Tudomány, kommunikáció, mesterséges intelligencia címmel került sor arra az eszmecserére, amelyet az NKE Tudománystratégiai Irodája és Tudomány és Társadalom Kutatóműhelye szervezett a John Lukacs Társalgóban május 23-án.
A konferencia elején Falyuna Nóra, a Tudomány és Társadalom Kutatóműhely vezetője köszöntötte a megjelenteket. „Aligha létezik manapság aktuálisabb, megvitatásra érdemesebb téma, mint a mesterséges intelligencia, ami már nem a jövő, hanem a jelen kihívásait és lehetőségeit alakítja. A mesterségesintelligencia-technológiák és az új digitális technológiák mind gyorsabban formálják társadalmunkat, gazdaságunkat, kultúránkat, munkavégzésünket, kommunikációnkat és valóságkonstruálásunkat. Fontos tehát megérteni működésüket, hatásukat, lehetséges szerepüket” – vélte. Hozzátette: bár az MI a társadalomtudományi kutatásokban is egyre nagyobb érdeklődést kelt, nincs kidolgozva egy átfogó tudományos meghatározás és elméleti keretrendszer a mesterséges intelligencia meghatározására, különösen a kommunikáció és a média kutatásában. A szakmai fórum meghívott előadója, Manuel Goyanes különböző társadalomtudományi területekről, különösen az újságírás és a kommunikáció területéről hoz példákat az elméleti megközelítésekre, és felvázol egy jól alkalmazható tudományos definíciót a kommunikációkutatásban – jelezte Falyuna Nóra.
Bepillantani a nemzetközi gyakorlatba
Demeter Márton, az NKE Tudománystratégia Iroda vezetője megnyitójában elmondta: e rendezvény középpontjában a publikálási folyamat és a mesterséges intelligencia használatának összefüggései állnak; e téma a tudományos közösség minden tagját érinti. „Előadóink és kerekasztal résztvevőink jelentős elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek ezen a területen, és folyamatosan képezik magukat. Ezért a mai alkalom kiváló alkalom arra, hogy bepillantást nyerjünk a nemzetközi publikációk jelenlegi gyakorlatába és a kapcsolódó trendekbe” – fogalmazott. A meghívott előadót bemutatva elmondta: Manuel Goyanes kommunikációkutató Európa egyik legtermékenyebb szerzője. „Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy Manuel mindent tud a nemzetközi publikálásról, a klasszikus angolszász akadémiai hagyománytól a legújabb trendekig. Nem véletlen, hogy az elsők között tárta fel a mesterséges intelligencia kutatási és publikációs felhasználását” – méltatta a vendéget Demeter Márton. A kerekasztal-beszélgetés másik résztvevőjével kapcsolatban elmondta: Julian Romero történész és szociológus, doktori disszertációját Márai Sándor publikációinak nemzetközivé válásáról írta. A mesterséges intelligencia és a publikációs irányzatok összefüggéseit mélyebb, filozófiai és intellektuális szempontból vizsgálja.
Segítség a tudósoknak
Ezt követően került sor Manuel Goyanes Mesterséges intelligencia a társadalomtudományi kutatásokban című előadására. Az előadó úgy vélte, az MI egy új korszak kezdetét jelzi a tudományos publikációk kapcsán is tudományos, módszertani szempontból. Ha megfelelően, a kapcsolódó etikai szempontokat is figyelembe véve használják, akkor sok segítséget adhat a tudóstársadalom számára. A szakértő egy kutatás apropóján, annak mentén számolt be arról, miképpen támogathatja az MI a tudományos munkát. A kutatás célja az volt, hogy felmérje, miképpen hat a közösségi média használata az állampolgárok politikai véleményformálására. Ehhez interjúkat kellett felvenni, azok szövegét kiírni, kommenteket figyelni, elemezni, az információkat dokumentumokba rendezni, a nem releváns információkat kiszűrni. Az így elkészült szöveget feltöltötték a ChatGPT-be, amely feldolgozta azt. A mesterséges intelligenciának több feladatot is adtak a kutatók. Elsőként a 30 felvett interjú szövegeiben felmerült témákat kellett azonosítania. Másodikként a kulcsgondolatokat, kulcsmondatokat szedették listába, majd az egyes témák fontosabb megállapításait foglaltatták össze. Végül a minden egyes témához a legszemléletesebb idézeteket kapcsoltatták hozzá.
Összességében arra a megállapításra jutottak a kutatásban részt vevők, hogy a mesterséges intelligencia révén pontosabb eredményekre lehet jutni, a kvalitatív kutatásokban érdemes kombinálni a hagyományos módszereket a ChatGPT-vel.
Kritikai gondolkodás
A kerekasztal-beszélgetésben szóba került az újságírói felelősség, az, hogy a témák megalkotásánál, a helyesírás ellenőrzésénél nagy segítség az MI, de a résztvevők javaslata szerint a cikkek megírásának feladatát nem szabad átadni a ChatGPT-nek. A kritikai gondolkodás kialakítása, feltételeinek megteremtése nagyon fontos, ezt az MI sosem helyettesítheti. Fontos az lenne, hogy a kutatói munka monoton, „unalmas” részeit váltsa ki az MI, ám a minőségi, emberi gondolkodást igénylő részei megmaradjanak. Julian Romero hangsúlyozta azt is, hogy lényeges szempont a kutató identitása, az, hogy a munkából rá lehessen ismerni a szerző személyére. Manuel Goyanes a tanszékek szerepét emelte ki a szabad kutatásban, Romero azonban azt tette szóvá, hogy az egyetemek egy részén szigorú szabályok korlátozhatják a munkát. Demeter Márton szerint egy oktatási intézmény mozgástere a nemzetköz hívnevétől, brandjétől is függ. Goyanes szerint nem a külső elvárásoknak kellene megfelelni, és problémafókusszal dolgozni, hanem hangsúlyt tenni az önmeghatározása, és annak nyomán egy vízió, egy irány meghatározására, amelyet nem az oktatási intézmények menedzsmentje szab meg.
