A Non-Fugitive Tokenek (magyarul: nem-helyettesíthető tokenek) hasonló elven működnek, mint a legtöbb kriptovaluta, a fő különbség az, hogy a kriptovalutákkal ellentétben ezek nem cserélhetők. A tokenek rendelkeznek egy digitális aláírással, ami tartalmazza, hogy mikor és kinek adták el[1].
A gyakorlati kérdés a következő: mi a funkciója az NFT-nek? Ha a szó jelentését nézzük, akkor a kifejezés szerint nem-helyettesíthető tokenekről van szó. Egy olyan virtuális tartalomról, ami a blokkláncba kerül rögzítésre. A virtuális tartalmak ez esetben tulajdonképpen bármik lehetnek: kép, szöveg, zene. A rendszernek nagyon nagy előnye, hogy mivel a blokkláncba kerül rögzítésre, így a virtuális tartalom hitelessége biztosított. Tulajdonképpen az egész megoldás egyik fő célja az, hogy a virtuális tartalom hitelesíthető legyen, azaz eredetisége bizonyítható. Általánosságban az NFT-k tényleges értékét nehéz meghatározni, hasonlóan lehet ezt elképzelni, mint a művészetet. A gyakorlati alkalmazásában is hasonlóságot lehet látni, híresebb online személyek rendelkeznek saját alkotással, amelyek eredetiségét a blokkláncban NFT-ként hitelesítik[2].
A jobb egérgomb és a kiinduló probléma
A kiinduló probléma, ami körül az internetes dráma kialakult a „jobb egérgomb + mentés” funkció. Az NFT-k jellemzője, hogy a blokkláncba vannak hitelesítve, de Web 2.0-án tárolva, így reprodukcióra van lehetőség. Azok a felhasználók, internetes személyiségek, akik rendelkeznek NFT-kkel, és például ezeket a képeket feltöltik a Twitter oldalukra, weboldalukra, Twitch vagy Discord csatornájukra, valójában elérhetővé teszik, hogy ezeket más felhasználók lementsék.
Az NFT-k esetében (gyakran) a tulajdonosok a képeket teljes egészében sajátnak tekintik, és komoly internetes fotelharcba szállnak azokkal, akik lementik a képeiket. A felhasználók ezt felismerve elkezdték az NFT tulajdonosok trollkodását a reakciók begyűjtése érdekében.
Az egyik kérdés az az, hogy tiltott-e az NFT-k letöltése és lementése. A birtokosok gyakran hivatkoznak arra, hogy igen, és bármiféle mentés, terjesztés jogellenes. De ez a blokklánc-rendszerek államtól való függetlenségéből eredően önmagát kizáró elképzelés, hiszen valami önmagában nem lehet független az államtól, de terjesztése esetén jogi kötőerővel rendelkező. A félreértés alapja az, hogy ezeket a virtuális tartalmakat a felhasználók ténylegesen rögzítik a blokkláncban, mint saját birtokolt tartalom, de ez önmagában kevés ahhoz, hogy végrehajthatóan saját tartalom legyen. Természetesen egy NFT rendelkezhet jogi kötőerővel bíró védelemmel, pl.: DMCA.
Ez a félreértés adja azt, hogy felhasználók elkezdték trollkodni az „NFT-Influencereket”. Redditen kommenteket olvasva[3] a trollkodás fő oka, hogy nem látnak értelmet a felhasználók ebben a funkcióban (de magas és jelentős összegek kerülnek egy-egy ilyen tartalomhoz csatolva), és a birtokosok kiakadása/reakciója. A birtokosoknak a képébe van dörgölve, hogy „hé, nekem is megvan az a kép, amiért te fizettél 300 ezer dollárt”. És a kiakadások, reakciók adják a trollkodás tüzét:
A trollkodás jelenleg odáig fajult, hogy külön NFT torrentoldalak jelentek meg, melyeknek az a célja, hogy az így, jobb egérgombbal lementett Web 2.0 felületekről származó NFT-ket terjesszék és a tulajdonosokat ingereljék.
De hol húzódik meg az igazság?
Az eseménysor az NFT-ket erősen rossz színben tünteti fel, de a blogposztban nem a technológiát kritizálom, inkább a körülötte lévő trollkodást és kiinduló helyzetet mutattam be röviden. Összességében az, hogy egy virtuális tartalom biztonságos hitelesítése folytonos kihívása az online térnek. Az NFT-k alkalmazása erre egy jó megoldást tud adni, viszont érezhető még az, hogy a körülötte lévő társadalmi hozzáállás kiforróban van, és se a felhasználók, se a birtokosok nem értik teljes egészében, hogy tulajdonképpen mit is jelent a birtoklás. A birtoklás itt azt jelenti, hogy blokkláncba neki hitelesítve van az, hogy birtokolja az eredetit (de mivel decentralizált államtól független, így a jogi kötőerő nehezen értelmezhető). Ezt az egészet úgy lehetne megfogalmazni, hogy például a Mona Lisa eredeti festménynek csak egy tényleges tulajdonosa van, a róla készült fényképek vagy másolatok nem számítanak eredetinek. NFT-k vonatkozásában is hasonló lenne a koncepció.
Források
[1] Stier Kata: Minden, amit tudnod kell a nem-helyettesíthető tokenekről (Non-Fungible Token / NFT)
[2] Mitchell Clark: NFTs, explained
[3] Reddit Cringetophia: /u/ActualBlizzard: nFt
[4] https://mobile.twitter.com/_Kingle_/status/1459869057256153092
