A negyedik ipari forradalom jelentős hullámokat vetett a társadalomban az elmúlt években. Ez a forradalom a fizetőeszközöket is érinti, így e terület is jelentősen meg fog változni a jövőben. A pénz szerepének változását nagyban elősegítette a 2008-as gazdasági válság, ahol az emberek csalódtak a bankokban és a gazdasági szereplőkben. Írásunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a digitális jegybankpénz mennyire fogja átalakítani a világ pénzügyi folyamatait.
A 2008-as válság után Satoshi Nakamoto létrehozta a legismertebb nyílt forrású digitális fizetőeszközt, a bitcoint. A bitcoinnak, mint minden kriptovalutának, az az előnye, hogy biztonságosan tárolható akár a mobiltelefonon is, és anonim, a blockchain technológián alapul, ami jelentősen felgyorsította a bankközi tranzakciókat. A bitcoin hátránya, hogy nem pénz. A pénz ugyanis funkciója szerint elszámoltatási eszköz, fizetési eszköz, értékmérő eszköz és forgalmi eszköz. Márpedig a bitcoin mögött nincs fedezet és nem értékálló. A jegybankokra nemcsak, sőt nem elsősorban a bitcoin és más decentralizált kriptovaluták lehetnek veszélyesek, hanem a vállalatok által létrehozott pénzek. A vállalati pénz előnye, hogy a multinacionális vállalatok szolgáltatásait sok ember használja, így azok sok adatra tesznek szert. Ilyen veszélyforrás lehet a Metának a Deim projektje.
A digitális jegybankpénz és új funkciói
A jegybankok a kriptovaluta ellentételezéseként hívták életre a digitális jegybankpénzt. A digitális jegybankpénz azért jó, mert a jegybankok így több lehetőséggel rendelkeznek a célzott beavatkozásra, például a monetáris politikában. A decentralizált kriptovalutától visszavéve a kezdeményezést a jegybank is rendelkezik majd digitális eszközzel. A kriptovalutákkal szemben a jegybank mögött fedezet áll. A kriptodevizák szabályozása nem megoldott, ellenben a digitális jegybankpénz esetében törvény szabályozza, hogy mit tehet a jegybank, amely maga is adhat ki rendeleteket. A jegybank az általa kibocsátott valutában korlátlanul tudja finanszírozni pénzteremtéssel a gazdaságot, és koncentrálhatja a makrogazdasági adatokat is. A monetáris politikában a digitális jegybankpénzzel sokkal határozottabban lehet célzottan beavatkozni, és így a jegybanknak új eszköztár áll a rendelkezésére. A 2008-as válságból tanulva ez remek lehetőség. A kétszintű bankrendszerben a kereskedelmi bank úgy teremt pénz, hogy a kereskedelmben bankhitelt nyújt az ügyfélnek. A digitális jegybankpénz lehetőséget teremtene, hogy a központi bank konkrétan pénzt adjon az ügyfélnek, és így kikerülje a kereskedelmi bankokat.
Elterjedése
A digitális jegybankpénz több országban is elterjedt, például Nigériában és a Bahamákon, Kínában fizetni is lehet digitális jüanban, az USA-ban is teszt alatt áll a bevezetése. A digitális jegybankpénz elterjedését segítheti a geopolitikai helyzet is. Az Egyesült Államok, ha meg akarja tartani hegemón helyzetét Kínával szemben, akkor elengedhetetlen, hogy bevezesse a digitális központi valutát – így támogatva a dollár domináns szerepének fenntartását, bár a dollár még így sem fogja tudni biztosan megtartani hegemón szerepét a valutakosárban. A közeljövőben kialakulhat egy olyan helyzet, ahol vannak domináns valuták, de egyik sem hegemón. Ez a helyzet nem kivétel nélküli, például ez történt a két világháború között a font és a dollár esetében.
Veszélyei
A digitális valutának azonban nemcsak előnyei vannak, hanem hátrányai is. A digitális valutáknak, köztük a digitális jegybankpénznek, energiára van szüksége. Az energia előálítása lehet megújuló és fosszilis energia. A fosszilis energiakörnyezet azonban szennyező, és ha annyi energiára lenne szükségünk, mint a bitcoinnál, akkor jelentősen nőne a karbonlábnyoma a digitális jegybankpénznek is. A digitális pénzek a kétszintű bankrendszer eltűnéséhez vezethetnek, ami veszélyes is lehet. A digitális jegybankpénzzel az ügyfélnek közvetlenül lehet hitelt adni, kihagyva a kereskedelmi bankokat. A kétszintű bankrendszerből így könnyen lehet egy egyszintű bankrendszer, amelynek következtében egy ország politikai rendszere az autoriter rendszerek felé közeledik. Ugyanis a demokráciákban, mint például Magyarországon, általában kétszintű bankrendszer van, viszont a kereskedelmi bankok hiánya csökkentené a versenyt.
A digitális jegybankpénz jelentősen át fogja alakítani a pénzügyi rendszert, de – remélhetőleg – nem fogja egyeduralkodóként dominálni a pénzpiacot. A jegybankoknak, így a Magyar Nemzeti Banknak is, az innovációban élen kell járniuk, ezért ösztönözniük kellene a digitális jegybankpénz elterjedését, így serkentve az ország gazdaságát. A digitális jegybankpénz részévé fog válni az életünknek.
(Az írás eredetileg az MNB Ecomania blogpályázatára készült.)
