Az infokommunikációs technológia és a globális hálózat által az internetes kereskedelem résztvevői között felerősödő megosztott bizalomnak köszönhetően az illegális kriptopiacok virágkorukat élik, főként a kábítószer-kereskedelem területén, ami az összes tiltott online tranzakciók túlnyomó részét teszi ki és számuk évről-évre emelkedik (1. számú ábra). A romló helyzetet tovább bonyolítja, hogy az online működés által nyújtott alacsony lebukási kockázat és a szerekhez való konfliktusmentes hozzájutás lehetősége évről évre egyre inkább vásárlásra ösztönözi azokat a felhasználókat is, akik korábban ezt nem tették. Az egyre heterogénebb vásárlói kört üzletre csábító online kábítószer-kereskedelem visszaszorítására számos módszer ismert, azonban ezek közül az egyik leghatékonyabb a keresletcsökkentés, vagyis olyan szabályozási eszközök, intézkedések, megelőzési és kezelési módok összessége, amelyekkel a vásárlásról való egyéni döntés befolyásolható.
Forrás: UNODC 2020, 77
Az internetes kereskedelmet meghatározó kereslet mérséklése viszont nem egyszerű feladat, ugyanis az adásvétel egy szakasza a hagyományos térből az online térbe kerülve még láthatatlanabb és ezzel együtt nehezebben kontrollálható. Az internetes drogvásárlók egyre bővülő táborát vagy a még materiálisan nem érintett, de potenciális vásárlóként számításba vehetők csoportját elsősorban a különböző szinteken és színtereken is megvalósulni képes bűnmegelőzési módszerekkel lehet kíméletesen elérni és a vásárlásról való döntésüket visszafordítani. Ebbe beletartozik a vásárlói elbizonytalanítása a bizalom befolyásolásával, a kereskedői hitelesség csökkentése a hírnévrendszer demoralizálásával és a kábítószervásárlás kockázatának növelése a lebukási rizikó emelésével a kézbesítés szakaszában. A keresletcsökkentés online formájának kidolgozására egy háromfázisú kutatást terveztünk, amelynek első lépéseként a potenciális vásárlói csoport individuális vagy társadalmi pressziókból felépülő vásárlói bizalmának feltárását és megismerését tűztük ki célul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézetében.
A keresletcsökkentésre irányuló kutatássorozat első „A vásárlói e-bizalom szerepe az illegális szerek online kereskedelmében című” kutatási fázisát 2020. január és december között 63 magyar felsőoktatási intézmény hallgatóinak körében bonyolítottuk le egy kérdőíves felméréssel. Az európai és amerikai drogriportok és online kábítószer-vásárlásokra fókuszáló kutatások eredményeire alapozott kvantitatív vizsgálatunkkal arra voltunk kíváncsiak, hogy a feltételezhetően alacsony kriminalitású közösségek a drogok élettani hatásairól, fogyasztásuk és vásárlásuk jogi következményeiről vagy az infokommunikációs technológiáról különböző szakértelemmel rendelkező tagjai milyen bizalmi faktorok meglétének feltétele mentén vásárolnának kábítószereket a darkneten. Érdeklődésünk kiterjedt arra is, hogy a megcélzott csoport tagjai az illegális cselekvéshez az online és offline lehetőségek közül melyik színteret választanák inkább, valamint a vásárlást követően visszatérnének-e a feketekereskedelem színtereire vagy ajánlanák-e másnak a drogmarketeket.
A kérdőív specialitásaként a szokványostól eltérő módon a kitöltőket öt különböző erősségű presszionáló életszituációba helyeztük (kisebb-nagyobb kényszerhelyzet által átszőtt életszerű életeseményekbe), ahol a történet főszereplőjének helyébe kellett dönteniük a vásárlásról ‒ a 21 itemes bizalmi tényező szükségességi fokának jelölésével és az egyéb alternatív válaszlehetőségek kiválasztásával. A több, mint ötezer válaszoló jelöléseinek összesítésével sokféle érdekes eredmény született, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy az anonimitás és a titkosság, valamint a kényszerítő pressziók együtt és külön is képesek lennének ösztönözni az alacsony kriminalitású kitöltőket a darknetes kábítószer vásárlására. Szintén fontos eredmény, hogy a válaszolók által a kényszerhelyzet megoldására választott normasértés társadalmi elfogadottságának magas foka további ösztönző tényező az online normasértés elkövetésére és az online kábítószer-vásárlás reprodukciójának élénkítésére. Sokféle eredmény közül kiemelendő, hogy a drogokat az efféle közösségek tagjai inkább az online piacokon vásárolnák meg, mint az offline térben. Szintén érdekes válaszokat kaptunk a szakértelem fokára vonatkozóan, ugyanis azok, akik alacsonyabb szakértelemmel rendelkeznek, paradox módon sokkal elővigyázatosabbak a darknetes vásárlások folyamatában ‒ vagyis sokkal több bizalmi faktor együttes meglétét tartják elengedhetetlennek az illegális vásárlásról való döntéshozatalban. Figyelemreméltó válaszokat kaptunk a kriptovaluták használatára vonatkozóan is. A kitöltők az infokommunikációs technológiához magasabb szakértelemmel rendelkezők kivételével nem használnák szívesen a kriptovalutákat, aminek az egyik feltételezhető oka, hogy a fizetőeszközök még kevésbé ismertek a hétköznapi használatban. Végül, de nem utolsósorban a kutatásunk tovább folytatásának az egyik legfontosabb következtetése, hogy a kérdőív minden egyes kérdésre választ adó kitöltők a kábítószerek kiszállítását, kézbesítését tartják a vásárlásról való döntés nélkülözhetetlen részének (1. számú táblázat).
