A mobil-kormányzat (továbbiakban m-kormányzat) meghatározására számos definíció született.
Kushchu és Kuscu például úgy határozta meg az m-kormányzatot, mint „olyan stratégiát és annak megvalósítását, amely magában foglalja a vezeték nélküli és mobil technológiák, szolgáltatások, alkalmazások és eszközök mindenféle felhasználását az e-kormányzatban érintett felek, köztük a polgárok, a vállalkozások és kormányzat funkciójának javítása érdekében”. Antovski és Gusev szerint az m-kormányzat „a közszféra informatikai rendszereinek a polgárok mobil eszközeivel való interoperabilitásra való alkalmassá tételét”. Bár a definíciók némileg eltérnek, mégis a szerzők egyetértenek abban, hogy az m-kormányzat mobil technológiákat használ a közszolgáltatások nyújtására.
A kétrészes blogposztban Alshammari és szerzőtársai az állampolgárok m-kormányzat használatának befogadásával kapcsolatos kutatását ismertetjük. A szerzők azt vizsgálták, milyen tényezők befolyásolják az emberek m-kormányzat alkalmazások használatát. A blogposzt első részében az m-kormányzat fogalmát, felhasználásának lehetőségeit mutatjuk be, míg a második részben a használattal kapcsolatos attitűdöt járjuk körbe.
Az m-kormányzat potenciális előnyei hatékonyan támogathatják az országokat mind a gazdasági, mind a polgárok jólétének fejlődésében. Gazdasági szempontból az m-kormányzat növeli a hatékonyságot és csökkenti a kormányzati kiadásokat, míg a polgárok szempontjából az m-kormányzat javítja a számukra nyújtott szolgáltatások minőségét (Althunibat & Sahari, 2011). Ahhoz azonban, hogy az m-kormányzat fenntartható fejlődést nyújthasson, a polgároknak folyamatosan használniuk kell az m-kormányzatot; ezért fontos vizsgálni a polgárok használati szándékát befolyásoló tényezőket.
Világszerte számos országban indítottak m-kormányzati szolgáltatásokat a fenntartható fejlődés érdekében, amelyek egyaránt előnyösek a polgároknak, a kormányoknak és a vállalkozásoknak (Ahmad & Khalid, 2017; Ochara & Mawela, 2015). Az m-kormányzás az okos mobil eszközök használatán keresztül biztosít hozzáférést az információkhoz és szolgáltatásokhoz az állampolgárok részére. Potenciális előnyei közé sorolhatjuk többek között az transzparencia növelését, a korrupció csökkentését, a kormányzati kiadások csökkentését és a lakosság szélesebb körének elérését, a digitális szakadék csökkentését, valamint az azonnali információhoz való hozzáférést, illetve a személyre szabott szolgáltatásokat (Trimi & Sheng, 2008; Wang et al., 2020). További fontos előnye, hogy az m-kormányzat erősíti a részvételi demokráciát (Kushchu & Kuscu, 2003; Pirannejad, 2017; Rodríguez Bolívar et al., 2016). Jelenleg azonban a felsorolt előnyök az állampolgárok alacsony arányú m-kormányzati szolgáltatások használata okán csupán csekély mértékben valósulnak meg.
Általánosságban elmondható, hogy az infokommunikációs technológiák, különösképpen az m-kormányzat támogatja a fenntartható fejlődést mind a kormányzati kezdeményezésekben, mind az állampolgárok mindennapjaiban. A fenntartható fejlődés azonban csak akkor valósítható meg, ha az m-kormányzatot konzekvensen alkalmazzuk. Éppen ezért az m-kormányzás használatával kapcsolatos szándékot befolyásoló tényezők vizsgálatával megérthetjük azokat a kihívásokat, amelyek a világ számos országában akadályozzák a kormányzatokat a fenntartható fejlődés megvalósításában az m-kormányzat aspektusából.
