibocsájtott hőt érzékelik, illetve minél melegebb egy adott tárgy, annál több hősugarat bocsájthat ki magából.[3]
Az infra- és a hőkamera alkalmazásának kriminalisztikai lehetősége:
- személykutatásban, például eltűnt (veszélyeztetett) személyek[4] keresésében azáltal, hogy a fellelhetőségük helyéről információval szolgálhat, akár éjszaka, akár ködös, esős időben, rossz látási viszonyok között is;
- a kriminalisztika területén hőmérsékletváltozással járó nyomok kimutatása céljából is alkalmazzák tárgyak használatának az ellenőrzésére (pl. hőkamerás felvétel készíthető az inkriminált helyen található két székről, és ahol az elkövető ült, ott erősebb lesz a hősugarak kibocsátása);
- a személyazonosításban: a hőkamera az arc felszínéről érkező hősugárzást érzékeli, illetve méri, és a hozzá csatlakoztatott számítógép a beérkező adatokat színes képekké konvertálja, majd hőtérkép formájában megjelenik a monitoron, amely kontaktmentes kapcsolat révén történik[5];
- az államhatár őrizetében a stabil és mobil hőkamerák, illetve kézi hőkamerák alkalmazhatók[6], a hőkamerák határrendészeti célok esetén például a migrációban részt vevő személyek felderítésére is alkalmazhatók[7];
- a katasztrófavédelmi egységeknél a hőkamera alkalmazásával idő nyerhető. A tűzeseteket követően a területek átvizsgálásában, valamint az ott megbújó parazsak felkutatásában egy hőkamerával felszerelt drón segítség lehet, hiszen hatékonyabb és gyorsabb, mintha a végrehajtó személyi állomány közreműködésével történne az átvizsgálás[8];
- a vagyont érintő kényszerintézkedéseknél, például a (ház)kutatás során a rejtekhelyek felderítésében is segítségül szolgálhat a falba épített csövek, tárgyak, üregek, vájatok stb. helyének a meghatározásával;
- a bűncselekmény helyszínén vagy egy parkolóban gépkocsiban bujkáló személy esetén is segítségül szolgálhat a hőkamera a gépkocsi használatának ellenőrzésére.
Hollandiában Utrecht városában használják a ThermiCam nevű speciális hőkamerát, aminek célja, hogy az útkereszteződésekben meg lehessen különböztetni a motoros járműveket és a bicikliseket. Így egy biciklis jelenlétét az útkereszteződést vezérlő közlekedési lámpának külön tudja jelezni, amely ennek megfelelően tudja vezérelni a zöld jelzést.[9]
Jegyzetek
[1] Balláné Füszter Erzsébet (2019): Krimináltechnika, Dialóg Campus Kiadó, 2019, 83. o.
[2] Infra kamera, hogy éjjel is felismerhető legyen a kép, alarm direct, letöltés: 2022. 11.21.
[3] Balláné Füszter Erzsébet (2019): Krimináltechnika, Dialóg Campus Kiadó, 2019, 83. o.
[4] Veszélyeztett eltűnt: „az eltűnt valamely okból (tipikusan a koránál, az állapotánál fogva) nem képes az őt fenyegető veszélyt felismerni és/vagy elhárítani” Lakatos János (2005): A körözés. In: Lakatos János: Krimináltaktika II. Budapest, Rejtjel Kiadó. 153. o.
[5] Balla József (2019): A biometrikus adatokat tartalmazó úti és személyazonosító okmányok biztonságnövelő hatása a határ-, illetve közbiztonság alakulására, In.: Padányi József sorozatszeresztő, Dialóg Campus kiadó, Budapest, 2019., 120-123. o. http://hdl.handle.net/20.500.12944/12779
[6] Kui László (2016): A hőkép-alkotás története és gyakorlati alkalmazása. Határrendészeti tanulmányok, 13. évf. 1. sz. 115. o.
[7] Papp Dávid (2020): Közbiztonság, In.: Ruzsonyi Péter szerk., Közterületi és őrszolgálat, Budapest, 2020, 336-337. o.
[8] Kiss Béla, Major Gábor (2020): Légből kapott segítség a Covid-19 ellen, Repüléstudományi Tanulmányok, Repüléstudományi szemelvények 2020, In.: Szilvássy László, Békési Bertold, Budapest 2021, 296. o. (281-311. o. )
[9] Vida Rolland (2020): Szenzorhálózatokra épülő közszolgáltatások. OKOSVÁROS-TECHNOLÓGIÁK. A technológia fejlődésének irányai és hatása XV. kötet, In.: Sallai Gyula sorozatszerkesztő, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet, Budapest, 2020. 43. o.
Nyitókép: UBC Micrometeorology / Flickr
