A Dublinban, 2026. november 12–13-án megrendezendő két diplomáciai csúcstalálkozó az európai nagypolitika egyik legfontosabb őszi eseménye. Csütörtökön az Európai Politikai Közösség (EPK) kilencedik csúcstalálkozóján mintegy ötven európai állam- és kormányfő egyeztet a kontinens biztonságáról, míg pénteken az Európai Tanács huszonhét uniós tagállamának vezetője tart informális ülést a mesterséges intelligenciáról és a versenyképességről.
Az Európai Politikai Közösség (EPK) létrehozását Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte 2022 májusában, közvetlenül az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió megindítása után. A fórum első ülését 2022 októberében Prágában tartották, azóta pedig félévente ülésezik felváltva uniós és nem uniós tagállamokban. A szervezet célja, hogy egyenrangú párbeszédet biztosítson az Európai Unió huszonhét tagállama és a azon harmadik országok között, amelyek valamilyen módon együttműködésben állnak az Unióval. A résztvevők között megtalálhatók a csatlakozásra váró nyugat-balkáni és keleti partnerségi államok (például Ukrajna, Moldova, Georgia), az EU-val szoros gazdasági kapcsolatban álló EFTA-országok (Norvégia, Svájc, Izland, Liechtenstein), az Egyesült Királyság, valamint Törökország, Örményország és Azerbajdzsán is.
Az e heti dublini eseménysorozat két, egymásra épülő, de eltérő fókuszú és összetételű napból áll. Ma, azaz november 12-én az EPK keretében folytatott megbeszélések zajlanak, amelyeken a felek megvitatják az orosz–ukrán háború aktuális állását, az európai védelmi ipar megerősítését, valamint a hibrid és kiberfenyegetések elleni közös fellépést. További napirendi pontként várható az energetikai és digitális összeköttetések fejlesztése, valamint a demokratikus intézmények védelme a külső dezinformációs beavatkozásokkal szemben. Az egyik legnagyobb vitát a biztonsági garanciák és Ukrajna támogatásának mértéke jelentheti. Éles törésvonal húzódik ugyanis az Oroszországgal szemben határozottabb katonai és szankciós fellépést sürgető balti, északi és nyugat-európai államok, valamint a pragmatikusabb, békeközvetítést vagy semlegességet hangsúlyozó országok (például Szerbia vagy Törökország) között. Vitapontot jelent a befagyasztott orosz vagyoneszközök felhasználása és a hosszú távú ukrán újjáépítési tervek finanszírozása is.
Az egyeztetéssorozat második napján informális Európai Tanács ülés lesz. António Costa, az Európai Tanács elnöke meghívólevelében a mesterséges intelligenciát (MI) jelölte meg a tanácskozás fő témájaként. Az Európai Bizottság 2026-ot a „Versenyképesség évének” nyilvánította, ennek jegyében pedig először tartanak kifejezetten az MI gazdasági és társadalmi hatásainak szentelt csúcsszintű stratégiai vitát. Szó esik majd ezen felül a 2028-tól esedékes hétéves költségvetési kerettervről, illetve az orosz–ukrán háborúról is. Mind a mesterséges intelligencia szabályozása, mind pedig a költségvetési prioritások kapcsán komoly nézetellentétekre lehet számítani, az ülés informális jellegéből fakadóan azonban érdemi döntés nem várható.
Nyitókép forrása: Ruletkka / depositphotos.com