M-kormányzati szolgáltatások és előnyök
Mohammed szerint a kormányok sokféleképpen szolgálják polgáraikat, véleménye szerint a kormány létrehozásának fő célja a közszolgáltatások biztosítása. Szolgáltatásaik javítása és a lakosság minél nagyobb körének elérése érdekében a kormányok nagy mértékben támaszkodnak a mobil technológia fejlődésére. Az m-kormányzat az állami funkciók számos területén jelenthet hatékony megoldást, ide sorolva többek között az oktatást, az egészségügyet, a közlekedést vagy akár a közbiztonságot. Utóbbira kiváló példa a Kamnapp nevű mobilalkalmazás, amely lehetővé teszi a szaúd-arábiai polgároknak, hogy rajta keresztül jelenthessenek közlekedési baleseteket vagy akár észlelt bűncselekményeket (Omaier et al., 2019). Mindez nem csupán a közbiztonság javításához vezet, hanem növeli a lakosság biztonságérzetét, egyúttal a társadalmi elégedettséget. Léteznek olyan alkalmazások, amelyek a közszféra bizonyos területein dolgozók, például az otthoni egészségügyi dolgozók vagy a bűnüldöző szervek munkatársai számára bizonyos tevékenységeket kizárólag mobileszközök használatáva lehet ellátni (Nguyen et al., 2015). E két példa is alátámasztja, hogy az m-kormányzati szolgáltatások növelhetik az állampolgárok életminőségét. Az m-kormányzat, ha megfelelően alkalmazzák, az élet számos területen járulhat hozzá a szolgáltatások fejlesztéséhez, ugyanis olyan jellegű feladatok elvégzését is lehetővé teszi, amelyeket hagyományos (szemtől-szembe) módon nem kivitelezhetők: például a felhasználó épp útközben tapasztal valamilyen intézni valót – maradva a közlekedés példájánál, bejelenteni valós időben egy előtte történt balesetet.
Az m-kormányzat előnyei mellett azonban hátrányokat is tapasztalhatunk, amelyek elsősorban az m-kormányzathoz kapcsolódó technológiákkal vannak összefüggésben. Eképp azonosíthatjuk többek között a vezeték nélküli hálózatokat, ugyanis azok számos adat- és információbiztonsági kockázatot rejtenek magukban, kevésbé megbízhatóak, mint például az e-kormányzat esetében használt technológiák (Ahmad et al., 2009). Emiatt azonosíthatóak bizonyos kritikus szolgáltatások, amelyek nem terjedtek el széles körben, mint például a mobil szavazás (Petrauskas, 2012).
A használati szándékkal kapcsolatos eredményeket a következő részben fejtjük ki.
A blogposzt a TKP2021-NKTA-51 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Felhasznált irodalom
Althunibat, A., & Sahari, N. (2011). Modelling the factors that influence mobile government services acceptance. African Journal of Business Management, 5(34), 13030–13043. https://doi.org/10.5897/AJBM11.2083
Ahmad, T., Hu, J., & Han, S. (2009, October 19–21). An efficient mobile voting system security scheme based on elliptic curve cryptography. 3rd international conference on Network and System Security, Gold Coast, Australia.
Ahmad, S. Z., & Khalid, K. (2017). The adoption of M-government services from the user’s perspectives: Empirical evidence from the United Arab Emirates. International Journal of Information Management, 37(5), 367–379. https://doi.org/10.1016/j.ijinfomgt.2017.03.008
Antovski, L., & Gusev, M. (2005). M-government framework. Euro mGov.
Kushchu, I., & Kuscu, H. (2003, July 3–4). From E-government to M-government: Facing the inevitable. 3rd European conference on e-Government, Dublin, Ireland.
Nguyen, T., Goyal, A., Manicka, S., Nadzri, M. H. M., Perepa, B., Singh, S., & Tennenbaum, J. (2015). IBM mobile first in action for mGovernment and citizen mobile services. International Business Machines Corporation.
Ochara, N. M., & Mawela, T. (2015). Enabling social sustainability of e-participation through mobile technology. Information Technology for Development, 21(2), 205–228. https://doi.org/10.1080/02681102.2013.833888
Omaier, H. T., Alharbi, A. Z., Alotaibi, M. F., & Ibrahim, D. M. (2019). Comparative study between emergency response mobile applications. International Journal of Computer Science and Information Security (IJCSIS), 17(2).
Petrauskas, R. (2012). E-democracy projects in the regions of Lithuania: Evaluation aspects. Social Technologies, 2(2), 404–419. https://core.ac.uk/download/pdf/25752897.pdf
Pirannejad, A. (2017). Can the internet promote democracy? A cross-country study based on dynamic panel data models. Information Technology for Development, 23(2), 281–295. https://doi.org/10.1080/02681102.2017.1289889
Rodríguez Bolívar, M. P., Alcaide Muñoz, L., & López Hernández, A. M. (2016). Scientometric study of the progress and development of e-government research during the period 2000–2012. Information Technology for Development, 22 (1), 36–74. https://doi.org/10.1080/02681102.2014.927340
Trimi, S., & Sheng, H. (2008). Emerging trends in M-government. Communications of the ACM, 51(5), 53–58. https://doi.org/10.1145/1342327.1342338
Wang, C., Teo, T. S., & Liu, L. (2020). Perceived value and continuance intention in mobile government service in China. Telematics and Informatics, 48, 101348. https://doi.org/10.1016/j.tele.2020.101348
