Czeczeli Vivien – Kutasi Gábor
A digitális pénzek a Bitcoin megjelenése óta foglalkoztatják a felhasználók és a szabályozók bizonyos köreit abból a szempontból is, hogy miképpen használhatók a digitális pénzek és kriptovaluták a hétköznapi életben. Nem csak magán kibocsájtók, hanem jegybankok is nagy számban foglalkoznak a digitális pénzek kibocsátásának gondolatával. Feltételezhető tehát, hogy hamarosan a hétköznapi élet részévé vállnak. A hazai pénzhasználók körében növekvő igény mutatkozik az elektronikus megoldásokra. A magánkezdeményezésű kriptovaluták kockázatosak a hétköznapi pénzfunkciók szempontjából.
A két legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező kriptovaluta, a Bitcoin és az Ethereum egyaránt a blokklánc technológiára épül, habár sem a technológia, sem a felhasználási célok nem azonosak teljesen. Mivel a Bitcoin és az Ethereum számos jellemzőjében különbözik egymástól, így az árfolyamuk között sincs negatív kapcsolat: az egyik értékének növekedése nem eredményezi a másik értékének csökkenését. A Bitcoin és más kriptovaluták árát befolyásolja ugyanakkor a likviditás. Vagyis mennyire könnyű azonnal átváltani más pénzre? Ennek a kockázatnak a függvénye, hogy milyen nagy a vételi és eladási árfolyam közötti árfolyamrés (bid-ask spread). A magasabb likviditással alacsonyabb árfolyamrést eredményez. A nagy likviditást segíthetné az adott kriptovaluta széleskörű elfogadása, csereeszközként vagy adófizetési eszközként való használása, vagy például a Bitcoin esetében a kriptovaluta vásárlását szolgáló ATM-hálózat bővülése.
A magasabb spekulatív kereslet ugyanakkor csökkenti a kiskereskedelemben elérhető kínálatot. Ha egy kriptovalutára spekulatív befektetésként is tekintenek, akkor az az árfolyamának ingadozását is befolyásolja. Ez pedig elrettenti a felhasználókat. A felhasználók és a befektetők közötti egyensúly tehát alapvetően meghatározza a valuta csereeszközként való alkalmazásának sikerét. A Bitcoin kínálata egy kiszámítható, csökkenő ütemű bővülést mutat egészen a 21 milliós mennyiségének kibányászásáig, onnantól pedig stagnál. A Bitcoin kereslete ezzel szemben kiszámíthatatlan pályát követ. Emiatt igencsak nehéz előre jelezni a jövőbeni értékét, ami egyáltalán nem kedvez a forgalmi és fizetési célú felhasználásnak.
A Bitcoin ára újabb és újabb rekordokat dönt, többek között a spekulatív sokkot jól reprezentáló Tesla által történt felvásárlásnak köszönhetően. Már a 46 ezer dollárt is meghaladta az értéke. Az utóbbi időben a kriptovaluta árát elsősorban az intézményi befektetők hajtották felfelé, amint a koronavírus-válság közepette igyekeztek portfoliójukat diverzifikálni. A kiskereskedelmi forgalom egyelőre gyenge maradt. Az Ethereum ára szintén rekordokat döntöget 1800 dollár feletti szintet is meghaladva, és a gyenge kínálat várhatóan a korábbi trendeket fogja erősíteni továbbra is. Mindezen összefüggések azt eredményezték, hogy a Bitcoin és az Ethereum is elsősorban a tőzsdepiaci termékek közé szorultak.
A kriptopénzek egyelőre nem tekinthetők olyan értelemben szabályozott termékeknek, mint amit a pénztől elvárunk. Az MNB arra hívja fel a figyelmet, hogy a magánkibocsátású kriptovaluták „nem tartoznak a világ legtöbb országa hatósága, jegybankja […] felügyelete alá sem. Jogi helyzetük világszerte ma még szabályozatlan, a sokszor előforduló fizetési probléma, visszaélés vagy lopás esetén nem védik a befektetőket betét- vagy befektetővédelmi garanciaintézmények. Hiányoznak a felelősségi és kárviselési előírások is.” Ráadásul a kiberbűnözés viszonylag új jelenségeként könnyen hamis valutákkal kereskedő csalók csapdájába eshetünk. Ezen kívül, talán némelyeket meglepő módon a kriptovaluták is eltűnhetnek vagy ellophatják őket. Az MNB minden lehetséges felületen óva inti a lakosságot a magán kriptovaluták használatától, ami részben azok óriási egyéni pénzügyi kockázatát jelzi mind befektetői, mind hamisítási szempontból, másrészt a szabályozók előtt álló kihívásokra is rávilágít. Ismerve az emberi viselkedést, amely könnyen képes tudomást sem venni a kockázatokról, bizonyosan nem lesz sem elegendő, sem elrettentő a kockázatokra felhívni a figyelmet.
A teljes cikk az index.hu oldalán olvasható.
