„Nem csodaszer, de élet- és balesetbiztosítási kötvény lehet az euró Magyarország számára”
Mik az euró bevezetésének magyarországi lehetőségei? Érdemes az eurózónába bekerülni hazánknak? A témában Gottfried Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja, korábbi Európa-politikai főtanácsadó nyilatkozott a Magazinnak.
„Az euró bevezetésének vannak mellette és ellene szóló érvei, amelyek súlya az idő előrehaladtával változik” – emelte ki megkeresésünkre Gottfried Péter, akit a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett, A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé című konferencia után kérdeztünk. Gottfried Péter kifejtette, hogy a közös valuta egyik legfontosabb előnyének korábban a piaci integráció erősítését tekintették. Magyarország esetében azonban ez a szempont már kevésbé meghatározó, hiszen az ország az eurózóna tagsága nélkül is szorosan integrálódott az európai gazdaságba: a magyar külkereskedelem mintegy 60 százaléka az eurózóna tagállamaival zajlik, ami meghaladja az euróövezeti átlagot is. Továbbá, a tranzakciós költségek csökkenése szintén a közös valuta előnyei közé tartozik, ennek jelentősége azonban az elmúlt évtizedekben mérséklődött. A szakember szerint míg húsz évvel ezelőtt a megtakarításokat a GDP fél százalékára becsülték, a digitalizáció és az új banki technológiák elterjedése miatt ez az arány mára 0,15 százalék körüli szintre csökkent. E mellett az euró bevezetésének egyik egyértelmű előnye ugyanakkor a gazdaság finanszírozási költségeinek mérséklődése lehet: a kamatok és a hozamok csökkenése kedvezőbb finanszírozási feltételeket teremthet, ezt az előnyt azonban az önálló monetáris politika feladásával járó kihívásokkal együtt kell mérlegelni.
Az önálló monetáris politika feladásának kockázatai
„Az euró bevezetésének egyik legnagyobb hátránya az önálló monetáris politika megszűnése” – emelte ki Gottfried Péter. Mint kifejtette, ez azt jelenti, hogy a tagállam elveszíti a kamatpolitika és az árfolyam alakításának lehetőségét, amelynek jelentőségét a balti országok példáján keresztül szemléltette: a 2010-es évek közepén ezekben az országokban jelentős inflációs nyomás alakult ki, ami kamatemelést és szigorúbb monetáris politikát indokolt volna. A közös monetáris politika azonban nem a balti államok sajátos gazdasági helyzetéhez igazodott, hanem az eurózóna nagyobb gazdaságainak, például Franciaországnak és Németországnak az igényeihez, ahol éppen ellenkező irányú folyamatok zajlottak.
Gottfried Péter úgy látja, hogy a világgazdaságban egyre jelentősebbé váló válságkockázatok is indokolttá teszik a közös valuta előnyeinek vizsgálatát: a geopolitikai konfliktusok, az energiaválságok, a pénzpiaci zavarok, az adósságállományok és a kamatok emelkedése, valamint a multilaterális gazdasági rendszer szétesése mind komoly kihívást jelenthetnek egy olyan kis, nyitott gazdaság számára, mint Magyarország. „A körülmények között a közös valuta révén az ország egy nagyobb gazdasági és pénzügyi közösség védelmi rendszerének részévé válhat, amely egyfajta életbiztosítási kötvény lenne Magyarország számára” – vélekedett a szakértő. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az euró bevezetésétől nem azt kell várni, hogy önmagában megoldja a gazdaság problémáit, hanem azt, hogy egyfajta biztonsági hálóként szolgáljon a külső sokkokkal szemben.
Lopakodó mélyülés az eurózónában
Gottfried Péter hangsúlyozta, hogy az eurózóna nemzetközi súlya az elmúlt húsz–huszonöt évben folyamatosan csökkent a világgazdaságban és a világkereskedelemben: a Brexit és a különböző regionális gazdasági csoportosulások megjelenése további kihívásokat jelenthet az euróövezet számára, és befolyásolhatja annak nemzetközi pozícióját is. Magyarország számára azonban az eurózónához fűződő kapcsolatok nem tekinthetők egyszerűen szabadon megválasztható gazdaságpolitikai iránynak: ugyanis a történelmi, kulturális, kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi összefonódások olyan jelentősek, hogy azokat más kapcsolatrendszerekkel nem lehet helyettesíteni. Ezért a közös valuta jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok mellett is figyelembe kell venni az eurózónához fűződő szoros magyar kapcsolatokat.
„A monetáris unió befejezetlenségének egyik fő oka, hogy nem jött létre a fiskális unió, vagyis a tagállamok továbbra is saját költségvetéssel rendelkeznek, nem pedig közös uniós költségvetés alapján működnek” – emelte ki a szakértő hozzátéve, hogy az Európai Unióban megfigyelhető egy úgynevezett „lopakodó mélyülés”, amely folyamat során az elmúlt évtizedben fokozatosan erősödtek azok a mechanizmusok, amelyek egyfajta kényszerpályát jelölnek ki a nemzeti költségvetési politikák számára. Ezek a mechanizmusok a feltételességi rendszerhez és más uniós szabályozási eszközökhöz kapcsolódnak. Bizonyos európai uniós támogatások vagy szankciók függhetnek attól, hogy egy tagállam betartja-e a vállalt költségvetési pályát, gazdaságpolitikai célokat vagy más előírásokat. Ez a gyakorlat bizonyos szempontból úgy hat, mintha a gazdaságpolitika részben közössé válna, miközben formálisan továbbra is nemzeti hatáskörben marad. A közös szabályok követésére irányuló nyomás azonban egyre erősebbé válik.
Szigorúbb feltételek jöhetnek az euró bevezetéséhez?
„Az euró bevezetésének feltételeit meghatározó Maastricht-i kritériumok esetleges módosítása nem feltétlenül jelentené a követelmények enyhítését” – húzta alá kérdésünkre Gottfried Péter. Szerinte elképzelhető, hogy éppen szigorúbb, ugyanakkor körültekintőbb feltételrendszer alakul ki a közeljövőben a csatlakozni kívánó országok számára. A jelenlegi, négy fő kritérium köré épülő követelményrendszerről ugyanis kiderült, hogy önmagában nem képes megakadályozni egyes tagállamok kedvezőtlen gazdasági pályára kerülését. Mint mondta, Franciaország jelenlegi helyzete és Görögország korábbi válsága egyaránt arra utal, hogy az eurózónán belüli stabilitás biztosításához árnyaltabb feltételrendszerre lehet szükség. Kiemelte, hogy az Európai Központi Bank kétévente készít konvergenciajelentést az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségéről. Ezek az értékelések a négy Maastricht-i kritériumon túl további szempontokat is vizsgálnak, amelyek Magyarország esetleges csatlakozásának megítélésében is szerepet kaphatnak. „Érdemes elindulni az euró bevezetése felé vezető úton, ugyanakkor fontos, hogy reális elvárásokat a várakozásoknak megfelelően fogalmazzunk meg” – tette hozzá Gottfried Péter.
Nyitókép forrása: Boarding2Now / depositphotos.com
