Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Műhely
Bíró Brigitta
Bíró Brigitta
újságíró
  • 2020.08.04.
  • 2020.08.04.
Magazin / Műhely

Hallgatag ország

#együttmennifog – csak egy a karantén ideje alatt elhíresült hashtagek közül. Vajon ugyanez a mottó a nyelvtanulásra is alkalmazható, azaz együtt elérhető, hogy mind több magyar beszéljen jól idegen nyelveket?

Az Eurostat 2020 elején frissített adatai szerint a magyar társadalom 57,6 százaléka semmilyen idegen nyelven nem beszél, miközben az uniós átlag 35,4 százalék. Vajon miként lehet hazánkban ezt az arányt csökkenteni? Barnucz Nóra, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje és Fónai Mihály, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának szociológus professzora szerint kulcskérdés a diákok motivációjának emelése, magas szinten tartása. Hogyan? Többek között információs és kommunikációs technológiai eszközök (IKT-eszközök) nyelvórai bevonásával, és nemcsak a karantén alatt – derül ki a kutatók friss tanulmányából.

A szerzők „Az IKT-eszközök használata az idegennyelv oktatásban hátrányos helyzetű tanulók iskoláiban” című dolgozatukban rávilágítottak arra, hogy a társadalmi, kulturális, gazdasági és földrajzi szempontból kedvezőtlen helyzetbe került diákok is sokkal jobban motiválhatók nyelvtanulásra digitális megoldásokkal, ezért egyre több figyelmet érdemes a tanároknak is saját módszertani továbbképzésükre szentelni. A kutatásból kiderült az is, hogy – értelemszerűen – minél jártasabb egy tanuló az eszközök használatában, annál inkább felkelthető és fenntartható a figyelme a nyelvtanulás iránt. Ez a fajta rutin viszont nagyban függ a diákok szociális hátterétől és önbizalmától.

Barnucz Nóra és Fónai Mihály meglátása szerint annak érdekében, hogy a társadalmi különbségek ne jelentsenek automatikusan képességekben megnyilvánuló különbségeket, rendkívül sokat tehetnek az iskolák. Egyfelől segíthet a pedagógusok pozitív hozzáállása és folyamatos digitális önképzése, másrészt a diákok önbizalma digitális képességeik fejlesztése által növelhető tovább. Érdekes, hogy a kutatásban résztvevő 7. és 8. évfolyamos tanulók közül a fiúk sokkal jártasabbnak vallották magukat az IKT-eszközök használatát illetően, mint a lányok. A szerzők szerint, noha a kutatás nem reprezentatív, a 13-14 évesek tapasztalatai hangsúlyozzák a generációjukra jellemző sajátosságokat, így például azt, hogy a lányok valószínűleg kicsit alábecsülik, a fiúk pedig túlbecsülik informatikai tudásukat, képességeiket.

A kutatók úgy vélik, hogy a karanténhelyzet a tanárok nagy részét minden bizonnyal rákényszerítette a módszertani változásokra és a digitális eszközök, platformok használatára. Ám továbbra is hangsúlyozzák a hátrányos helyzetű településeken zajló kutatások fontosságát, hiszen  az IKT-val támogatott oktatás is nehézségekbe ütközhet. Ennek több oka lehetséges: az alacsonyabb eszközellátottság, az eszközök gyors amortizációja, azok javításának és/vagy pótlásának nehézségei. Emellett ugyancsak szükség van a pedagógusok fejleszthető módszertani eszköztárának megerősítésére. Azonban érdemes észben tartani, hogy minden rendszer csupán annyira erős, mint annak leggyengébb láncszemei. Így az oktatáspolitika sikere is akkor teljes, ha a rendszer senkit sem hagy hátra.

Témakörök: angol, Eurostat, karantén, kutatás, nyelvtanulás, oktatás, pedagógus
KREATIVITY BLOG

Rendészeti oktatás kreatív és interaktív módon? Lehetséges!

Beszámoló a Jövő képzési technológiái című konferenciáról.

Műhely

Hogyan segíti a MI a kutatói munkát?

Tudomány, kommunikáció, mesterséges intelligencia. Konferenciabeszámoló.

TANÁRI SZOBA BLOG

Konzervatív oktatási vízió

A kiérdemelt tekintély csorbítása nem csupán hiba, hanem vétek.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT