A digitális világunkban számos „elektronikus nyomot” vagy ún. digitális lábnyomot hagyunk magunk után, amelyek egyben kapcsolati hálókat hoznak létre.
A hálózatkutatás az élet számos szegmensének megértését segíti, eredményesen alkalmazzák például az egészségügyben az egészségügyi profil vonatkozásában, a – deepfake, fake news – hírek elemzésében, a közlekedés tervezésében vagy éppen a rendészeti munkában – például a terroristák felderítésében.
Az adat vonatkozásában egyre gyakrabban lehet hallani azt, hogy a 21. század olaja, a gazdaság egyik mozgatóeleme. Így van ez a rendészet területén is, hiszen adat, információ nélkül nehezen tudjuk megismerni a múltbeli, jelenleg zajló vagy jövőben elkövetni kívánt releváns eseményt. Az adat (információ) az e-nyomozási folyamatok alapját is képezi, amikor a nyomozóhatóság a közvetlenül vagy a közvetetten elérhető adatbázisokból kér információt a felderítés és a bizonyítás érdekében, valamint a bűncselekményből származó vagyon felkutatása érdekében, amelynek alkalmával taktikai ajánlásokat alkalmaz a nyomozás sikeressége érdekében. Az e-nyomozás során megállapított adatok a hálózatkutatási elemzések alapját képezhetik, míg a hálózatkutatás elemzési folyamatok a bűnügyi digitális ökoszisztéma kialakításában működhetnek közre.
A rendőrségen a bűnügyi hálózatkutatási ökoszisztéma kialakításában megfelelő keretet biztosíthatnak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont és a Digitális Magyarországi Ügynökség. A nemzeti adatvagyon részét képező adathalmazok nemcsak a piaci szereplőknek nyújthat segítséget, hanem a rendőrségnek is – megfelelő adatelemzési képességgel kiegészülve.
A hálózatkutatásban rejlő lehetőségek feltárásával és az összefüggések vizsgálatával az innováció erősödhet, és egy „adat-elkövető” információs láncsorozat, valamint egy elektronikusadat-alapú bűnügyi ökoszisztéma alakulhat ki.
Az információk gyűjtésének, elemzésének és felhasználásának módja hatással van kriminalisztikai ajánlások megfogalmazására, és ezáltal a bűncselekmények felderítésére és bizonyítására is. Az elektronikusan rögzített adatok megkönnyítik a hálózati adatelemzést, amelynek eredménytermékei számos intézkedés foganatosítását valósíthatja meg, mint például az érintett személyek tettenérését, elfogását, azonosítását és az általuk a jövőben megvalósítani kívánt események (bűncselekmények) meghiúsítását, illetve annak a kimenetelének a befolyásolását. Összegezve elmondható, hogy a hálózatkutatás eszköztára nem egyetlen adathalmazban található adatkatasztereket összeilleszthet és elemezhet, ezáltal segítheti a bűnüldöző szervek munkáját például a klasszikus bűncselekmények vagy a terroristahálózatok felderítésekor.
Azonban ehhez hálózatelemzési képesség kiépítése szükséges, amely három dolgot foglal magába:
- adatbázisok, nyilvántartások megléte, azoknak a feltérképezése;
- hálózatelemzési módszerek alkalmazása (megfelelő elemzési kérdések megfogalmazása);
- az elemzések eredményének értelmezése, nyomozási cselekmények foganatosítása, kriminalisztikai ajánlások megfogalmazása
A hálózatkutatási elemzések a gyanúsított kapcsolatrendszerének megismerése mellett a bűnös vagyonelemek, illetve a leplezett vagyonelemek feltérképezésében is segítségül lehet. Azonban a vagyonelemek feltérképezésekor szem előtt kell tartani, hogy az elkövetőhöz és közvetlen környezetéhez köthető vagyontárgyakat; valamint az érintett személyek jövedelmi viszonyait, életmódját, pénzügyi befektetéseiket és megtakarításaikat kell vizsgálni, valamint fel kell tárni az elkövető kapcsolatrendszerét, hogy kik azok a személyek, akik a vagyona elrejtésében közreműködhetnek, illetve a leplezett vagyonelem megismerésében segítségül lehetnek.
A hálózati gondolkodás kiegészíti a kriminalisztikai gondolkodást, mivel hozzájárul, hogy a rendészeti szerv az adatalapú folyamatok részese legyen. Ebben segítségül lesz a jövőbeni adatvezérelt szolgáltató állam. Az adatvezérelt szolgáltató állam létrejöttével elkerülhetetlen lesz a kriminalisztikai (digitális) profilalkotás. A digitális profilalkotás a hálózatkutatással összhangban új tudást fog adni a nyomozónak, mivel az adatok elemzésével új összefüggések, kapcsolati hálók és trendek válnak azonosíthatóvá, amely hatékonyabb intézkedéseket fog kialakítani, valamint lehetővé válhat egy újfajta adatalapú döntéshozatal. A digitális profilalkotás számtalan jogszabály létrejöttét fogja generálni. Azonban ezeknek a jogszabályoknak nem szabad alaptörvény-ellenességet előidézni, mivel a szabályozásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt magánszféra tiszteletben tartásához való joggal, valamint a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos elvárásaival.
Nyitókép forrása: Flickr