Ez azt jelenti, hogy a kutatás második fázisát a postaszolgálatok és a kézbesítőszolgálatok kvalitatív vizsgálatával folytatjuk, és első sorban annak feltárására koncentrálunk, hogy milyen tervezési, szervezési, feldolgozási és ellenőrzési problémának köszönhető, hogy az interneten megrendelt szerek a postai vagy más hivatalos kézbesítőszolgálatokon keresztül eljutnak a megrendelőhöz. A második fázis eredményeivel reményeink szerint kiemelhetjük a csomagok ellenőrzésének, kiszállításának és kézbesítésének fejlesztésére irányuló javaslatainkat, valamint egy olyan modell kidolgozását alapozhatjuk meg, amivel a kézbesítés a jelenleginél nagyobb kockázatot jelenthet a megrendelőnek.
Felhasznált irodalom:
Aldridge, Judith ‒ Askew, Rebecca (2017): Delivery dilemmas: How drug cryptomarket users identify and seek to reduce their risk of detection by law enforcement.Elsevier. International Journal of Drug Policy 41 (2017) 101–109.pp.
Bankroft, Angus (2020): The Darknet and Smarter Crime. Palgrave Studies, Edinburgh, UK. pp. 1-197.
Botsman, Rachel (2017): Kiben bízzunk. Cser kiadó.11-257.pp.
Cofta, Piotr (2007): Trust, Complexity and Control. Confidence in a Convergent World. John Wiley & Sons Ltd, The Atrium, Southern Gate, Chichester, West Sussex, England
Demant, Jakob ‒ Bakken, Silje Aanderdal ‒ Oksanen, Atte ‒ Gunnlaugsson, Helgi (2019): Drug dealing on Facebook, Snapchat and Instagram: A qualitative analysis of novel drug markets in the Nordic countries. Drug and Alcohol Review (May 2019), 38, 377–385.
European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction and Europol (2020): European Drug Report 2020: Trends and Developments, Publications Office of the European Union, Luxembourg. 4-71. pp.
EUROPOL (2020): Internet Organised Crime threat assessment (IOCTA) report. European Union Agency for Law Enforcement Cooperation.11-62. pp.
Judith Aldridge ‒ Rebecca Askew (2017): Delivery dilemmas: How drug cryptomarket users identify and seek to reduce their risk of detection by law enforcement. International Journal of Drug Policy 41 (2017) 101–109
Lee, Matthew K. O. ‒ Turban, Efraim (2001): A Trust Model for Consumer Internet Shopping. International Journal of Electronic Commerce /Fall 2001, Vol. 6, No. 1, pp. 75–91.
Martin, James ‒ Munksgaard, Rasmus ‒ Coomber, Ross ‒ Demant, Jakob ‒ Barratt, Monica J. (2020): Selling drugs on darkweb cryptomarkets: Differentiated pathways, risks and rewards. BRIT. J. CRIMINOL. (2020) 60, 559–578
Martin, James (2014): Drugs on the Dark Net: How Cryptomarkets Are Transforming the Global Trade in Illicit Drugs. Palgrave Macmillan in the UK. 1-91.pp.
Oksanen, Atte ‒ Lee Miller Bryan, ‒ Savolainen,Iina ‒ Sirola, Anu ‒ Demant, Jakob ‒ Kaakinen, Markus ‒ Zych, Izabela (2020): Illicit Drug Purchases via Social Media Among American Young People In.: Goos, Gerhard ‒ Hartmanis, Juris (2020) Social Computing an social media. pp. 278-289.
